Ez a cikk Neked szól, ha időszakonként szünetelteted a vállalkozásod, mert van benne egy éves hullámzás, mert pl időszakosan működsz a nyári szezonban vagy épp fordítva, a nyári szünetben otthon az összes gyerek és nehezen megoldható a vállalkozás hatékony működése.
Az egyéni vállalkozás sajátja, hogy lehet szüneteltetni, átmenetileg le lehet állítani, majd újra működtetni.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, az ún evectv alapján az egyéni vállalkozói tevékenységet legalább egy hónapig és legfeljebb három évig lehet szüneteltetni.
(nem kell egyből a megszüntetés mellett dönteni)
2024. január 1-től indított szüneteléseknél számos változás lép érvénybe. Ezeket foglaltam össze ebben a cikkben.
1. A bevétel megszerzésének napja
Eddig zavaros volt, hogy a szünetelés alatt, de korábbi tevékenység eredményeképp megszerzett bevételt hogyan kell tekinteni.
2024-től az a bevétel, ami a szünetelés alatt folyik be, úgy kell tekinteni, mintha a szünetelést megelőző napon szerezted volna. Ezt az szja törvény módosítást összhangba hozták a TB törvénnyel, azaz a járulékalapot is úgy kell tekinteni, mintha azt a szünetelés előtt megszerezted volna.
Ez azt is jelenti, ha már beadtad a bevallásod az adott időszakról, de szünetelés alatt pénzt kaptál, akkor a bevételed nem is annyi, mint amit bevallottál. A javítás módja az önellenőrzés.
2. Megszűnik az arányosítás
Rossz hír, hogy megszűnik a TB járulék és szocho esetén az a kedvező szabály, ha hónap közben bármikor elmentél szünetelni, akkor a járulékalapot, szochoalapot arányosítani kellett napokra.
Már nem éri meg elmenni bármikor szünetelésre, mert csak azokra a hónapokra nem kell megfizetni a járulékot, ha a teljes hónapban szünetelsz. (mint a katásoknál, egy adott hónapban vagy nincs kata fizetés, vagy ha egy napot is aktív voltál, akkor már van kata fizetés)
2024-től szünetelést mindig a hó első napjától érdemes megkezdeni.
3. Soron kívüli bevallás
Eddig nem szerettem, ha valaki szünetelést kezdeményezett, mert minden adónem tekintetében le kellett zárni a bevallással még le nem fedett időszakot „S” jelzéssel. És hurrá! Végre nem kell majd ezeket a soron kívüli bevallásokat beadni! Elegendő az időszak végén, mint normál esetben.
Ez a szabály 2023. július 15 óta él. Itt olvashatod róla a NAV tájékoztatást:
4. HIPA változás
A helyi iparűzési adó amolyan orvosi ló esete. Van egy „központi” adótörvény, amelyben szabályozzák a helyi adókat, köztük a hipát is. De az önkormányzatok megalkotják a helyi rendeleteiket is, és sokszor sajnos 3200 féleképpen értelmezik a jogszabályt és alakítják ki a saját eljárásukat.
Most a nagy hipa törvénybe került be ez a változás:
A vállalkozót a szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.
Sajnos ezt előre kellene tudni, így a szünetelésedet tervezni szükséges.
Ha nem szünetelsz egybefüggően kb fél évet, akkor ugyanúgy vállalkozóként tekintenek Rád. Azaz nem arányosítják a fizetnivalódat. De legjobb, ha beszélsz a székhelyed,, telephelyed szerinti önkormányzattal.
2021-22-ben egyes önkormányzatoknál gyakorlat lett, hogy szünetelés után újból be kellett jelenteni melyik módszer szerint kívánsz náluk adózni. Remélhetőleg ez a fenti szabály azt is jelenti, hogy ilyen újbóli bejelentéssel nem kell élni…
A szünetelés esetén szükséges teendőkről ITT találsz videós anyagot:
Köszönöm, hogy elolvastad.
Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, ex-NAV-os, coach, tréner.
Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.
Ha szeretnél többet olvasni a témában, iratkozz fel a hírlevelemre!
Az információ hatalom: aktuális információkat küldök Neked, így elsőkézből értesülsz az adóügyeidet érintő dolgokról.
Nem spam-elem tele fiókodat, havonta 1-2 levélre számíthatsz.
Tudod, hogy van egy segítőd az adózásban, hozzám bátran fordulhatsz! Nincs rossz kérdés, csak fel nem tett kérdés!