Adóváltozások 2026 – Magánszemélyek és egyéni vállalkozók főbb tudnivalói

A 2026-os év számos fontos adóváltozást hoz mind a magánszemélyek, mind az egyéni vállalkozók számára. 

A következőkben a különböző csoportokra bontva összefoglaljuk a legfontosabb változásokat (így átláthatóbb, mint adónemenként). Olvasd el a Rád vonatkozó részt!

Katások

A kisadózó vállalkozók tételes adójának 2022 szeptemberétől hatályos, szigorított szabályai 2026-ban is nagyrészt változatlanok maradnak. Ez azt jelenti, hogy továbbra is csak főállású egyéni vállalkozók választhatják az új KATA-t, és csak magánszemélyeknek számlázhatnak – vállalati megrendelő felé történő számlakiállítás kizárja a KATA-alanyiságot.  A havi tételes adó összege marad 50 000 Ft az éves bevételi keret pedig 18 millió Ft, mely felett 40%-os különadó terheli a bevétel azon részét. Fontos ugyanakkor kiemelni néhány összefüggést KATA-sok számára:

• Áfamentességi határ és KATA: Ezt csak azért emelem ki, mert elég gyakran keverednek az értékhatárok. Mivel 2026-tól az alanyi áfamentesség bevételi határa 18 millióról 20 millió Ft-ra emelkedik (ld. alább), a KATA évi 18 milliós bevételi plafonja beleesik az áfamentes körbe. Ezzel a kata tételes adó értékhatára és az áfa alanyi mentesség értékhatára elválnak egymástól.
• Alternatíva: átalányadózás kedvezőbb lett: A KATA szabályok szigorítása miatt sok volt katás 2022-ben áttért az átalányadózásra. 2026-ban az átalányadó még vonzóbbá válik (lásd következő szakasz) a költséghányad emelése miatt. (igaz így is duplája a kata tételes adó összegének) Azoknak a kisvállalkozóknak, akik a KATA 18 milliós határát kinövik vagy vállalati ügyfeleknek is számláznának, érdemes megfontolniuk az átalányadó választását, ugyanis 2026-tól kevesebb adót fizethetnek ezzel a módszerrel. Az áttérés persze egyéni mérlegelést igényel, de például egy évi 20-25 millió Ft bevételű szolgáltató esetén az új átalányadózás a magasabb levonható költséghányaddal és az SZJA-kedvezmények (pl. családi kedvezmény) érvényesítésének lehetőségével alacsonyabb adóterhet eredményezhet, mint a KATA utáni 40%-os pluszadó fizetése.
• Fontos: A katás egyéni vállalkozó nem fizet személyi jövedelemadót, így szja adókedvezményekre, adómentességre nem jogosult!

Így az szja mentessé váló többgyermekes édesanyák szja mentességét sem tudják kihasználni!

ÁTALÁNYADÓZÓ egyéni vállalkozók – kedvezőbb szabályok 2026-tól

2026-ban kedvezően változnak az átalányadózás egyes szabályai, amelyek sok egyéni vállalkozót érintenek. Az átalányadó lényege, hogy a vállalkozó bevételének egy bizonyos százalékát automatikusan kiadásként számolja el (költséghányad), és csak a fennmaradó rész (jövedelem) után fizet adót és járulékot. Emellett az éves minimálbér felének megfelelő rész adómentes jövedelemnek minősül, tovább csökkentve az adóalapot

• Magasabb költséghányad: Az átalányadózó egyéni vállalkozók legalacsonyabb költséghányada a jelenlegi 40%-ról 2026-tól 45%-ra, 2027-től pedig 50%-ra emelkedik.
  • Példa: 10 millió Ft éves bevételnél két tényező miatt is csökken az a fizetési kötelezettség: a költséghányad emelkedése és sz szja alól mentesített keret növekedése miatt. Nézzük ezt számokban:

• • 40% költséghányaddal 6 millió Ft a jövedelem, amelyből 1,74 millió Ft adómentes, így ~4,255 millió Ft után keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség (ez így most nagyon sematikusan, hiszen a főállású ev ez alatt is fizet legalább minimálbére járulékot és göngyölítetten).. 45% költséghányaddal viszont ugyanekkora bevételnél már csak 5,5 millió Ft a jövedelem, 692 e Ft-tal csökken az adóköteles jövedelem.
• Emelt szocho-alap eltörlése: Az átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak jelenleg a minimálbér 112,5%-a után kellett szociális hozzájárulási adót (szochót) fizetni, akkor is, ha a tényleges jövedelmük ennél alacsonyabb. 2026-tól ezt a 1,125-szörös szorzót eltörlik, így a szochó alapja a minimálbér 100%-a lesz (vagy a tényleges, magasabb jövedelem, ha az több a minimálbérnél). csak a tényleges jövedelem után kell járulékot fizetniük,
• Az szja mentes keret minden évben változik, mert a minimálbértől függ. Már ismert a 2026-os minimálbér és garantált bérminimum összege.

A 2026-os minimálbár 322 800 Ft.

Az szja mentes keret így 1936 800 Ft JÖVEDELEMIg nem kell szja-t fizetnie senkinek.

Jobban nyomon követhető az az összeg, ha bevételben fejezzük ki. (bevétel az, amit kiszámláztál és ki is fizették)

Ez alapján szja mentes keret:

45% költséghányadnál————————3 521 455 Ft BEVÉTEL

80% költséghányadnál———————–9 684 0000 Ft BEVÉTEL

90% költséghányadnál———————–19 368 000 Ft BEVÉTEL

Az átalányadózás választásának értékhatára szintén a minimálbérhez kötött: akkor lehetsz átalányadózó 2026-ban, ha az éves bevételed nem haladja meg a 38 736 000 Ft-ot.

A változásokat látod összefoglalva ezen a képen:

TÉTELES KÖLTSÉGELSZÁMOLÓ egyéni vállalkozók – ritkább járulékbevallás

• Negyedéves bevallás és fizetés: 2026-tól az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozók (tehát átalányadósok és a vállalkozói jövedelem szerint adózók is) havi helyett negyedévente nyújtják be a járulékbevallást, és a fizetési kötelezettséget is negyedévente teljesíthetik
•  Gyakorlati előny: évente 12 helyett csak 4 alkalommal kell bevallást beküldeni.

MINDEN egyéni vállalkozó-egy bejelentést megúszunk

Ennek leginkább a könyvelők vagy önmaguk ügyeit intéző átalányadózó vagy vszja-s adózók örülhetnek, katásoknak ilyen bejelentésük nincs.

• NAV intézi a biztosítotti bejelentést: Az egyéni vállalkozók életében régóta fennálló adminisztratív lépés volt, hogy vállalkozás indításakor saját magukat biztosítottként be kellett jelenteniük a ’T1041’ nyomtatványon a NAV felé (és hasonlóképpen a jogviszony megszűnésekor kijelenteni). 2026-tól ezt a terhet leveszik a válláról: a NAV hivatalból jelenti be az egyéni vállalkozó biztosítotti jogviszonyának kezdetét és végét az új 08E nyomtatvány rendszerében. Vagyis ha 2026-ban indítunk egyéni vállalkozást, nem kell külön bejelenteni a társadalombiztosítás felé a státuszt – a hivatal az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartása alapján automatikusan rögzíti. (A TAJ-számot persze az induláskor meg kell adni, de külön formanyomtatványt nem kell beküldeni.) Ez időt és hibalehetőséget spórol a vállalkozóknak., de csak az első lépésnél. A további jogviszonyváltásoknál (pl. ha valaki év közben főállásúról mellékállásúra vált vagy fordítva) továbbra is önállóan kell benyújtani.
• Egyéb adminisztrációcsökkentés: 2026-ban a NAV bevezeti az új ’08E’ jelű bejelentő-adatlapot, amely kiváltja a T1041-et és szorosabban integrálódik a 08-as (járulék) bevalláshoz Ennek kapcsán több kényelmi újítás is életbe lép: nem lesz évente új nyomtatvány (nincs „évesítés”), bizonyos mezők (pl. címadatok) lekerülnek róla, mert azokat a NAV már amúgy is nyilvántartja, és kevesebb jelölőnégyzet lesz – kikerülnek a feleslegessé vált nyilatkozatok (pl. COVID miatti mezők) Továbbá egy új adatmező – a jogviszonysorszám – segíti a párhuzamos jogviszonyok (pl. ha valaki egyszerre több munkaviszonyban áll) elkülönítését a nyilvántartásban Emellett egyszerűsödik a tartós megbízási jogviszonyban állók bejelentése is: 2026-tól az ilyen, folyamatos megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat nem kell havonta ki- és bejelenteni, elég egyszer előre bejelenteni a jogviszony kezdetét Mindez csökkenti a könyvelők és vállalkozók adminisztrációs terheit.

MINDEN egyéni vállalkozó-Áfa alanyi mentesség

Alanyi adómentesség határának emelése: A katás és átalányadós kisvállalkozók számára is fontos változás, hogy 2026. január 1-jétől az alanyi ÁFA-mentesség bevételi határa 18 millió Ft-ról 20 millió Ft-ra nő. Ráadásul a kormány további emelést ütemezett be: 2027-ben 22 millió Ft, 2028-ban 24 millió Ft lesz a limit.Ez azt jelenti, hogy egyre több kisvállalkozó választhatja az ÁFA-mentességet, azaz nem kell ÁFÁ-t felszámítania a számláin és nem kell ÁFA-bevallást beadnia mindaddig, amíg éves bevétele a küszöb alatt marad

Ne felejtsük el: ez a belföldi ügyletekre igaz, ha külföldi ügyleted volt, kell az áfa bevallás még alanyi mentes státusz mellett is!

MINDEN magánszemély, egyéni vállalkozó

Írhatnám úgyis, hogy az szja köteles jövedelem szerzők, ugyanis adókedvezményt, adómentességet csak az szja fizetők élvezhetnek. A katások nem fizetnek szja-t.

Személyi jövedelemadó (SZJA) – családi kedvezmények és adómentességek

• Családi adókedvezmény megduplázása: 2026-tól a családi adókedvezmény összege kétszeresére nő. Havonta egy eltartott gyermek után 133 340 Ft, két eltartott esetén 266 660 Ft gyermekenként, három vagy több gyermeknél 440 000 Ft gyermekenként vonható le a bruttó jövedelemből (az az adó alapja, nem a 15%-os adó). Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család havi adóalap-kedvezménye 533 320 Ft-ra emelkedik, ami 80 ezer Ft SZJA-megtakarítást jelent havonta (a korábbi40 ezer Ft helyett). Három gyermeknél a kedvezmény kb. 198 ezer Ft havi adómegtakarítást eredményez (a korábbi 99 ezer Ft helyett), éves szinten közel 1,2 millió Ft-tal több marad a szülőknél.
• Új adómentesség kétgyermekes édesanyáknak: A három gyermeket nevelő anyák SZJA-mentességének 2025. októberi bevezetése után 2026-tól fokozatosan kiterjesztik az adómentességet a két gyermeket nevelő édesanyákra is. 2026-ban azok az anyák élhetnek vele, akik 2026. jan. 1-jén még nem töltötték be a 40 évet; 2027-től a 50 év alattiak; 2028-tól a 60 év alattiak; 2029-től pedig már korhatár nélkül minden kétgyermekes anya jogosult lesz rá. Ez lényegében teljes SZJA-mentességet jelent az érintett anyák munka típusújövedelmére, akárcsak a három, illetve négy vagy több gyermeket nevelő anyák esetében. Az adóelőleg-nyilatkozattal igénybe vehető kedvezmény életkor szerinti fokozatos bevezetése miatt érdemes megtervezni a bónuszok vagy jutalmak kifizetésének időzítését – pl. egy 39 éves, kétgyermekes dolgozó anya esetében érdemes lehet 2026-ra időzíteni az extra jövedelem kifizetését, hogy már ne vonjon le SZJA-t.

Ugyanakkor a teljes szja mentesség azt is hozza, hogy további adókedvezmények nincsenek: betegség utáni adókedvezményt vagy nyugdíj vagy egészségpénztári megtakarítás utáni visszatérítést nincs miből fedezni!

• 30 év alatti anyák kedvezményének bővítése: 2026-tól módosul a fiatal anyák adókedvezménye is. Egyrészt eltörlik a havi jövedelmi plafont (2025-ben ez 656 785 Ft volt), így magasabb fizetés esetén is teljes mértékben érvényesíthető a kedvezmény. Másrészt már meglévő gyermekre is igénybe vehető – korábban csak arra a gyermekre járt az SZJA-alap kedvezmény, akire a családi pótlékra való jogosultság 2022. dec. 31. után nyílt meg. 2026-tól tehát minden 30 év alatti édesanya, aki jogosult családi pótlékra (akár magzatra is) a 30. születésnapja előtt, élhet az SZJA-mentességgel fiatal anyák számára. Továbbra is a 30. életév betöltésének évéig jár a kedvezmény, de az új szabály révén az akár már korábban született gyermek(ek) után is kihasználható az adóalap-mentesség. Ezzel párhuzamosan 2026-tól megszűnik az eddigi keresetkorlát, így a kedvezmény teljes évben érvényesíthető korlátlan összegű jövedelemig is.
• Adóalapkedvezmények érvényesítési sorrendje: A megnövelt kedvezmények és új mentességek miatt 2026-tól új sorrend szerint kell az SZJA-alapot csökkentő kedvezményeket érvényesíteni. Először a 30 év alatti anyák kedvezménye vonandó le, ezt követik a gyermeket nevelő anyák kedvezményei (négy- vagy többgyermekes, háromgyermekes, kétgyermekes anyák – Ezután következnek sorban a CSED/GYED/örökbefogadói díj adókedvezménye, a 25 év alatti fiatalok SZJA-mentessége, a személyi kedvezmény (súlyosan fogyatékos vagy beteg személyeknek járó), az első házasok kedvezménye, és végül a családi adókedvezmény.
• Ezek közül az első házasok és a családi adókedvezmény a házastárssal megosztható, így érdemes kedvezményeket optimalizálni.

KRIPTOS magánszemélyek

A 2026-ös őszi adócsomag két pontos is hozzányúlt a szja törvényben a kriptohoz:

1. az adókiegyenlítést kiterjesztette bármely adóévben elért veszteségek felhasználására
2. Elvár Tőled olyan nyilvántartást, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege, amelyet a magánszemély a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként feltüntet.

Tehát azt szeretné látni, amit a bevallásba beírtál az hogy jött ki.

Ennek a nyilvántartásnak nincs meghatározott formátuma.

Olvasd el a kriptoeszközök adózásáról szóló teljes cikket is:

Két nagy adócsomag-sok változás. Ezt hozta 2025 ősze.

Ha szeretnél személyre szabottan beszélgetni a saját helyzetedről, gyere el egy konzultációra:

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.

Külföldi munkavállalás: adó-és TB teendőid

Az utóbbi években rengetegen vágtak bele abba, hogy hosszabb időre külföldön vállaljanak munkát. És bár mindenki más miatt indul útnak – jobb fizetés, új tapasztalat, kalandvágy vagy egyszerűen váltás –, van egy dolog, amit gyakran elfelejtenek: a magyar TB-bejelentést és az adóügyi illetőség kérdését.

Pedig ez a két apróság később nagyon is nagyot tud szólni.

Ez a cikk arról szól, amikor Te (hátrahagyva mindent) úgy döntesz, hogy külföldre költözöl és ott vállalsz munkát. Nem azok az esetek, amikor a céged kiküld külföldre vagy amikor Te állsz a főnököd elé, hogy a munkádat szeretnéd külföldről, távmunkában elvégezni, azokra az esetekre más szabályok vonatkoznak.
Megintcsak két irányban kell gondolkodni: az adózás és a biztosítottság (TB) szempontjából.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezek nem mindig járnak kéz a kézben, mivel külön szabályozás alá esnek.

1️⃣ A TB-bejelentés – amikor „kék lámpa” lesz a TAJ-ból

Alapvetően ott kell a járulékot fizetni, ahol dolgozol, tehát ott válsz biztosítottá.
Az adózásban már jól ismerjük az egyezményes és nem egyezményes országok fogalmát. A TB-ben ugyanígy: vannak olyan országok, akikkel van TB egyezményünk és van, akikkel nincs. Ezek az egyezmények nem egységesek. Vannak teljes körű egyezmények, amelyek minden területre kiterjednek és vannak olyanok, amik a nyugdíjra igen, de az egészségügyre nem (ilyen pl az USA, akivel jelenleg adóegyezményünk nincs, de nyugdíjra vonatkozó TB egyezményünk igen)

Tehát adó szempontból is és TB szempontból is vizsgálni kell a kiszemelt országot.
Ha az EU bármely tagállamába, Svájcba, Egyesült Királyságba, Norvégiába, Lichtensteinbe vagy olyan országba költözöl, amivel van szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezményünk, ott vállalsz munkát, az ő TB rendszerük alá fogsz tartozni, a magyar alá ez esetben nem tartozhatsz.

Ilyenkor a magyar TB-ből ki KELL jelentkezni, hogy a két ország rendszere ne fusson párhuzamosan. (ez kötelező, nem választás kérdése). Ennek elmulasztása 10 ezertől 100 ezer Ft.ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Utána a TAJ „kék” jelzést kap, ami azt jelenti: ideiglenesen érvénytelen, mert máshol vagy biztosított.
Ez teljesen rendben van – pont így kell kinéznie.

Kell járulékot fizetni?

• EU/EGT/Svájc/UK → Nem kell. Ott biztosított vagy, elég az EU-kártya.
• Egyezményes ország (pl. Kanada, Szerbia, Japán) → a kétoldalú egyezmény dönti el, de sok esetben szintén mentesülsz.
• Nem egyezményes ország → itthon fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2025-ben havi 11 800 Ft), ha Tbj belföldinek minősülsz, azaz van magyar lakcímed, ezért ilyenkor érdemes elgondolkodni a magyar lakcím megszüntetéséről, de több szempontól is át kell vizsgálni.

Ha nem jelented be a külföldi biztosítást, a NEAK nem fog tudni róla – és továbbra is követelheti a járulékfizetést, sőt akár mulasztási bírságot is kiszabhat.
És ha közben orvoshoz mész a magyar TAJ kártyáddal, a támogatott ellátás árát vissza kell fizetned.
Ha EU-s tagállamba költöztél, kérj ott EU egészségbiztosítási kártyát és azzal Magyarországon is igénybe tudsz venni sürgős orvosi ellátást.
Számtalan olyan esettel találkoztam, hogy a külföldre kiköltözés nem jelentette be a NEAK-nál az ügyfél, a NEAK jelezte a NAV-nak, hogy az illetőnek itthon nincs jogviszonya, ezért írják elő neki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami az évek alatt akkorára szaporodott a késedelmi pótlékokkal együtt, hogy végrehajtási eljárás indult az ügyféllel szemben, aki ekkor szembesült a mulasztásával.

2️⃣ Adóügyi illetőség – vagyis hol kell adóznod valójában?

Ez a másik tipikus buktató.
Sokan gondolják úgy, hogy ha külföldön dolgoznak, akkor „automatikusan” ott adóznak.
Pedig ez nem mindig ilyen egyszerű.

A nemzetközi adózás egyik alapfogalma az adóügyi illetőség (tax residency).
Ez dönti el, hogy melyik ország tekint téged „saját adóalanyának”, és így hol kell bemutatnod (ez nem feltétlenül jelent adófizetési kötelezettséget) a teljes jövedelmedet.

A magyar szabályozás szerint a magyar állampolgár magyar adóügyi illetőségű. Ha tehát nem adóegyezményes országba költözöl, a magyar szja szerint magyar illetőségű maradsz.
Más a helyzet, ha olyan országba költözöl, amivel van hazánknak kettős adóztatást elkerülő egyezménye.

Ebben az esetben a fő szempontok:

• Hol van az állandó lakóhelyed?
• Hol van a családod, egzisztenciád központja?
• Hol élsz életvitelszerűen?
• Hol van a családod, egzisztenciád központja?
• Végül mi az állampolgárságod.

Ha például egy magyar munkavállaló Németországban dolgozik és ott él életvitelszerűen, akkor jellemzően német adóügyi illetőségű lesz, és ott kell adóznia.
Magyarország viszont csak korlátozott adóztatási joggal bír: például az itthoni ingatlan-bérbeadás vagy tőkejövedelem után. 

3️⃣ És mi van, ha mégis kapsz magyar jövedelmet?

Ha úgy költöztél külföldre, hogy mégis maradt magyar kifizető (pl. korábbi munkáltató, vagy egy magyar cég, akinek most is dolgozol megbízási szerződéssel) fizet neked, akkor ő alapesetben levonja az SZJA-t és a szochót, mivel azt gondolja magyar az illetőséged.
Kivéve, ha benyújtod neki az adóügyi illetőséget igazoló nyomtatványt (Certificate of Tax Residency) a külföldi adóhatóságtól.

Ezzel tudod bizonyítani, hogy te már nem Magyarországon adózol, így nem vonhatnak le adót, vagy később visszaigényelheted a levont összeget.

Ez különösen fontos pl. digitális nomádoknál, online dolgozóknál, freelancereknél, akik külföldről kapnak megbízásokat magyar cégektől.

Amikor külföldre költözöl, kérheted az adóhatóságtól, hogy az addigi adódat határozattal állapítsa meg. Ez a gyakorlatban nem vagy kevéssé ismert előírás. A kiköltözés évében Magyarországon szerzett jövedelmet, önadózással a május 20-ig benyújtandó szja bevallásban szokták bevallani és nem jelentik be a NAV-nak a kiköltözést. Ennek elmaradását az adóhatóság nem bírságolja. Szóval: ha költözöl, NEAK.nak kötelezően jelezd, a NAV-nál elmarad, nem gond.

4️⃣ A visszatérés – ne felejts el „hazajelentkezni”!

Ha véget ér a külföldi munkád, a TB-bejelentés fordítva is működik:
15 napon belül újra jelezd a kormányhivatalnál, hogy visszatértél.
Ehhez kell a külföldi biztosítás megszűnéséről szóló igazolás – ezzel állítják vissza a TAJ-t, a „kékből” újra „zöld” lesz.

Az adóügyi illetőséget ilyenkor szintén érdemes újra megvizsgálni, főleg, ha év közben költöztél haza – előfordul, hogy két országban is adóbevallást kell készíteni, és az egyezmény alapján osztani kell a jövedelmet.

5️⃣ Kis összefoglaló – hogy ne vessz el az apróbetűkben

✅ TB-bejelentés: 15 napon belül, kormányhivatal felé
✅ Adóügyi illetőség: az határozza meg, hol kell adóznod
✅ Külföldi biztosítás = TAJ kék, nem kell itthon járulék
✅ Nem egyezményes ország = fizetős itthon
✅ Hazatéréskor újabb bejelentés
✅ Magyar jövedelem = illetőségigazolás kell, különben levonják az adót

5️⃣ Kis összefoglaló – hogy ne vessz el az apróbetűkben

Nagyon sok ügyfelem keres meg utólag, amikor már elindultak, és „most jött egy levél a NAV-tól vagy a TB-től”.
Pedig ezek a helyzetek megelőzhetők lennének.
Ha külföldre készülsz dolgozni, érdemes még indulás előtt rendbe tenni az adózási és TB-helyzetedet – így nem kell később bírságot, dupla járulékot vagy visszafizetést rendezni.

👉 Ha külföldre költözöl, vagy már kint dolgozol, de nem vagy biztos abban, hogy a TB-d és az adózási helyzeted rendben van, foglalj időpontot egy konzultációra.
Segítek átnézni, mit kell bejelenteni, mit lehet visszaigényelni, és hogyan tudod legálisan, felesleges fizetés nélkül kezelni a külföldi jövedelmedet.

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.

Kriptoeszközök adózása 2026-ban

A kriptovaluták rég túlnőttek azon, hogy csak „tech-őrültek játékszerei” legyenek. Egyre többen fektetnek bitcoinba, ETH-ba vagy más tokenekbe, és egyre több magyar magánszemély szembesül azzal, hogy a kriptózás már nem csak pénzügyi kérdés: adózási is.

A NAV (és az EU) fókusza  a kriptóra látványosan erősödött. Már nem az a kérdés, hogy „észreveszik-e”, hanem az, hogy te hogyan tudsz előre gondolkodva, szabályosan és okosan adózni.

Ez a cikk abban segít, hogy érthetően lásd át:

• mikor kell adózni kriptó után,
• hogyan számold ki,
• milyen hibákat érdemes elkerülni,
• és hogyan legyél NAV-biztos 2026-ban.

Jó hír:2026-ban is kedvező a kripto adózása

A kriptózásból származó jövedelem 2026-ben is külön adózó jövedelemként kezelendő (SZJA tv. 67/C §), és az adó mértéke változatlanul 15%.
Vagyis: ha nyereséget érsz el, és azt realizálod, akkor a jövedelem után 15% SZJA-t fizetsz. Szochót továbbra sem.

De csak akkor kell adózni, ha valóban volt adóztatási pont – és itt jön a lényeg.

🔍 Mikor kell adózni? – A „fekete doboz” szabály érthetően

A kriptovilágot úgy képzeld el, mint egy fekete dobozt.
Ameddig a kriptón belül maradsz – nem adózik.

Nem adóztatási pont például:
✔ BTC → ETH csere
✔ ETH → USDT
✔ staking, farmolás, swapek, NFT trade kriptón belül

Akkor kell adózni, amikor kiveszel belőle, vagyis kriptóból valós értéket csinálsz:

Adófizetési pont keletkezik, ha:
💡 fiat pénzre váltasz (HUF, EUR, USD)
💡 kriptóval vásárolsz terméket vagy szolgáltatást (pl. kriptós bankkártya)
💡 nem-kripto eszközre cserélsz (pl. autó, telefon, szolgáltatás)

Ezekben az esetekben kell kiszámolni a jövedelmet, és ebből fizetsz 15% SZJA-t.

Másképp fogalmazva: amíg csak „kriptózol”, nincs adó – akkor lesz, amikor „pénzt csinálsz belőle”.

📌 Hogyan számolod ki a fizetendő adót?

A képlet egyszerű:

Bevétel – Költség = Eredmény (nyereség vagy veszteség)
→ a nyereség után 15% SZJA fizetendő
→ veszteséget átvihetsz a következő évekre (erről majd később)

Mi minősül bevételnek?
Annál az árfolyamnál érvényes érték, amikor „kijöttél a kriptóból”.
Piaci árat kell figyelembe venni – nem lehet „baráti áron” elszámolni.

Mi számolható el költségként?

• a kripto megszerzési értéke (vételár, tranzakciós díjakkal együtt)
• bányászat/validálás költségei (számítógép és alkatrésze, internet díja, áram díja)
• ha kriptóban kaptad fizetésed/szolgáltatás ellenértékét → a megszerzéskori érték

A tárgyévi eredményt az SZJA bevallás 164. sorában kell feltüntetni. Fontos! az adóévben elért összes nyereséget/veszteséget kell feltüntetned, nem ügyletenként kell elszámolni.

DE! ahhoz, hogy egy éves számot fel tudj tüntetni a bevallásban, év közben folyamatosan olyan nyilvántartást kell vezetni, amivel ezt alá tudod támaszani és egy NAV ellenőrnek is átlátható lesz. Ehhez elévülési időn belül (5 év)  meg kell őrizned minden dokumentumot (riportok, adás-vételi szerződések, esetleg képernyőfotók)

📉 Miért érdemes a veszteséget is bevallani?

Mert eddig 2 évig felhasználhattad adókiegyenlítésre, azaz a veszteséged beszámíthattad a nyereségbe.

A 2026. őszén elfogadott adócsomag ezt kiterjesztetette: bármely adóévben elért veszteség használható adókiegyenlítésre!

Ha egyik évben nyereség, másikban veszteség – a veszteséggel csökkentheted más évek adóját.

Gyakori hiba, hogy az adózók csak a nyereséget vallják be, a veszteséget nem – ezzel pénzt hagynak az asztalon.

🧠 FONTOS 2026-RE: „A NAV úgysem látja a kriptót” korszak lejárt

Új korszak kezdődik

Sokan még mindig azt gondolják, hogy a kriptó „láthatatlan”.
Ez pár éve még részben igaz volt – de 2026-ra ez megváltozott.

Az Unió ún. Mica rendelete átültetésre került a magyar szabályozásba is, ami a szolgáltatókra nagy változásokat jelent.

A NAV a nemzetközi információcsere keretében már 100+ országból kap adatot külföldi számlákról, befektetésekről és tranzakciókról.

Az Európai Unión belül a DAC8 irányelv alapján kifejezetten a kriptoügyletekkel kapcsolatban számos adat érkezik automatikusan 2026-tól. A kriptoszolgáltatók (tőzsde, brókerek, platformok) adatot adnak az adóhatóságnak Rólad, az ügyleteidről és ezeket az információkat az adóhatóságok megosztják egymással. tehát a külföldi ügyleteidről is tud majd a magyar NAV. Igaz nem azonnal, szépen lassan jönnek az adatok…

Az adóhatóságnak az elévülési időn belül (5 év) lehetősége van adóellenőrzést kezdeményezni. Tehát egy elmúlt adóév után nem törölheted meg a homlokodat, hogy ezt is megúsztad észrevétlenül.

Mit jelent ez gyakorlatban?

• Nem érdemes arra alapozni, hogy a NAV „nem látja” a külföldi kriptótőzsdéken történteket.
• Ellenőrzéskor az lesz a kérdés:
  „mennyi fiat ment be a kriptóba, és mennyi jött ki?”

Ha nem tudod alátámasztani az adatokat → gond.

Mire kíváncsi a NAV egy ellenőrzésnél?

Egy esetleges ellenőrzés során a NAV nem fogja egyesével elemezni a több száz/ezernyi kriptós tranzakciót.
Ők három kulcsadatot vizsgálnak:

1. Mennyi fiat pénz ment be a kriptóba?
   (banki utalások, kártyás vásárlás, crypto on-ramp szolgáltatók)
2. Mennyi fiat pénz jött ki belőle?
   (visszautalás bankszámlára, kártyás költések)
3. Mi az ezek közötti eredmény?
   (nyereség / veszteség)

Ezek alapján döntik el, hogy volt-e adófizetési kötelezettséged.
Éppen ezért nem kell minden swapot, NFT-tranzakciót vagy lánc közötti váltást „könyvelni”, de a végső fiatosításokat és azok alapját igen.

Azt gondolom, hogy egyre több adóellenőrzésre lehet számítani az információáramlás kapcsán. Ezen belül is jogkövetési vizsgálatokra, vagy az adóbevallásból kimaradt adatok kapcsán támogató eljárásokra, önellenőrzésre felhívásokra.

VÁLTOZÁSOK 2026-ban

Az Unió törekvése az, hogy szabályozza és szigorítsa a kriptoeszközök használatát. Ez főleg a szolgáltatókra, tanácsadókra vonatkozik. Ezzel kapcsolatban a magyar jogban is megjelentek már a szabályozások.

És ami Téged, mint magánszemélyt és az adózásod jobban érint:

A 2026-ös őszi adócsomag két pontos is hozzányúlt a szja törvényben a kriptohoz:

1. az adókiegyenlítést kiterjesztette bármely adóévben elért veszteségek felhasználására
2. Elvár Tőled olyan nyilvántartást, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege, amelyet a magánszemély a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként feltüntet.

Tehát azt szeretné látni, amit a bevallásba beírtál az hogy jött ki.

Ennek a nyilvántartásnak nincs meghatározott formátuma.

🗂️ Hogyan tarts rendet kriptósként?

Ha csak 3 tanácsot fogadsz meg, ezek legyenek:

✅ 1. Vezess nyilvántartást

Nem kell túlbonyolítani – elég egy Excel vagy Google Sheet.
Javaslom ezek legyenek benne:

1. Tranzakció dátuma, időpontja
2. Tranzakció típusa (vásárlás,eladás, csere, bányászta, hozam, airdrop)
3. Kriptoeszköz neve és mennyisége
4. Érték HUF/EUR/USD-a tranzakció pillanatában érvényes piaci érték
5. Forint érték
6. Átváltáshoz használt árfolyam és forrása (MNB..)
7. Költségek
8. Digitális tárca/platform adatai
9. Megjegyzés

🧾 2. Őrizd meg a bizonylataidat

• tőzsdei riportok (éves, havi)
• wallet címek
• tranzakció ID-k (hash)
• banki kivonatok

Tipp: évente egyszer töltsd le a teljes éves riportot minden platformról – utólag nehezebb.

🔍 3. Gondolkodj előre adózásban

Már év közben érdemes kalkulálni, nem májusban kapkodni.
Ha nagyobb kivételben gondolkodsz, előtte számolj vagy kérj tanácsot.

❌ Gyakori hibák

1. „Kriptón belül is adózik” – Nem. Csak a kilépéskor.
2. Nem vallják be a veszteséget – pedig később jól jöhet.
3. Kriptós bankkártyát adómentesnek hiszik – a vásárlás adóztatási pont.
4. Nincs nyilvántartás – és ellenőrzéskor nem tudsz mit bemutatni.
5. „Külföldi számla → NAV nem látja” – ez 2026-ra nem igaz.

Külföldi tőzsde, külföldi számla – kell adózni Magyarországon?

Röviden: igen, adóügyi illetőség a mérvadó.
Ha magyar adórezidens vagy → a világjövedelmed után Magyarországon adózol, pontosabban itthon be kell mutatni a teljes jövedelmed és a nemzetközi egyezmények és a belső jog szerint adózol vagy sem.

Teljesen mindegy:

• Binance-en kereskedsz,
• külföldi bankkártyával költesz,
• USDT-ben fizetnek ki,

ha magyar illetőségű magánszemély vagy, akkor az SZJA-t itthon kell megfizetni.

A NAV bevallási tervezet nem fogja tartalmazni ezeket automatikusan → neked kell beírni.

🧮 Egyszerű példa – így néz ki a gyakorlatban

Tegyük fel, hogy 2026-ban:

• 1 000 000 Ft-ért vásároltál kriptót
• majd eladtad 1 600 000 Ft értékben

→ Nyereség: 600 000 Ft
→ Fizetendő adó: 15% × 600 000 = 90 000 Ft

Ha volt korábbi el nem számolt veszteséged, csökkentheti ezt.

🔔 Összefoglalás 2026-ra – kriptó adózása 1 percben

Ha biztonságban akarsz kriptózni 2026-ban, gondolkodj előre

A kriptó ma már nem csak befektetés, hanem adózási felelősség is.
A jó hír az, hogy a szabályozás Magyarországon kifejezetten kedvező – ha tudatosan használod.

Ha szeretnéd elkerülni a hibákat, optimalizálni az adódat és NAV-biztosan csinálni, szívesen segítek.

📍 Szeretnél tisztán látni a saját kriptós helyzeteddel kapcsolatban?

👉 Kriptó adózási konzultáció – érthetően, gyakorlati példákkal, rád szabva
Segítek abban, hogy:

• jól számold a nyereséget/veszteséget
• ne fizess feleslegesen adót
• legyen a kriptód NAV-ra kész

Válassz egy adótanácsadási időpontot a helyzeted átnézéséhez:

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.

1. RÉSZLETFIZETÉS MAGÁNSZEMÉLYKÉNT/EGYÉNI VÁLLALKOZÓKÉNT

2. AUTOMATIKUS RÉSZLETFIZETÉS 

3. RÉSZLETFIZETÉS CÉGKÉNT

ÖSSZEFOGLALÁS:

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.

Honnan jön a tartozás?

Késedelmes befizetésért késedelmi pótlék

Hogyan rendezheted a tartozásod?

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.

Google Adsense bevételek adózása

Sok tartalomkészítő előbb-utóbb szembesül azzal, hogy a hobbiból indult blog, weboldal vagy YouTube-csatorna bevételt termelhet. A Google AdSense pontosan ezt kínálja: hirdetésekből jövedelemhez juthatsz. De hogyan kell ezt helyesen kezelni adózóként? Kinek számlázol? Kell-e utána adót fizetni? Nézzük a legfontosabb tudnivalókat.

Kell-e vállalkozást alapítani?

Aki rendszeresen, üzletszerűen, nyereségszerzés céljára irányuló gazdasági tevékenységet végez, ahhoz minimum egyéni vállalkozónak kell lenni.

De ezt a legtöbb ember nem szereti meghallani és abból kiindulva, hogy az adsense bevételei alacsonyak (kinek mi az alacsony, ugye), egyáltalán nem akar vállalkozó lenne és kapaszkodnak az adószámos magánszemély fogalmába (ami valójában nem létező fogalom a magyar adótörvényekben).

A valóságban nagyon sokan így szereznek bevételt és adózzák le, mint önálló tevékenységből származó jövedelem)

TEÁOR/ÖVTJ kódok-illeszkedjen a valós tevékenységhez

Az adószámod arra kéred meg, amilyen tevékenységet végzel. Ezeket hívjuk ÖVTJ kódoknak, cégek esetében TEÁOR kódoknak. Javasolható kódok:

• Weboldalon hirdetési felület biztosítása: internetes reklámhely értékesítése. (731201, 631002)
• Saját videós tartalmak (pl. YouTube): film-, videó- és televízióműsor-készítés.(591101)

Fontos, hogy a cég tevékenységi körei mindig tükrözzék, miből származik ténylegesen a bevétel.

Kinek számlázol?

A legtöbb esetben a partnered nem az amerikai Google, hanem a Google Ireland Limited. Ez azt jelenti, hogy közösségi (EU-s) szolgáltatásnyújtásról van szó. Emiatt szükséged van közösségi adószámra – ha eddig még nem igényeltél ilyet, ezt pótolni kell. Ezt lehet kérni az adószám megszerzésekor, vagy később adat-és változásbejelentő nyomtatványon.

Az adóhatóságnak 30 napja van arra, hogy ezt Neked megküldje, de ennél sokkal hamarabb szokták.

A közösségi adószámot a közösségi ügylet ELŐTT kell igényelni.

Adsense fiók

• Fióktípus: mindig vállalkozás (business/entity). Ha tévedésből magánszemélyként hozod létre, utólag már nem tudod átállítani.
• Számlázási adatok: a cég hivatalos neve és címe kerüljön ide.
• Adóügyi nyilatkozat: a rendszerben a W-8BEN-E űrlapot kell kitölteni, amivel igazolod, hogy nem amerikai adórezidensként működsz. Ez adminisztratív kötelezettség, amerikai adófizetést nem von maga után.

Számlázás

A Google ugyan számla nélkül is utalja a pénzt, de neked kötelező számlát kiállítanod minden bevételről.

A számlán kötelezően szerepeljen:

• a Google Ireland Limited neve és dublini címe,
• a saját közösségi adószámod, valamint a Google közösségi adószáma (IE6388047V),
• a megjegyzés: „Fordított adózás” és „Áfa tv. területi hatályán kívüli szolgáltatás”.

Áfát nem számítasz fel, mert közösségi szolgáltatásnyújtásról van szó.
A teljesítési dátum általában a kifizetés napja – vagyis amikor a Google átutalja a pénzt.

Bevétel

Magánszemélyként, vállalkozóként aznap keletkezik bevételed, amikor jött pénz.

A bevételből hogyan vezeted le a jövedelmedet, az a Te adózási módodtól függ.

Önálló tevékenységből származó jövedelemnél vagy 10%-os költséghányadot vagy tételes költségelszámolást használsz. A magánszemély negyedévente szja-t és szochot fizet,

Egyéni vállalkozó csak az szja alatti lehetsz (mivel a katás nem számlázhat cégnek), ahol tételes költségelszámolást vagy átalányadózást választhatsz. Egyéni vállalkozó szja-t és járulékokat a rá irányadó módon fizeti (függ az adózási módtól, a jogviszony állásától …)

Adózni a jövedelemre kell és meghatározott nyilvántartást kell vezetned az adózásod alátámasztására.

Más adónemek tekintetében:

• Társasági adó (TAO) vagy KIVA: a bevétel beleszámít az adóalapba. TAO esetén 9% adó terheli a nyereséget, KIVA esetén pedig akkor adózik, ha a nyereséget kifizeted.
• Iparűzési adó (IPA): az AdSense-bevétel teljes összege növeli a nettó árbevételedet, így az IPA-alapot is.

Áfa teendők

Mindig áfa alany vagy, akkor is, ha alanyi adómentességet választottál. A közösségi ügyletekben nem járhatsz el alanyi adómentes minőségedben, foglalkozni kell az áfával. Mivel ez fordított adózású közösségi ügylet, áfát itthon nem fizetsz, de adminisztratív teendőd van:

• ÁFA és összesítő nyilatkozat: minden hónapban, amikor volt ügyleted, utólag a hónap 20-ik napjáig be kell nyújtani az áfa bevallást ( 65-ös bevallás) és a közösségnek a közösségi összesítést (A60-as nyomtatványt). Ez adatközlés, tényleges áfafizetés nincs (fordított adózás miatt).

Gyors ellenőrzőlista

• ✔️ Van EU-s adószámod?
• ✔️ Be van küldve a W-8BEN-E nyilatkozat?
• ✔️ Business típusú az AdSense-fiókod?
• ✔️ Minden kifizetésről kiállítasz számlát a Google Ireland részére?
• ✔️ Szerepel rajta a fordított adózás és az EU-s adószámok?
• ✔️ Tájékoztattad a könyvelődet a külföldi bevételről?

Összegzés

Az AdSense nemcsak lehetőséget ad a tartalmaid pénzzé tételére, hanem adminisztratív kötelezettségeket is hoz. Ha odafigyelsz a fiók beállítására, a számlázásra és az adózási szabályokra, akkor biztos lehetsz abban, hogy minden a helyén van. Így te nyugodtan foglalkozhatsz azzal, ami igazán fontos: a tartalomkészítéssel és a bevételeid növelésével.

💡Segítségre van szükséged?

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.

Tartós Befektetési Számla (TBSZ) adózása

A tartós befektetési számla (röviden: TBSZ) lényege, hogy minél tovább tartod a pénzed a számlán, annál kedvezőbb adózással számolhatsz: három év után már csökkentett kulcsokkal, öt év után pedig teljes adómentességgel veheted fel a hozamokat. Fontos azonban tudni, hogy a TBSZ hatálya kizárólag a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyekre terjed ki – aki időközben külföldre költözik és más országban válik adórezidenssé, elveszítheti ezt a kedvezményt.

A következő szakaszban részletesen végigvesszük, hogyan épül fel a TBSZ időszaka, milyen adókulcsokat kell figyelembe venni, és mikor válik adómentessé a megtakarítás. 

Hogyan működik a TBSZ?

A TBSZ – tartós befektetési szerződés – egy olyan adózási eszköz, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a befektetéseid hozamát akár teljesen adómentesen vehesd fel, ha türelmes vagy, és betartod a feltételeket. Fontos tudni, hogy nem befektetési forma, hanem egy keretszámla, amelybe különféle pénzügyi eszközöket (pl. állampapír, befektetési jegy, részvény stb.) helyezhetsz el.

A magánszemély adóévenként egy kifizetőnél rendelkezhet egy TBSZ számlával, de több kifizetőnél is lehet számlád, számlánként kötelezően 25 000 Ft-ot el kell helyezned.

A TBSZ egy pénzgyűjtési szakasszal kezdődik (ami adott év december 31-ig tart), csak ekkor lehet rajta pénzt elhelyezni. Majd a számlák záródnak.

Aztán következik egy 3 éves lekötési periódus, amikor a pénzed tartod. Illetve kivenni lehet belőle, de ha csak lehet, ezt ne tedd, ne törd fel, mert adó-és szocho terheli.

3 év vége után kezdődik egy kedvezményes adózású periódus. A 3. év végén felveheted a pénzed, vagy dönthesz úgy, hogy még tartod.

Ha elérted az 5.évet, a teljes összeget felveheted, ami után nincs sem adó, sem szocho fizetési kötelezettséged..

Hogyan működik a TBSZ adózási szempontból?

A TBSZ-nek két fő adózási előnye van:

1. **Adómentesség az 5 éves lekötési idő után:** Ha legalább 5 évig nem veszed fel a pénzt, akkor a TBSZ-en elért hozam (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) mentesül a személyi jövedelemadó (SZJA) és a szociális hozzájárulási adó (szocho) alól.
2. **Kedvezményes adózás 3 év után:** Ha 3 év után zárod a számlát, akkor a hozam után csak 10% SZJA-t kell fizetni, és 8% szochót kell fizetni..

Ha azonban a 3 vagy 5 éves lekötési idő előtt veszed ki a pénzt, akkor az összes hozamot a teljes személyi jövedelemadó és szocho terheli.

A TBSZ működése időalapú, és az alábbi szakaszokra bontható:

🟠 0. év – A gyűjtőév

A TBSZ megnyitásának éve a gyűjtőév, amely mindig január 1-jétől december 31-ig tart. Ebben az időszakban bármikor elhelyezhetsz pénzt a számlán, de csak ebben az évben. Az év végén a számlát lezárják, és a rajta lévő pénzből automatikusan elindul az 5 éves TBSZ-ciklus.

Fontos! Ha a gyűjtőév végéig visszavonod a pénzt, akkor nincs adókedvezmény, és a teljes hozam után 15% SZJA és 13% SZOCHO terheli a kifizetést.

🟡 1–3. év – Normál adózás időszaka

Ha az összeget 1–3 év között veszed ki a számláról, akkor ugyanúgy kell adóznod, mint ha nem is lett volna TBSZ:

• 15% személyi jövedelemadó (SZJA)

• 13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

A TBSZ tehát nem jelent automatikus adómentességet – időt kell adni a megtakarításnak.

🟢 4–5. év – Kedvezményes adózás időszaka

Ha kivársz legalább 4 teljes évet, akkor már kedvezményes adókulcsokkal számolhatsz:

• 10% SZJA

• 8% SZOCHO

Ez a TBSZ egyik legnagyobb előnye: a hosszabb távú megtakarítást az állam alacsonyabb adóval jutalmazza. Itt már érezhető az ösztönzés a hosszabb távú vagyonépítésre.

🟩 5 év után – Teljes adómentesség

Az igazi cél a 5 év utáni időpont. Ha kivárod az 5. év végét (azaz a nyitást követő hatodik év január 1-jét), a számlán elért hozamokat teljesen adómentesen veheted ki:

• 0% SZJA

• 0% SZOCHO

Ez azt jelenti, hogy akár több millió forint hozam is maradéktalanul nálad marad, semmilyen adót nem kell utána fizetned – feltéve, hogy magyar adóügyi illetőségű magánszemély maradtál végig.

Ez a konstrukció különösen előnyös lehet azoknak, akik előre gondolkodnak, és legalább 5 éves megtakarítási időszakban gondolkodnak

Lehet-e külföldi szolgáltatónál TBSZ-t nyitni?

A rövid válasz: igen, lehet, (ha a külföldi társaság és a magánszemély is teljesíti a feltételeket) de nem automatikusan jár vele a magyar adómentesség.
A hosszabb válasz kicsit összetettebb – nézzük végig lépésről lépésre:

✅ Külföldi TBSZ számla megnyitása technikailag lehetséges

A magyar szabályozás nem tiltja, hogy külföldi pénzügyi szolgáltatónál nyiss olyan számlát, amit tartós befektetési szerződésként szeretnél kezelni. Ehhez azonban teljesülnie kell néhány fontos feltételnek:

• A külföldi befektetési szolgáltató tisztában van a magyar jogszabályokkal, különösen a befektetési hozam meghatározásával.

• A külföldi szolgáltató nem tekinthető kifizetőnek, de  fontos, hogy igazolást adjon ki a magyar szja bevallás előtt. (első befizetés, tbsz jövedelem, lekötési időszak megszűnése, megszakítása)

• A befizetéseket, a lekötési időket, és a hozzáférést úgy kell strukturálni, mint egy hazai TBSZ esetében.

• A szerződést 30 napon belül be kell jelenteni a NAV felé, erre nincs külön nyomtatvány.

⚠️ A magyar adómentesség csak bejelentett külföldi TBSZ-re jár

A NAV csak akkor ismeri el a külföldi számlát TBSZ-ként, ha azt a fenti szabályok szerint bejelentetted, és a konstrukció formailag és tartalmilag megfelel a magyar TBSZ szabályozásnak. Beláthatjuk, hogy erre nem sok külföldi szolgáltató lesz nyitott.

Ha mindez teljesül, akkor a külföldi szolgáltatónál elhelyezett pénz hozama a magyar TBSZ-szabályok szerint:

• 3 év után kedvezményes adókulccsal,

• 5 év után teljesen adómentesen vehető ki.

De! Ez kizárólag a magyar SZJA és SZOCHO szempontjából igaz – és csak akkor, ha magyar adórezidens vagy végig a TBSZ futamideje alatt.

📘 Példa – francia TBSZ számlán realizált osztalékra

Egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély Franciaországban vezet TBSZ számlát, amelyet a magyar adóhatóság felé szabályosan bejelentett. A számlán olasz és amerikai részvényeket tart.

A 2025-ös évben osztalékfizetés történik:

• Az olasz részvények után 26% forrásadót vonnak le.

• az USA 30% forrásadót von le.

❓ Kérdés: Vissza lehet-e igényelni a túlzottan levont adót Magyarországon keresztül, ha a részvények TBSZ számlán vannak?

Mindig figyelni kell a kettős adóztatási egyezményre vagy annak hiányára!

✅ Olasz osztalék esetén: részben visszaigényelhető

• Magyarország és Olaszország között érvényes a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény.

• Ez alapján Olaszország legfeljebb 15% forrásadót vonhatna le magyar illetőségű magánszemélytől.

• Mivel 26%-ot vontak le, 11% túlvont adó keletkezett, amely visszaigényelhető az olasz adóhatóságtól.

• A visszaigényléshez szükséges:

  • magyar illetőség igazolása (NAV-tól),

  • megfelelő nyomtatványok és osztalékfizetés igazolása,

  • türelem és némi olasz nyelvismeret (vagy szakember bevonása).

✅ AZ USA-val megszűnt 2024. január 1-től az egyezményünk.

• a levont 30%-os adó nem visszaigényelhető.

MI történik, ha külföldre költözöm?

Egyre gyakoribb helyzet, hogy valaki Magyarországon nyit TBSZ számlát, majd időközben külföldre költözik – ideiglenesen vagy véglegesen. Ilyenkor felmerül a kérdés:

👉 Megmarad-e a TBSZ adómentessége? És mit kell tenni a NAV vagy a bank felé?

🇭🇺 A TBSZ magyar adókedvezmény – csak magyar adóilletőség mellett működik

A TBSZ egy magyar adójogi konstrukció, amelynek kedvezményeit akkor lehet igénybe venni, ha:

• magyar adóügyi illetőségű vagy (vagyis Magyarországon vagy adóköteles magánszemély),

• és a befektetésedet magyar szolgáltatónál vezeted, TBSZ szerződés keretében.

Ha külföldre költözöl, akkor adójogilag megszűnhet a magyar illetőséged. Ez azt jelenti, hogy:

• többé nem vagy jogosult a TBSZ adómentességére,

• a NAV nem fogja elfogadni a TBSZ lekötési időszakát és adókedvezményét,

• a magyar szolgáltatód is kérhet illetőség-igazolást, és ha azt nem tudod hozni, normál számlává minősíthetik át a TBSZ-t.

📌 Mit lehet tenni ilyen esetben?

Ha már van TBSZ-ed, és most költözöl el:

• Érdemes nem feltörni a számlát azonnal – lehet, hogy néhány év múlva visszaköltözöl, és újra magyar illetőségű leszel.

• Addig is ne fizess be új pénzt a meglévő TBSZ-re (úgysem lehet a gyűjtőév után), és ne vegyél ki pénzt, mert az megszakítja a lekötést.

• Jelentsd be a bankodnak, hogy külföldre költöztél, és nézd meg, mit kérnek: lehet, hogy adózási státusz nyilatkozatot kérnek (pl. CRS miatt).

Ha már külföldön élsz, és ott vagy illetőséggel:

• Nem nyithatsz Magyarországon új TBSZ-t, mert ahhoz magyar illetőség kell.

• A meglévő TBSZ-t nem fogod tudni adómentesen kivenni, ha nem vagy már magyar adóalany.

• A kivét után a magyar szolgáltató adóelőleget vonhat, de a végső adókötelezettség a külföldi illetőség országában alakul ki – amit neked kell ott lejelentened.

💡 Példák

Összefoglalva:

• A TBSZ legnagyobb előnye a adómentes hozam lehetősége 5 év után.

• Hatékony eszköz hosszútávú megtakarításhoz (lakás, nyugdíj, gyerek).

• Hátrány: hosszú távra kötelez, gyűjtőév korlát, feltöréskor adó és szochó.

Ha gondosan megtervezed, és tényleg nem kell a pénz a következő 5 évben, a TBSZ az egyik legjobb megoldás, hogy több maradjon a zsebedben.

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.

DAC, CRS, FATCA

Adóügyi információcsere a világban

A NAV többet tud Rólad, mint gondolnád…

Az elmúlt években egyre több magánszemélyt ért meglepetésként, hogy a NAV tudomást szerzett a külföldi számláikról, ingatlanaikról vagy digitális jövedelmeikről – anélkül, hogy ők bármit bejelentettek volna. Ez nem varázslat. Ez a DAC-rendszer működése. És már nemcsak elmélet – a NAV minden évben eljárásokat is indít, melynek a célja, hogy önkéntesen feltárd és bevalld a hiányosságodat.

Mi a DAC?

A DAC az Európai Unió tagállamai közötti automatikus adóügyi információcsere-rendszer neve (Directive on Administrative Cooperation). Célja, hogy az adóhatóságok adatot küldjenek egymásnak az adózókról – főleg külföldi bankszámlák, digitális platformos jövedelmek, ingatlanok és befektetések tekintetében.

📌 Jelentése a gyakorlatban?
Ha Magyarországon van az adóügyi illetőséged (nézz utána más bejegyzéseimben, már többször írtam róla) , de van egy német számlád vagy bérbe adsz egy horvát apartmant Airbnb-n, a NAV akkor is tudhat róla, ha te nem jelentetted be.

DAC-generációk – minden új DAC újabb adatcsatorna

Az EU-n belüli együttműködés mára olyan részletes, hogy többféle DAC is létezik, mind más-más területre vonatkozó automatikus adatszolgáltatással:

DAC≠ CRS ≠ FATCA

• DAC → EU-n belüli adatcsere (pl. NAV ↔ osztrák, német, spanyol adóhatóság)
• CRS → Világszintű automatikus adatcsere (100+ ország)
• FATCA → Amerikai szabályozás az amerikai állampolgárok külföldi számláiról

📌 Fontos: Ha kettős állampolgár vagy (pl. magyar–amerikai), különösen figyelned kell a FATCA miatti jelentési kötelezettségekre is.

CRS, FATCA – hogyan kapcsolódnak?

CRS, FATCA-hogyan kapcsolódnak?

• CRS (Common Reporting Standard): Az OECD által kidolgozott globális szabvány, amely lehetővé teszi, hogy több mint 100 ország automatikusan adatot cseréljen egymással a magánszemélyek pénzügyi számláiról. A magyar NAV is része ennek a rendszernek.
• 📌 Példa: ha van egy bankszámlád Németországban, és magyar adóilletőségű vagy, a német bank jelenteni fog a NAV-nak.
•  
• FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act): amerikai törvény, amely az amerikai állampolgárok külföldi számláira vonatkozik.

A DAC az EU-s változat – de ezek össze vannak hangolva, így az adatáramlás globális.

Miért fontos ez neked?

Ha bármelyik igaz rád:

✅ van külföldi bankszámlád
✅ digitális platformon keresel pénzt (pl. Airbnb, Upwork)
✅ külföldi befektetésed vagy céged van
✅ kriptovalutába fektettél

akkor valószínűleg érintett vagy az automatikus adatcserében.

És nem biztos, hogy tudsz róla.

Mindez hogy csapódik le a NAV-nál?

A NAV nem csak megkapja, dolgozik is az adatokkal: ha úgy ítéli meg, hogy itthoni adóköteles jövedelem keletkezhetett, kérhet tőled nyilatkozatot, vagy akár el is rendelheti az adóellenőrzést.

Ez az adóhatóság támogató eljárása, melyről a linket lentebb találod.

📌 Fontos: Az információcsere 2–3 év késéssel „ér be”, ezért például egy 2025-ös vizsgálat még lehet, hogy egy 2021-es külföldi jövedelemhez kapcsolódik.

Mert az adatcsere több év csúszással „ér be”, és a NAV akár 5 évre visszamenőleg is vizsgálódhat.

Mit tegyél?

1. Tudd meg, van-e külföldi jövedelmedre itthoni adófizetési kötelezettséged.
2. Ha volt olyan jövedelmed vagy számlád, amit nem vallottál be, fontold meg az önellenőrzést.
3. Kérj tanácsot.

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.

Digitális nomád vagy? adózni és járulékot is fizetni kell-csak nem mindegy hol

A világ egyre inkább kinyílt számunkra. Egy laptop, stabil internetkapcsolat – és máris dolgozhatsz egy horvát tengerpartról, spanyol városból vagy thaiföldi kávézóból. A digitális nomád életforma ma már nem kiváltság, hanem sokak számára elérhető valóság. De vajon az adóhatóságok is ilyen szabadon kezelik ezt a mobilitást?

Spoiler: nem. A „mindenhonnan dolgozom, sehol sem adózom” hozzáállás könnyen megbosszulhatja magát – akár visszamenőleg is.

 Olvasd el ezt a cikket is a témában:

A mobilitás nem mentest az adózás alól

Sokan úgy gondolják, ha évente egyik országban sem töltenek 183 napnál többet, akkor nem keletkezik adókötelezettségük sehol. Ez azonban csak részigazság, ráadásul félreérthető.

Minden magánszemélynek legalább egy országban van adóügyi illetősége, sőt bizonyos esetekben akár több ország is belföldi illetőségűként tekinthet rá, és igényt tarthat az adóra. A különbség csak az, hogy melyik állam milyen szabályrendszer alapján jár el, és hogyan működik az adott ország(ok) és Magyarország közötti adóegyezmény.

A digitális életforma összetett adózási és társadalombiztosítási kötelezettségekkel jár.

Ez a cikk azoknak szól, akik digitális nomádként élnek vagy ezt tervezik – akár Magyarországról dolgoznak külföldre, akár külföldiként dolgoznak Magyarországról

Ki számít digitális nomádnak?

A digitális nomád nem más, mint egy távmunkás – de nem a klasszikus home office értelemben. Olyan freelancer, vállalkozó vagy alkalmazott, aki munkáját digitális technológia segítségével végzi, helyhez nem kötötten, gyakran országot váltva.

2022-től Magyarország is bevezette a „Fehér Kártyát”: ez egy speciális tartózkodási engedély, amely maximum 2 évre biztosít jogszerű tartózkodást harmadik országbeli (nem EU-s) nomádoknak, ha Magyarországon kívüli cégnek dolgoznak vagy onnan irányítják vállalkozásukat. Magyar cégnél nem lehetnek alkalmazottak, magyar cégben nem lehet tulajdonrészük.

Először is válasszuk ketté: vannak adószabályok, melyek mentén adót fizetsz (Magyarországon ez a 15%-os szja) és vannak TB szabályok, amelyek alapján a járulékot fizeted, az orvosi ellátást kapod. (ez 18,5 % TB járulék és 13% szocho)

FONTOS! ez 2 külön szál, ez 2 külön szakma! Egy szituáció vizsgálatakor mind az adózást, mind a járulékot meg kell vizsgálni. (egy kis önreklám: tudtommal én vagyok az egyedüli adó-és TB szakértő, aki nemzetközi vonalon mindkettővel foglalkozik)

De hol kell adóznom?

Az attól is függ, merre nomádkodsz.

A legfontosabb kérdés: hol vagy adóügyi illetőséggel bíró személy?

Adóügyi illetősége mindenkinek van, legalább egy.

Magyar szabályozás (szja törvény) szerint akkor vagy belföldi illetőségű, ha:

• magyar (kettős) állampolgár vagy és van itthon lakcímed,
• legalább 183 napot tartózkodsz egy évben Magyarországon EGT állampolgárként,
• harmadik országbeliként huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezel
• ezen kívül bárki, akinek

itt van a létérdek központja (család, bankszámla, vállalkozás),

kizárólag itt van az állandó lakóhelyed (nem feltétlenül a lakcímkártyádon szereplő hely), vagy a szokásos tartózkodási helye.

A saját belső joga alapján több ország is mondhatja Rád, hogy ottani az adóügyi illetőséged. A  kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezmények (több mint 80 országgal) segítenek eldönteni, hogy hol kell ténylegesen adózni. Ezek az OECD modellszerződés logikáját követik: sorrendben vizsgálják az állandó lakóhelyet, létérdekek központját, szokásos tartózkodási helyet, végül az állampolgárságot.

Ha egzotikus vidékeken utazgatsz, amely országokkal NINCS kettős adóztatást elkerülő egyezmény, hiába a jó tanács: ne állj meg sehol fél évnél (183 napnál) hosszabb időre, sajnos nem állja meg a helyét.. Az állampolgárságodról csak nem mondtál le! És a magyar szja törvény úgy kezdődik, magyar az illetőséged, ha magyar állampolgár vagy és itt van lakóhelyed. Ezzel ez az elmélet meg is bukott…

Hol adózik a jövedelem?

• Ha magyar illetőségű vagy, a világ minden táján szerzett jövedelmedet elvileg Magyarország adóztatja.
• Ha van egyezmény az adott országgal, akkor :
• mentesítenek a magyar adó alól, vagy
• Ha nincs egyezmény, beszámítják a külföldön megfizetett adót (max. a magyar 15%-ig, és csak 90%-os arányban).

👉 Példa: Chilében (nincs egyezmény) 40% szja-t fizettél → Magyarországon max. 13,5% levonható, a többit itthon is meg kell fizetni.

FONTOS! a jövdelemszerzés helye minden jövedelemtípus szerint definiálva van a magyar szja törvényben (tehát nem a köznapi értelemben vett szerzés helyét használjuk)

Vállalkozóként nomádkodsz?

Ha vállalkozó vagy, a nyereséged főszabály szerint az adóügyi illetőséged szerinti országban adózik. Azonban ha huzamosabb ideig másik országban végzed a tevékenységedet, ott is keletkezhet telephelyed – és ezzel együtt adókötelezettséged is.

Telephely akkor keletkezhet, ha az adott országban rendszeres, tartós üzleti jelenlétet alakítasz ki. Ennek megítélése mindig egyedi, és több tényezőtől függ:

• van-e ott irodád, berendezésed, állandó bázisod,
• képviseled-e magad más személy által (pl. ügynök, helyi partner),
• mennyi ideig vagy jelen az adott országban – jellemzően több hónapos tevékenység esetén vizsgálják ezt.

Egyes nemzetközi adóegyezmények konkrét időtartamot is meghatároznak (pl. építési tevékenység esetén 6 vagy 12 hónapot), más esetekben a tevékenység jellegét és tartósságát veszik figyelembe.

👉 Ahol telephelyed keletkezik, ott adózni is kell – az ott realizált bevételek után

Külföldi nomád Magyarországon

Ha külföldi vagy, és Magyarországról dolgozol külföldi cégnek, akkor is keletkezhet adókötelezettséged:

• ha a jövedelmed Magyarországról származik (itt dolgozol),
• vagy telephelyet létesítesz (pl. székhelyed, irodád van itt),
• vagy ha itt töltött időd meghaladja az éves 183 napot.

Ilyenkor magánszemélyként kell szja-előleget fizetni és éves bevallást benyújtani.

TB-bonyolultabb ügy

Itt is vannak egyezményes és nem egyezményes országok. (ezek nem azonosak az adózásban ismert egyezményes országokkal!)Minden egyezmény egyedileg szabályozza, mire vonatkozik, mire nem, kizárja-e a kettős biztosítottságot, vagy nem.

Ha EGT-országból érkezel (pl. Németország, Olaszország), ott egységes a szabályozás: csak egy tagállamban lehetsz biztosított, csak egy helyen fizethetsz járulékot. Ha párhuzamosan több tagállamban végzed a munkád, minden szituációra meghatározza az EK rendlet, mely állam joghatósága alá tartozol. (A1 igazolás mutatja mely ország TB rendszerében vagy biztosított),

Az EGT tagállamokon kívül  vannak országok, akivel van TB egyezmény (pl az USA-val van TB egyezmény, ők csak az adóegyezményt mondták fel) Itt az egyezmények szövege számít.

És vannak azok a harmadik országok, akikkkel nincs TB egyezmény. Ilyenkor maradsz a magyar TB rendszerében. Ha megvan a magyar lakcímed. Mert akkor TB szerint belföldi vagy. Ha nomádkodsz, utazgatsz, a magyar lakcímed bizonyára megvan, miért szüntetnéd meg?

Valószínű van valami biztosítottságot teremtő TB jogviszonyod (munkaviszony, vállalkozás). Ha nem lenne, havi egészségügyi szolgáltatási járulékot fognak kérni Tőled.

És ha magyar vagy, de külföldről dolgozol munkaviszonyban?

Akkor is számít:

• milyen munkavállalási engedélyed van,
• a munkáltatódnak keletkezik-e telephelye az adott országban,
• te hol töltöd a napjaid nagy részét, és hol kezeled a pénzed stb

A szociális biztonsági koordinációs szabályok szerint egyszerre csak egy országban lehet biztosított státuszod, de nem mindig könnyű megállapítani, melyik ez.

👉 Például ha több országban dolgozol, a lakóhelyed szerinti ország marad illetékes, ha ott végzed a tevékenységed legalább 25%-át.

A digitális nomád életmód szabadságot ad, de nem jelent adómentességet. A munkavégzés helye, az illetőség, a tevékenység jellege, a TB-igazolások, a nemzetközi egyezmények – mind szerepet játszanak abban, hogy hol, hogyan, és mennyit kell adóznod és járulékot fizetned.

Ahogy látod, a szabályozás összetett. Egyedileg, a Te élethelyzeted érdemes vizsgálni. Nincsenek instant megoldások.

Köszönöm, hogy elolvastad.

Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.

Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.