Barion Pixel

Tavaly ilyenkor mindenki a Kata szigorításán hőbörgött. Aztán kiderült, hogy a Kata még mindig sok mindenkinek jó, sőt akárhogy számolom, a legolcsóbb adózási mód a legtöbbeknek, minden hátrányával együtt.

A bújtatott munkaviszonyt elkerülendő került bele a Kata törvénybe az egy kifizetőtől szerzett 3 M Ft feletti, kapcsolt vállalkozástól szerzett bármekkora bevétel 40%-os adóval történő adóztatása. A köznyelvben ezt gyakran büntetőadónak nevezik és a kifizetőnek kell(ene) fizetnie.

A KATA egy tételes és százalékos adó!

Az, aki átlépi a bevételi értékhatárt, ami 12 M Ft/12 hónap, nem kerül ki a katából, csak a feletti részre 40%-os százalékos adót fizet. (és ezt senki sem hívja büntetőadónak)

 

Tehát:

$

akinek igencsak jól megy a katás vállalkozása, és 12 M Ft-nál több bevételre tud szert tenni egy évben

vagy

$

külföldi ügyféltől van 3 M feletti megrendelése,

vagy

$

kapcsolt vállalkozástól van bármekkora összegű megrendelése,

és

$

szolgáltató, jellemzően nincsenek költségei,

(Az ügyfél nem magánszemély)

érdemes elgondolkozni, hogy adómegtakarítás miatt elhagyja a katát és erősen figyelni és számolni a kedvezően változó átalányadót, amivel eddig kb a kutya sem törődött.

Hogyan változik 2022-ben az átalányadó cikkemet bizonyára olvastad. Ha nem, itt elolvashatod:

Sajnos ide kell sorolnom azokat a katás vállalkozókat is, akik magyar megrendelőtől szereznek 3 M Ft-nál nagyobb összeget. Ilyenkor a 40%-os kata a megrendelőt illetné, hiszen róla feltételezik a munkaviszony leplezését. De visszajelzések alapján tudjuk, hogy ezt a katással fizettetik meg, tőle vonják le, vagy megszüntetik vele a szerződést. rákényszerítik adózási mód választására.

Az átalányadó kedvezőbb lehet nekik 2022-től.

Ez egy választási lehetőség, kérni kell a 21T101E nyomtatványon. Általában adóévre választunk adózási módot, de aki a katából lép ki a Kata törvény alapján év közben is választhatja az átalányadót. Figyelj! Ha kilépsz katából, abban az évben+1 évig nem lehetsz újból katás.

Ha pedig az átalányadót is elhagynád, vagy kiléptetnek belőle, „sima” szja-s vállalkozó leszel, ami egy szolgáltatónál a legdrágább opció.

Idén korán sikerült megegyezni a 2022-es minimálbérről. Hogy miért fontos ez most? A minimálbér/ garantált bérminimum jelenti a járulékfizetés alsó határát az egyéni vállalkozóknál, így befolyásolják a fizetendő közterheket.

Jelen állás szerint a minimálbér 200 ezer Ft, a garatált bérminimum 260 ezer Ft lesz. A szocho pedig 15,5%-ról 13 %-ra mérséklődik.

Ezekkel kalkulálok a továbbiakban.

BEVÉTELI ÉRTÉKHATÁR

Átalányadónál 24 M Ft (nem kereskedelmi tevékenységnél)

katánál bármennyi.

Az átalányadót az választhatja, akinek az éves bevétele nem haladja meg a 24 M Ft-ot (sem tavaly, sem idén várhatóan). Ez az éves minimálbér 10X-ese. (200 ezerX12hóX10). Ez jelentősen magasabb, mint a korábbi értékhatár vagy a kata tételes értékhatára. Mert ugye nem felejtetted el, ha ennyi a katás bevételed, 12 M Ft-ig fizeted a 25/50/75 ezerFt-ot, felette pedig a 40 %-os katát.

Azt viszont NE felejtesd el, hogy 12 M Ft-nál átléped az áfa alanyi mentesség értékhatárát is, szóval jön az áfá-val számlázás. Ha szolgáltató vagy, kevés a beszerzésed, akkor ez fizetendő áfa lesz esetedben.

Értékhatároknál mindig az éves határokról beszélek. Ha év közben váltasz vagy kezdesz tevékenységet, arányosítani kell. Ez áfánál és átalányadónál napi arányosítást jelent, katánál havi arányosítást.

KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

$

Katánál:

nincs (ennek ellenére mindig azt javaslom, hogy gyűjtsd a költségszámlákat és vezesd be a bevételi nyilvántartásod mellé)

$

Átalányadónál:

a törvény minden számlagyűjtögetés nélkül elismer költségeket. Alapesetben a bevételed 40%-át, ami a valóságban a szolgáltatást nyújtó vállalkozónál nem szokott ennyi lenni. Itt is igaz, hogy gyűjtsd a költségszámlákat, mert ha kikerülsz átalányadó alól, visszamenőlegesen leszel „sima” szja-s és ott csak a számlával igazolt költséget fogadják el.

Ha pedig a törvényben nevesített tevékenységed végzed, ennél is több. 80% költéget ismernek el pl. mezőgazdasági, építőipari tevekénységnél, taxisoknál, fényképészeknél…

90%-ot  a kiskereskedőknél (webshop tulajdonosok figyelem!). Meg kell nézni a törvény mely TEÁOR számú tevékenységeket emeli ki.

Én szolgáltató egyéni vállalkozókkal dolgozom, nekik jellemzően a 40 % költség marad, ami így is szép, hiszen adózni nem a bevételből kell, hanem a jövedelemből.

Tudom, az unalomig, ismétlem:

BEVÉTEL-KÖLTSÉG=JÖVEDELEM

Neked a jövedelem máris a bevétel 60 %-a, mert 40% elmegy a költségek közé.

Ez eddig jól hangzik, most jön a nehezebbik része: adók és járulékok, amit havonta meg kell fizetni.

KÖZTERHEK

$

Katánál:

havi egy tétellel kifizetsz mindent, ha 12 M alatt van az éves bevételed. E felett 40%-os adót fizetsz és bevallasz  évente egyszer a kata bevallásodban

$

Átalányadónál fizetni kell a jövedelem (nem a bevétel) után

15% szja-t

18,5% TB járulékot

13% szochot

Mindezekről pedig havonta kell számot adni az 58-as bevalláson.

A kedvező módosítás az, hogy 2022-től adott egy adó alóli mentes rész: ez az éves minimálbér feléig, azaz 1 millió 200 ezer Ft. (200 ezerX12 hó/2)

Eddig a JÖVEDELMI értékhatárig  (ez 2 M Ft bevételt jelent) nem kell közterheket fizetni.: szja-t és Tb-t.

 

Viszont ott az a szabály, hogy a főállású egyéni vállalkozó a minimálbér /garantált bérminimum után akkor is meg kell fizesse a TB járulékot, ha törik, ha szakad. (Tbj. 40.§)

Tehát legalább középfokú végzettség esetén, meg kell fizetni a TB járulékot így:

260 ezer X 18,5 %=48 100 Ft

És a szochot.

A szochóban még külön csavar, hogy azt nem a 260 ezer, hanem annak 112.5%-a után, vagyis 292 500 Ft adóalap után kell fizetni:

260 ezer X 112,5% X 13% = 38 025 Ft

Vagyis, amíg el nem éred a  2 M FT bevételt (ami a 1200 ezer FT jövedelem) nem  fizetsz szja, vagyis 39 000 Ft-ot havonta. Ezt követően pedig akkor nem fizetsz, ha valamilyen adókedvezménnyel ezt 0-ra csökkeneted.  Ha még marad abból az adókedvezményből, akkor azt járulékkedvezményként lehet felhasználni.

Ezt havonta kell számolni és bevallani. Ehhez már biztos, hogy könyvelő kell, mert ez a szabály nagyvonalakban, de rengeteg apró részlet van még.

PÉLDA: főállású egyéni vállalkozó, diplomás, nincs adókedvezménye, egész évben tevékenykedett, áfában alanyi mentességet választott

Nagyon jó hónapja volt, szerzett 2,4M Ft bevételt, ami be is folyt

BEVÉTEL: 2 400 000 Ft

KÖLTSÉG: 40 %

JÖVEDELEM: Bevétel-költség= 1 440 000 Ft

A törvény által mentesített rész: 1 200 000 Ft

Így a jövedelem, mint adóalap maradt 240 000 Ft. Ezek után kell megfizetni a közterheket.

SZJA: 15% =  36 000 Ft

De hoppá! a jövedelem kevesebb, mint a garantált bérminimum, és ő főállású,  ezért neki legalább a 260 ezer Ft bérminimum után kell járulékot fizetni.

TB járulék 18.5 % 260 000 után = 48 100 Ft

Szocho emelt alap után 13 % = 38 025 Ft

Összesen fizet 122 125 Ft-ot.

Főállású katásként (feltételezve, hogy minden hónap bevétele meghaladja az 1 M Ft-ot és egész évben működik)

Kifizeti az 50 ezer Ft tételes katát  és számolhat az 1 M Ft feletti rész, 1.4 M Ft után 40%-os százalékos adóval. (ez csak előrejelzés, az egész évet tekintve tudjuk meg a pontos fizetendő százalékos adót)

Ha ilyen jól megy ennek a vállalkozónak, és minden hónapban ilyen magas bevételt éri el, nem éri meg a kata, és figyelni kell, nehogy kicsússzon az átalányadóból is. Mert akkor visszamenőleg át kell állni az alap módnak tekintett vszja-ra.

A mellékállásban tevékenykedő egyéni vállalkozók (munkaviszony mellett vállalkozó vagy nappalin tanuló) annyi engedményt kap, hogy nem kell a járulékminimumot megfizetni, a ténylegesen elért jövedelem után kell.

Nézzük meg ezt a jól kereső egyéni vállalkozót éves szinten, ha minden hónapban 2 M Ft bevételt ért el, így épp belefér az átalányadó választásába.

BEVÉTEL: 24.000 000 Ft

KÖLTSÉG: 40%

JÖVEDELEM: 14. 400 000 Ft

Mentesített rész: 1.200 000 Ft

Adózandó jövedelem:  13.200 000 Ft

SZJA 15% 1 980 000 Ft

TB 18,5 % 2 442 000 Ft

Szocho 13 %  1.930.500 Ft

Összesen: 6.352 500 Ft fizetendő közteher (hipa és áfa nélkül)

 

Katásként éves 24 M Ft-os bevétellel számolva, amiből

10 M Ft egy külföldi megrendelőtől származott.

tételes adó 12 X 50 ezer= 600 000 Ft

 nem kapcsolt külföldi megrendelőtől származó bevétel után Neked kell fizetni százalékos katát a 3 M Ft feletti rész 71,41 %-a után

(10 M-3 M Ft)*0.7142*0.4= 2 M Ft

12 M Ft-os átlépés után fizetendő százalékos kata (7M Ft-ra már megfizetted a külföldinél, itt nem kell újbó): még egyszer 2 M Ft.

 

Összesen: 4. 600. 000 Ft (hipa és áfa nélkül)

Kevesebb, mint átalányadósként.

NYILVÁNTARTÁS

Katásként elegendő egy egyszerű bevételi nyilvántartás, amit excelben Te maga is tudnál vezetni. 

Átalányadósként is a bevételeidet kell nyilvántartani, de ez bonyolultabb, mint a kata nyilvántartás. Havonta kell levezetni a bevalláshoz szükséges adatokat,

Ezenkívül bőven túllépte a példában szereplő vállalkozónk az áfa alanyi adómentesség határát, így áfa bevallást kell készíteni.

Semmiféleképpen nem javaslom, hogy áfa bevallásnak magad állj neki, az áfa nagyon speciális EU-s irányelveken alapuló, szabályrendszer, teljesen másképp működik, mint a magyar szja.

KELL-E KÖNYVELŐ

A fentiekből következik, egyértelműen igen, kell.

Amint láthatod, nem egyszerű minden részletszabálynak megfelelően átgondolni az adózási módot úgy, hogy számodra a lehető legoptimálisabb legyen. A fenti számítások csak kitalált helyzeteket imitálnak.

Ha szeretnéd, hogy számoljunk a Te helyzetedre vonatkozóan, vedd fel velem a kapcsolatot itt: