eljárás Archívum - KMH Consulting

Shakira és az adóügyi illetőség

Katona Melinda adótanácsadó — Thu, 01 Dec 2022 08:25:17 +0000

Tele a sajtó az ismert énekesnő, Shakira adócsalási ügyével, egyes cikkekben a börtön is szóba kerül.

Nos, én annyira nem vagyok járatos az celebek életével kapcsolatban, viszont megütötte a szemem, hogy Shakira azzal védekezik, hogy nem töltött Spanyolországban 183 napnál többet. Mintha csak magyar social media csoportokban nevelkedett volna…

A 183 nap szentségének vessünk véget. Ennél összetettebb azért az adóügyi illetőség és a több országot érintő adózás kérdése. Nem elég bemondani az adóhatóságnak, hogy én x országbeli rezidens vagyok

Nézzük röviden a többi tényezőt is.

Amikor elhagyod az országot, hogy külföldön dolgozz, élj vagy tanulj, döntő jelentősége van annak, hogy ez jár-e az illetőséged megváltozásával is, és mikor.

Mi ez a nagy felhajtás az adóügyi illetőség körül?

Amikor egy ország hazai adóügyi illetőségűnek tart, minősít Téged, akkor a teljes világjövedelemed után fog adóztatni, tehát tudnia kell (és sok esetben tudja is külső információkból), hogy bárhol a világon milyen jövedelmeket szereztél és adóztál-e utána. A máshol megfizetetett adót figyelembe veszi, vagy teljesen (mentesítés), vagy részben (beszámítás).

Amikor az adóügyi illetőséged megváltozik, az a bizonyos másik ország is, ahová kiutaztál, letelepedtél, dolgozol, ottani rezidensűnek tart, minősít, akkor Magyarország már csak azokat a jövedelmeket adóztatja itthon, amik itthonról származnak, vagy nemzetközi egyezmény megengedi, hogy Magyarország „vigye” az adóztatás jogát.

Tehát a külföldi adóügyi illetőség magánszemélynek korlátozott kötelezettsége van itthon.

Éppen ezért az első dolgod az legyen, ha külföldre utazol hosszabb időre, ott szeretnél letelepedni, dolgozni, tanulni, hogy megnézed (vagy megkérdezed) a magyar szja törvény kit tekint belföldinek és külföldinek, és megnézed, hogy az az ország, ahová menni tervezel, kit tekint belföldinek és külföldinek.

Mert a magyar szja törvény eleje úgy kezdődik, hogy magyar illetőségű a magyar állampolgár.(a többiért lásd szja törvény 3.§) Szóval, ha nem dobtad el az állampolgárságod, akkor Magyarországhoz kötődsz.

Szja törvény 3. § (2 bekezdés) alapján belföldi adóügyi illetőségűnek tekintjük, tehát a világjövedelem Magyarországon adózik:

magyar állampolgár (kivéve a kettős állampolgárt, ha nincs Magyarországon címe)
aki legalább 183 napig Magyarország területén tartózkodik
letelepedett, hontalan
bárki, akinek
- - kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
  - létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
  - szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;

A nemzetközi egyezmény magasabb szintű, mint a helyi szabályok

Ezt átírhatja Magyarország és a fogadó ország között létrejött, kettős adóztatást elkerülő egyezmény, ami magasabb szintű, mint a helyi adótörvények.

A nemzetközi egyezményekben a legkevésbé fontos az állampolgárságod, sokkal inkább az, hogy fizikailag hol vagy. Hol van a családod, hol költöd a pénzed, hol van az állandó bázisod (pl bérbe adtad-e a magyar lakásod, vagy sem), vagy éppen hol vagy fél évnél többet. Ilyen sorrendben:

-állandó lakóhely

-létérdek központja

-szokásos tartózkodási hely (itt van az a bizonyos 183 nap, nade milyen időszakban kell ezt vizsgálni? Nem mindenhol a naptári évben!)

-állampolgárság

Ebben a cikkben korábban taglaltam, melyik mit jelent:

https://kmhconsulting.hu/adozas/mindenhonnan-dolgozom-sehol-sem-adozom/

Ez a sorrend tehát akkor fontos, ha olyan országba utazol, amivel van kettős adóztatást elkerülő egyezménye hazánkkal.(ez kb 80 országot jelent)

A valóság az, hogy nem tekinthetünk valakit adóügyileg hontalannak, sokkal inkább az, hogy több ország is belföldinek minősítheti az magánszemélyt, és akkor ki kell bogozni, hogy melyik jövedelme után melyik ország adóztat(hat).

Mert persze ez csak a joga, elvi lehetősége, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott típusú jövedelemet meg is adóztatja egy ország, pl adhat rá adómentességet, kedvezményt.

Sokszor a digitális nomádoknak, utazóknak sokkal egzotikusabb, távolibb országok a célpontjai, s lehet örülni, hogy sehol nem állok meg egy helyben, nincs ott lakóhelyem, sem tartózkodási helyem, nincs sehol adóztatás. Ilyenkor a Rád vonatkozó magyar szja törvényt kell nézni, ami -ahogy korábban említettem-úgy kezdődik, hogy a magyar állampolgár magyar adóügyi illetőségű és a teljes világjövedelmével Magyarországon adózik és részben figyelembe veszik, ha kinn adóztál.

A legbiztosabb bizonyíték az adóügyi illetőség vonatkozásában, ha az adóhatóságtól kérünk adóügyi illetőségre vonatkozó igazolást. (Ez Magyarországon az IGAZOL nevű nyomtatvány) Ha kiadja, akkor biztos lehetsz az ottani illetőségedben.

Nem tudom, hogy Shakira esetében van-e nemzetközi egyezmény Kolumbia és Spanyolország között, de úgy vélem kevés az az érvelés, hogy ő a világot járta és nem állt meg egy helyben spanyol otthonában. Ilyen könnyű adócsalási ügybe keveredni….

Ha ennél bővebben szeretnél hallani a nemzetközi adózást érintő alapdolgokról, online videós formában eléred ITT:

Nemzetköti adózás videós kurzus

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.

Ha szeretnél többet olvasni a témában, iratkozz fel a hírlevelemre!

Az információ hatalom: aktuális információkat küldök Neked, így elsőkézből értesülsz az adóügyeidet érintő dolgokról.

Nem spam-elem tele fiókodat, havonta 1-2 levélre számíthatsz.

Tudod, hogy van egy segítőd az adózásban, hozzám bátran fordulhatsz! Nincs rossz kérdés, csak fel nem tett kérdés!

A Shakira és az adóügyi illetőség bejegyzés először KMH Consulting-én jelent meg.

Megindultak a NAV eljárások 2018-ra

Katona Melinda adótanácsadó — Thu, 11 Aug 2022 10:31:25 +0000

Sok a külföldön élő, magyar ügyfelem. Az szja bevallás készítésekor mindig elmondom, hogy a külföldi jövedelemeket fel kell benne tüntetni-egy részét csak tájékoztató adatként, mert úgyis van információcsere Magyarország és számos külföldi ország között.

Hááát, nem szeretik, ha ezt mondom….

A NAV most indított 2018-as évre vonatkozóan ellenőrzéseket, eljárásokat olyan magánszemélyek esetében, akiknek külföldről származó jövedelmük van, és eltérést tapasztaltak a bevallás adatai és a külföldről megkapott adatok esetében.

Miért tudnak külföldi információkat?

Vannak ún. DAC adatszolgáltatások: a határokon átnyúló adóügyek, jövedelmek, beruházások arra késztették az EU-t, hogy szorosabbra zárjon és minimalizálja az ezekből eredő adóelkerüléseket. 2011-ben fogadtak el az EU az első ilyen irányelvet. (ez a DAC1)

Ebben megjelöltek éves, automatikus információcserét a következő területekre:

munkaviszonyból származó jövedelem
ingatlan hasznosításából származó jövedelem
vezető tisztségviselők díja
életbiztosításból származó jövedelem
nyugdíj

2016 óta pedig a pénzügyi számlainformációk is átadásra kerülnek az Uniós DAC2 és az OECD által kialakított CRS alapján.

A magyar adóhatóság ezen adatok és a bevallás (vagy annak hiányzó) adati alapján első körben támogató eljárást indít.

Mit jelent a támogató eljárás?

A NAV folyamatosan monitorozza az adatokat és az adózókat, és kockázatelemzést végez.

A kockázatelemzés során kiválasztanak adózókat, akiket érdemes tovább vizsgálni. Ezek a vizsgálatok:

támogató eljárás
ellenőrzés
nyomozás

Az adózás rendjéről szóló, 2017. évi CL. törvény 139 § alapján

a támogató eljárásban:

1.önellenőrzésre szólít fel

kapcsolatfelvételt kezdeményez Veled, hogy szakmai támogatást nyújtson.

Ezeket persze nem kell elfogadni, a támogató eljárásban való részvétel önkéntes.

Nade, ki az, akinek a NAV valamire felhívja a figyelmét és nem fogadja el a segítő jobbot?

Elektronikusan vagy postán jelzik a lehetőségedet, amiben mindenféleképpen érdemes részt venni és h azt kérik, az adott időszak tekintetében önellenőrzést benyújtani. (amikor önadózás van, és Te magadnak adod be a bevallásod, vagy fogadod el a NAV tervezeted, akkor 5 évig lehetőséged van önmagadat korrigálni, ez az önellenőrzés). Ilyenkor 30 napig nem kezdenek ők ellenőrzésbe, várják, hogy Te mit lépsz.

Ha részt veszel a támogató eljárásban és rendezed a hibát, akkor a NAV nem szankcionál (nem állapít meg adóhiányt, adóbírságot) Ez nem jelenti azt, hogy az önként feltárt hibád (be nem vallott jövedelemed) után nem keletkezik önellenőrzési pótlékod.

Ezt Te magad is ki tudod számolni, az önellenőrzési pótlék kalkulátor segítségével:

NAV ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK KALKULÁTOR

Szóval érdemes a NAV támogató eljárásban részt venni. Ezt az eljárást egy jegyzőkönyvvel zárják, amiben megállapítják, hogy az eljárás erdményes volt, vagy eredménytelen.

Eredménytelen eljárás esetében elrendelhetik az ellenőrzést, ami egy másik folyamat. Ennek a végén az adóhatóság állapítja meg hol, hogy és mennyit hibáztál.

Ha esetleg Te is kaptál értesítést a NAV eljárásáról, vedd fel velem a kapcsolatot ITT:

Kapcsolatfelvétel