A lehetőségek kitágulásával, a digitalizáció terjedésével már nem vagyunk helyhez kötöttek. Szinte bárhol, bármikor, bárhonnan dolgozhatsz, ha elég hozzá egy laptop és internet. Akár minden hónapban más ország lehet a bázisod.
Tévedés azonban azt hinni, hogy a digitális nomádok vagy freelancerek kikerülnének az adózás alól, még akkor is, ha nem töltenek egyhelyben a törvényben rögzített 183 napnál többet.
A közvetlen adók, mint az szja nem olyan egységesen szabályozottak ugyan, mint az áfa, (amire kötelező uniós irányelv van), de hogy egyik, vagy másik ország bejelentkezik az adóért az biztos.
Mivel mindenkinek van legalább egy adóügyi illetősége. De akár több is. Ezeket a helyi adószabályok, az OECD Modellegyezmény és a kettős adóztatást elkerülő egyezmények elemzésével le kell vezetni.
Adózási szempontból 3 dolog történik:
vannak olyan jövedelmek, amiket csak az egyik állam adóztat (ott szerezted pl. a munkabér)
vannak olyanok, amit mindkettő (osztalék, kamat)
És van, amit csak a földrajzi hely határoz meg, ezért csak itt adózik: a Magyarországon kiadott lakásod, akkor az csak Magyarországon adózik.
Az adóügyi illetőség meghatározásának abban van szerepe, hogy az adózás hol történik. Belföldi illetőség esetén a magyar állam adóztatja az adózó teljes jövedelmét, bárhonnan is származik. Kettős adóztatás elkerülő egyezmény alapján ilyenkor a kint megadóztatott jövedelmet kiveszik a magyar adóztatás alól, azaz mentesítik. Nem kell duplán adózni.
Első lépésként a saját adótörvényünket kell megnézni, ki az, aki belföldi.
Szja törvény 3. § (2 bekezdés) alapján belföldi adóügyi illetőségűnek tekintjük, tehát a világjövedelem Magyarországon adózik:
- magyar állampolgár (kivéve a kettős állampolgárt, ha nincs Magyarországon címe)
- aki legalább 183 napig Magyarország területén tartózkodik
- letelepedett, hontalan
- bárki, akinek
-
- kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
- létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
- szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;
-
A 183 itt töltött napot egy adott ciklusban kell vizsgálni. Ez a ciklus lehet naptári év, adóév, pénzügyi év, vagy bármely 12 hónapos ciklus. Itt töltött napnak az számít, amikor egy napon magyar földön volt a lábad, így a be- és kiutazás napja is egész napnak számít.
A létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik, vagyis mégha külföldön is vállaltál munkát, ha itt van a családod, itt van vállalkozásod, akkor a létérdek központja itthon van.
Gazdasági kapcsolat nemcsak a vállalkozással összefüggésben vizsgálható, hanem magánszemélyként is: itt azt kell figyelni, hogy a megkeresett jövedelmedet hol költöd el (ez látszik a bankkártya használatának adataiból), illetve honnan irányítod a vagyonod kezelését.
Az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Ez lehet saját lakás, bérelt ingatlan, hosszútávon bérelt szoba. Ez egy olyan hely, ami folyamatosan, bármikor, hosszútávon rendelkezésre áll, bármikor ott tartózkodhatsz. Nem a lakcímkártyát kell keresgélni, különösen, hogy ez több országban nincs is… Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.
A tartózkodási hely, ahol 3 hónapnál többet tartózkodsz. Így előfordulhat az, hogy több ország is belföldinek tekint, így meg akar adóztatni.
Eddig a magyar szabályozásról volt szó. Ha a nemzetközi szerződés mást mond, akkor azt tekintjük irányadónak. Így ki kell tekintenünk a nemzetközi szabályokra is.
Ha a belföldi illetőségnél nem volt egyértelmű, hogy melyik ország adóztat, erre van az OECD modellegyezmény, ami a tényleges illetőséget segít eldönteni. Ez
állandó lakóhely
létérdek központja
szokásos tartózkodási hely
állampolgárság
sorrendben adja meg az illetőség megállapítását. Ilyen sorrendben kell vizsgálni. Itt tehát legkevésbé releváns, hogy milyen állampolgárságú vagy.
Az OECD egy modell, nem kötelező. Viszont az államok ezt veszik alapul a kettős adóztatást elkerülő egyezmények létrehozásakor.
Magyarországnak mintegy 80 országgal, köztük az EU minden tagállamával van ilyen egyezménye.
Ezekben jövedelemtípusonként meg van határozva, hogy melyik hol adózik. Így, ha külföldön dolgozol, elő kell kerítened hazánk és az adott ország közötti egyezményt és azt tanulmányozni.
Ahogy az elején említettem, ha van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk az adott országgal, az onnan szerzett jövedelmet kiveszik a magyar adóztatás alól. Ez a MENTESÍTÉS.
De ha Te olyan, a kb. 120 ország valamelyikéből szereztél jövedelmet, akivel nincs egyezményünk, akkor mindkét államnak joga van adóztatni. De ilyenkor jön a BESZÁMÍTÁS. Belföldi illetőségű adózónál tehát a világjövedelme adózik. De a számított adóba beszámítják a külföldön szja-nak vagy ahhoz hasonló megfizetett adónak a 90%-a, de legfeljebb a magyar szja mértékig, ami 15%.
Hiába fizettél Chilében – ami magas adóterhelésű ország, 40% az szja – az ott megfizetett adó 90%-a, de max. a teljes jövedelmed 15%-áig mérsékelhető. A többit itthon is meg kell fizetni.
Ha pedig vállalkozó vagy és úgy vándorolsz országról-országra, az alaphelyzet az, hogy a vállalkozói nyereséged a magánszemély (vállalkozás) illetősége szerinti országban adózik.
A vállalkozásoknak van egy székhelyük és lehet telephelyük. Ez adózás szempontjából fontos tényező minden esetben.
Lesz-e Neked telephelyed azzal, hogy a munkát nem a székhelyen végzed, hanem máshol?
A telephely: ott végzed az üzleti tevékenységed TARTÓSAN (általában 6 hónap). Van ott ingatlan, vagy berendezés, ami ÁLLANDÓ.
Telephely még az építési, szerelési munkák helyszíne vagy ha másik országban van képviselő, ügynök. Amit a telephely termel, az abban az országban adózik. De mindig meg kell vizsgálni minden jövedelemtípus esetében mit ír a nemzetközi szerződés.
Minden kérdés egyedi elbírálást igényel. Ehhez kérhetsz tőlem segítséget: