Alapvetően mondjuk azt, hogy Tbj belföldiként mindenre kell szochot fizetni. Kivéve , amire nem vagy csak részben.

Pl. a kamatra mindig van, az ETÜ-re nincs, az osztalékra korlátosan..

Külföldi nyaralás, üzleti út vagy tanulmányút előtt sokan ellenőrzik az útlevelüket és a szállásfoglalásukat, de az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról gyakran megfeledkeznek.

Pedig egy váratlan betegség vagy baleset esetén komoly segítséget jelenthet.

Fontos azonban tudni, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem jelent teljes körű egészségbiztosítást, és nem helyettesíti az utasbiztosítást.

Inkább videóban néznéd meg?

👉 Ebben a videóban összefoglalom, mire jó az Európai Egészségbiztosítási Kártya, mikor nem használható, és mi változott az érvényességével kapcsolatban.

Mi az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) igazolja, hogy tulajdonosa Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

A kártya segítségével az Európai Gazdasági Térség más tagállamaiban, Svájcban, valamint bizonyos esetekben az Egyesült Királyságban az átmeneti külföldi tartózkodás során orvosilag szükségessé váló egészségügyi ellátások vehetők igénybe.

Mely országokban használható?

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya az Európai Unió 27 tagállamában, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban használható.

Szerbiában a két ország közötti egyezmény alapján sürgősségi ellátások vehetők igénybe átmeneti tartózkodás során

Mire jogosít az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

A kártya kizárólag az adott ország társadalombiztosításával szerződött szolgáltatóknál használható.

Segítségével az adott ország biztosítottjaival azonos feltételek mellett vehető igénybe az orvosilag szükségessé váló ellátás.

Ez lehet:

• sürgősségi orvosi ellátás;
• kórházi kezelés;
• gyógyszerfelírás;
• krónikus betegségekhez kapcsolódó szükséges kezelés;
• terhesség alatti szükséges egészségügyi ellátás.

Fontos tudni, hogy ha az adott országban a helyi biztosítottaknak önrészt kell fizetniük, akkor ezt a magyar biztosítottaknak is viselniük kell.

Mire nem jó az EU-kártya?

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem helyettesíti az utasbiztosítást.

Nem fedezi:

• a magánorvosi ellátásokat;
• a beteg hazaszállításának költségét;
• a hegyi mentést;
• a poggyászkárokat;
• a külföldi gyógykezelés céljából történő utazást.

Éppen ezért külföldi utazás előtt továbbra is célszerű utasbiztosítást kötni.

Mennyi ideig érvényes az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

Korábban a kártyát általában három évre állították ki, azonban 2024. január 1-jétől az Európai Egészségbiztosítási Kártya az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság végéig, de legfeljebb 120 hónapra, azaz 10 évre érvényes.

Fontos azonban, hogy a kártya érvényessége nem jelenti automatikusan azt, hogy a jogosultság is fennáll.

Ha a kártyabirtokos magyar egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnik – például külföldi biztosítási jogviszony létesítése miatt –, a kártyát vissza kell szolgáltatni.

Hogyan lehet igényelni?

A kártyát a kormányhivatalok és a kormányablakok állítják ki.

Az igénylés történhet:

• személyesen;
• meghatalmazott útján;
• postai úton;
• Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton.

A kiállítás alapesetben díjmentes.

Milyen dokumentumok szükségesek?

Az igényléshez általában szükséges:

• személyazonosító okmány;
• TAJ-számot igazoló okmány;
• új típusú személyi igazolvány esetén lakcímkártya;
• kiskorúak esetében lakcímkártya;
• szükség esetén a biztosítási jogosultság igazolása.

Ügyfélkapus benyújtás esetén személyazonosító okmány másolatát nem kell csatolni.

5 gyakori tévhit az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról

Külföldön dolgozol? Erre különösen figyelj!

Nemzetközi társadalombiztosítási szakértőként gyakran találkozom azzal a tévhittel, hogy egy még érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártya automatikusan használható akkor is, ha valaki már külföldön biztosított.

Pedig a kártya mögött álló magyar jogosultság megszűnése esetén a kártyát vissza kell szolgáltatni, és a jogosulatlanul igénybe vett ellátások költségeit az érintett viselheti.

Összefoglalás

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya hasznos segítség külföldi utazás során, de nem helyettesíti az utasbiztosítást, és nem jelent teljes körű egészségügyi fedezetet.

A kártyát ma már akár 10 évre is kiállíthatják, de csak addig használható jogszerűen, amíg a magyar egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság is fennáll.

Külföldön dolgozol vagy külföldre költözöl?

z Európai Egészségbiztosítási Kártya csak egy része a társadalombiztosítási kérdéseknek.

Ha több országot érintő élethelyzetben van, és szeretné tisztázni, melyik országban biztosított, vagy milyen igazolásokra van szüksége, foglaljon konzultációs időpontot.

Májusban rendszeresen előkerülnek azok az ügyfelek, akik év közben ügyesen befektettek, nyereséget értek el, majd amikor meglátják az adóbevallási tervezetet, felmerül bennük a kérdés:

„Ezzel most kell valamit csinálnom?”

A válasz sokszor az, hogy igen.

Az elmúlt években különösen megnőtt azoknak a száma, akik Revoluton, Lightyearen, Interactive Brokersnél vagy más külföldi szolgáltatónál tartják a befektetéseiket. 

Összegyűjtöttem azt a 10 legfontosabb dolgot, amivel befektetések adózásánál a leggyakrabban találkozom.

1. Nem mindegy, hogy magyar vagy külföldi szolgáltatónál fektetsz be

A legtöbb magyar szolgáltató adatot küld a NAV részére, és számos esetben az adót is levonja. Külföldi szolgáltatóknál azonban gyakran teljesen más a helyzet.

Sokan meglepődnek, amikor kiderül, hogy a NAV tervezetében semmi nem szerepel a Revoluton, Lightyearen vagy Interactive Brokersnél elért eredményekből. Ilyenkor a számítás, az átváltás és a bevallás elkészítése a magánszemély feladata.

A „nem szerepel a tervezetben” nem azt jelenti, hogy nem kell bevallani.

2. A NAV sokkal többet lát, mint azt sokan gondolják

Még mindig gyakran hallom:

„Ez külföldi számla, ezt úgysem látja a NAV.”

Ez már évek óta nem igaz.

A nemzetközi automatikus információcsere-rendszernek köszönhetően a külföldi pénzügyi szolgáltatók jelentős része adatot szolgáltat a magyar adóhatóságnak.

Nem feltétlenül azonnal.

Nem feltétlenül ugyanabban az évben.

De az adatok megérkeznek. Éppen ezért a „hátha nem veszik észre” stratégia általában nem jó stratégia.

3. Nem minden befektetési jövedelem adózik ugyanúgy

Sokan úgy gondolják, hogy minden befektetési nyereség után 15% adót kell fizetni, pedig a valóság ennél jóval összetettebb.

Egy tőzsdei részvény eladásából származó árfolyamnyereség más szabály szerint adózik, mint egy kamatjövedelem vagy egy osztalék. Ráadásul bizonyos jövedelmeknél a 15%-os SZJA mellett 13% szociális hozzájárulási adó is felmerülhet.

Az sem mindegy, hogy egyezményes (pl. EU-tagállamok) vagy nem egyezményes országból (pl. USA) szereztél jövedelmet és milyen típusút.

4. A forint árfolyama önmagában is eredményezhet adófizetést

Ez az egyik leggyakoribb meglepetés.

Az ügyfél megmutatja az eurós befektetését:

„Alig kerestem rajta valamit.”

Majd amikor forintra átszámoljuk a tranzakciókat, kiderül, hogy a forint gyengülése miatt mégis jelentős adóalap keletkezett.

Az adózás ugyanis nem euróban, hanem forintban történik, ezért az árfolyamváltozásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni.

5. A kriptó egyszerűnek tűnik, de nem az

A kriptoeszközök adózása sokat egyszerűsödött az elmúlt években. A probléma általában nem az adókulccsal van, hanem a nyilvántartással.

Amikor valaki több platformon kereskedik, különböző pénztárcákat használ, vagy évek óta gyűjti a tranzakciókat, akkor gyakran már a kiinduló adatokat is nehéz összerakni.

A másik tipikus hiba, hogy a veszteséget nem tüntetik fel a bevallásban, pedig ezzel később komoly adóelőnyöktől eshet el a befektető.

Kriptó adózásról szól ez a cikk:

6. A TBSZ továbbra is az egyik legjobb adózási eszköz

Ha egyetlen befektetési terméket kellene kiemelnem adózási szempontból, akkor az továbbra is a Tartós Befektetési Számla.

A szabály egyszerű: Ha kivárod az előírt időt, a hozam teljes egészében adómentessé válhat.

Az ügyfelek többsége hajlamos csak a hozamot nézni, pedig az adómegtakarítás sok esetben ugyanannyira fontos.

7. Az amerikai osztalékok már nem olyan kedvezőek, mint régen

Az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnése alapvetően megváltoztatta a helyzetet. Az amerikai osztalékok esetében ma már sokkal körültekintőbben kell vizsgálni az adóterhelést. A befektetés önmagában lehet kiváló, de az adózási következményeket is érdemes figyelembe venni.

Ez a videó általában szól az USA-ból származó jövedelmekről:

8. Őrizd meg a dokumentumokat

Ez unalmas tanácsnak hangzik, mégis az egyik legfontosabb.

Évek múlva egy NAV-ellenőrzés során senkit nem fog érdekelni, hogy a szolgáltató időközben átalakította a felületét, vagy eltűnt egy riport. A bizonyítás a magánszemély feladata, ezért minden éves kimutatást, tranzakciós listát és igazolást érdemes letölteni és megőrizni.

9. A veszteség is érték lehet

A legtöbb befektető csak a nyereséggel foglalkozik. Pedig az adózásban a veszteségnek is lehet jelentős szerepe.

Bizonyos esetekben a veszteség később felhasználható a nyereségek adójának csökkentésére. Ehhez azonban a veszteséget megfelelően szerepeltetni kell a bevallásban. Aki ezt elmulasztja, később sok pénztől eshet el.

Ez az adókiegyenlítés módszere.

10. A hibák gyakran sokkal többe kerülnek, mint egy tanácsadás

Az utolsó pont talán a legfontosabb.

A legtöbb adózási probléma nem szándékos csalásból ered. Egyszerűen arról van szó, hogy a magánszemély nem tudta, hogy mit kell bevallani.

A NAV azonban nem azt vizsgálja, hogy tudtad-e, hanem azt, hogy helyesen vallottad-e be. Egy hibás vagy hiányos bevallás később adókülönbözetet, késedelmi pótlékot és akár adóbírságot is eredményezhet.

Összefoglalás

A befektetések adózása ma már jóval összetettebb annál, mint hogy „megjött a kamat, befizetem a 15%-ot”. Külön szabályok vonatkoznak a részvényekre, az osztalékokra, a kamatjövedelmekre, a kriptóra, a TBSZ-re és a külföldi szolgáltatóknál vezetett számlákra.

A jó hír viszont az, hogy megfelelő tervezéssel és pontos adminisztrációval a legtöbb probléma megelőzhető.

Ha pedig bizonytalan vagy abban, hogy helyesen szerepelnek-e a befektetéseid az adóbevallásban, érdemes még a benyújtás előtt szakértő segítségét kérni. Egy konzultáció sok esetben jóval kevesebbe kerül, mint egy későbbi NAV-eljárás.

Adóváltozások 2026 – Magánszemélyek és egyéni vállalkozók főbb tudnivalói

A 2026-os év számos fontos adóváltozást hoz mind a magánszemélyek, mind az egyéni vállalkozók számára. 

A következőkben a különböző csoportokra bontva összefoglaljuk a legfontosabb változásokat (így átláthatóbb, mint adónemenként). Olvasd el a Rád vonatkozó részt!

A kisadózó vállalkozók tételes adójának 2022 szeptemberétől hatályos, szigorított szabályai 2026-ban is nagyrészt változatlanok maradnak. Ez azt jelenti, hogy továbbra is csak főállású egyéni vállalkozók választhatják az új KATA-t, és csak magánszemélyeknek számlázhatnak – vállalati megrendelő felé történő számlakiállítás kizárja a KATA-alanyiságot.  A havi tételes adó összege marad 50 000 Ft az éves bevételi keret pedig 18 millió Ft, mely felett 40%-os különadó terheli a bevétel azon részét. Fontos ugyanakkor kiemelni néhány összefüggést KATA-sok számára:

• Áfamentességi határ és KATA: Ezt csak azért emelem ki, mert elég gyakran keverednek az értékhatárok. Mivel 2026-tól az alanyi áfamentesség bevételi határa 18 millióról 20 millió Ft-ra emelkedik (ld. alább), a KATA évi 18 milliós bevételi plafonja beleesik az áfamentes körbe. Ezzel a kata tételes adó értékhatára és az áfa alanyi mentesség értékhatára elválnak egymástól.
• Alternatíva: átalányadózás kedvezőbb lett: A KATA szabályok szigorítása miatt sok volt katás 2022-ben áttért az átalányadózásra. 2026-ban az átalányadó még vonzóbbá válik (lásd következő szakasz) a költséghányad emelése miatt. (igaz így is duplája a kata tételes adó összegének) Azoknak a kisvállalkozóknak, akik a KATA 18 milliós határát kinövik vagy vállalati ügyfeleknek is számláznának, érdemes megfontolniuk az átalányadó választását, ugyanis 2026-tól kevesebb adót fizethetnek ezzel a módszerrel. Az áttérés persze egyéni mérlegelést igényel, de például egy évi 20-25 millió Ft bevételű szolgáltató esetén az új átalányadózás a magasabb levonható költséghányaddal és az SZJA-kedvezmények (pl. családi kedvezmény) érvényesítésének lehetőségével alacsonyabb adóterhet eredményezhet, mint a KATA utáni 40%-os pluszadó fizetése.
• Fontos: A katás egyéni vállalkozó nem fizet személyi jövedelemadót, így szja adókedvezményekre, adómentességre nem jogosult!

Így az szja mentessé váló többgyermekes édesanyák szja mentességét sem tudják kihasználni!

ÁTALÁNYADÓZÓ egyéni vállalkozók – kedvezőbb szabályok 2026-tól

2026-ban kedvezően változnak az átalányadózás egyes szabályai, amelyek sok egyéni vállalkozót érintenek. Az átalányadó lényege, hogy a vállalkozó bevételének egy bizonyos százalékát automatikusan kiadásként számolja el (költséghányad), és csak a fennmaradó rész (jövedelem) után fizet adót és járulékot. Emellett az éves minimálbér felének megfelelő rész adómentes jövedelemnek minősül, tovább csökkentve az adóalapot

• Magasabb költséghányad: Az átalányadózó egyéni vállalkozók legalacsonyabb költséghányada a jelenlegi 40%-ról 2026-tól 45%-ra, 2027-től pedig 50%-ra emelkedik.
  • Példa: 10 millió Ft éves bevételnél két tényező miatt is csökken az a fizetési kötelezettség: a költséghányad emelkedése és sz szja alól mentesített keret növekedése miatt. Nézzük ezt számokban:

• • 40% költséghányaddal 6 millió Ft a jövedelem, amelyből 1,74 millió Ft adómentes, így ~4,255 millió Ft után keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség (ez így most nagyon sematikusan, hiszen a főállású ev ez alatt is fizet legalább minimálbére járulékot és göngyölítetten).. 45% költséghányaddal viszont ugyanekkora bevételnél már csak 5,5 millió Ft a jövedelem, 692 e Ft-tal csökken az adóköteles jövedelem.
• Emelt szocho-alap eltörlése: Az átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak jelenleg a minimálbér 112,5%-a után kellett szociális hozzájárulási adót (szochót) fizetni, akkor is, ha a tényleges jövedelmük ennél alacsonyabb. 2026-tól ezt a 1,125-szörös szorzót eltörlik, így a szochó alapja a minimálbér 100%-a lesz (vagy a tényleges, magasabb jövedelem, ha az több a minimálbérnél). csak a tényleges jövedelem után kell járulékot fizetniük,
• Az szja mentes keret minden évben változik, mert a minimálbértől függ. Már ismert a 2026-os minimálbér és garantált bérminimum összege.

A 2026-os minimálbár 322 800 Ft.

Az szja mentes keret így 1936 800 Ft JÖVEDELEMIg nem kell szja-t fizetnie senkinek.

Jobban nyomon követhető az az összeg, ha bevételben fejezzük ki. (bevétel az, amit kiszámláztál és ki is fizették)

Ez alapján szja mentes keret:

45% költséghányadnál————————3 521 455 Ft BEVÉTEL

80% költséghányadnál———————–9 684 0000 Ft BEVÉTEL

90% költséghányadnál———————–19 368 000 Ft BEVÉTEL

Az átalányadózás választásának értékhatára szintén a minimálbérhez kötött: akkor lehetsz átalányadózó 2026-ban, ha az éves bevételed nem haladja meg a 38 736 000 Ft-ot.

A változásokat látod összefoglalva ezen a képen:

TÉTELES KÖLTSÉGELSZÁMOLÓ egyéni vállalkozók – ritkább járulékbevallás

• Negyedéves bevallás és fizetés: 2026-tól az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozók (tehát átalányadósok és a vállalkozói jövedelem szerint adózók is) havi helyett negyedévente nyújtják be a járulékbevallást, és a fizetési kötelezettséget is negyedévente teljesíthetik
•  Gyakorlati előny: évente 12 helyett csak 4 alkalommal kell bevallást beküldeni.

MINDEN egyéni vállalkozó-egy bejelentést megúszunk

Ennek leginkább a könyvelők vagy önmaguk ügyeit intéző átalányadózó vagy vszja-s adózók örülhetnek, katásoknak ilyen bejelentésük nincs.

• NAV intézi a biztosítotti bejelentést: Az egyéni vállalkozók életében régóta fennálló adminisztratív lépés volt, hogy vállalkozás indításakor saját magukat biztosítottként be kellett jelenteniük a ’T1041’ nyomtatványon a NAV felé (és hasonlóképpen a jogviszony megszűnésekor kijelenteni). 2026-tól ezt a terhet leveszik a válláról: a NAV hivatalból jelenti be az egyéni vállalkozó biztosítotti jogviszonyának kezdetét és végét az új 08E nyomtatvány rendszerében. Vagyis ha 2026-ban indítunk egyéni vállalkozást, nem kell külön bejelenteni a társadalombiztosítás felé a státuszt – a hivatal az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartása alapján automatikusan rögzíti. (A TAJ-számot persze az induláskor meg kell adni, de külön formanyomtatványt nem kell beküldeni.) Ez időt és hibalehetőséget spórol a vállalkozóknak., de csak az első lépésnél. A további jogviszonyváltásoknál (pl. ha valaki év közben főállásúról mellékállásúra vált vagy fordítva) továbbra is önállóan kell benyújtani.
• Egyéb adminisztrációcsökkentés: 2026-ban a NAV bevezeti az új ’08E’ jelű bejelentő-adatlapot, amely kiváltja a T1041-et és szorosabban integrálódik a 08-as (járulék) bevalláshoz Ennek kapcsán több kényelmi újítás is életbe lép: nem lesz évente új nyomtatvány (nincs „évesítés”), bizonyos mezők (pl. címadatok) lekerülnek róla, mert azokat a NAV már amúgy is nyilvántartja, és kevesebb jelölőnégyzet lesz – kikerülnek a feleslegessé vált nyilatkozatok (pl. COVID miatti mezők) Továbbá egy új adatmező – a jogviszonysorszám – segíti a párhuzamos jogviszonyok (pl. ha valaki egyszerre több munkaviszonyban áll) elkülönítését a nyilvántartásban Emellett egyszerűsödik a tartós megbízási jogviszonyban állók bejelentése is: 2026-tól az ilyen, folyamatos megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat nem kell havonta ki- és bejelenteni, elég egyszer előre bejelenteni a jogviszony kezdetét Mindez csökkenti a könyvelők és vállalkozók adminisztrációs terheit.

MINDEN egyéni vállalkozó-Áfa alanyi mentesség

Alanyi adómentesség határának emelése: A katás és átalányadós kisvállalkozók számára is fontos változás, hogy 2026. január 1-jétől az alanyi ÁFA-mentesség bevételi határa 18 millió Ft-ról 20 millió Ft-ra nő. Ráadásul a kormány további emelést ütemezett be: 2027-ben 22 millió Ft, 2028-ban 24 millió Ft lesz a limit.Ez azt jelenti, hogy egyre több kisvállalkozó választhatja az ÁFA-mentességet, azaz nem kell ÁFÁ-t felszámítania a számláin és nem kell ÁFA-bevallást beadnia mindaddig, amíg éves bevétele a küszöb alatt marad

Ne felejtsük el: ez a belföldi ügyletekre igaz, ha külföldi ügyleted volt, kell az áfa bevallás még alanyi mentes státusz mellett is!

MINDEN magánszemély, egyéni vállalkozó

Írhatnám úgyis, hogy az szja köteles jövedelem szerzők, ugyanis adókedvezményt, adómentességet csak az szja fizetők élvezhetnek. A katások nem fizetnek szja-t.

Személyi jövedelemadó (SZJA) – családi kedvezmények és adómentességek

• Családi adókedvezmény megduplázása: 2026-tól a családi adókedvezmény összege kétszeresére nő. Havonta egy eltartott gyermek után 133 340 Ft, két eltartott esetén 266 660 Ft gyermekenként, három vagy több gyermeknél 440 000 Ft gyermekenként vonható le a bruttó jövedelemből (az az adó alapja, nem a 15%-os adó). Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család havi adóalap-kedvezménye 533 320 Ft-ra emelkedik, ami 80 ezer Ft SZJA-megtakarítást jelent havonta (a korábbi40 ezer Ft helyett). Három gyermeknél a kedvezmény kb. 198 ezer Ft havi adómegtakarítást eredményez (a korábbi 99 ezer Ft helyett), éves szinten közel 1,2 millió Ft-tal több marad a szülőknél.
• Új adómentesség kétgyermekes édesanyáknak: A három gyermeket nevelő anyák SZJA-mentességének 2025. októberi bevezetése után 2026-tól fokozatosan kiterjesztik az adómentességet a két gyermeket nevelő édesanyákra is. 2026-ban azok az anyák élhetnek vele, akik 2026. jan. 1-jén még nem töltötték be a 40 évet; 2027-től a 50 év alattiak; 2028-tól a 60 év alattiak; 2029-től pedig már korhatár nélkül minden kétgyermekes anya jogosult lesz rá. Ez lényegében teljes SZJA-mentességet jelent az érintett anyák munka típusújövedelmére, akárcsak a három, illetve négy vagy több gyermeket nevelő anyák esetében. Az adóelőleg-nyilatkozattal igénybe vehető kedvezmény életkor szerinti fokozatos bevezetése miatt érdemes megtervezni a bónuszok vagy jutalmak kifizetésének időzítését – pl. egy 39 éves, kétgyermekes dolgozó anya esetében érdemes lehet 2026-ra időzíteni az extra jövedelem kifizetését, hogy már ne vonjon le SZJA-t.

Ugyanakkor a teljes szja mentesség azt is hozza, hogy további adókedvezmények nincsenek: betegség utáni adókedvezményt vagy nyugdíj vagy egészségpénztári megtakarítás utáni visszatérítést nincs miből fedezni!

• 30 év alatti anyák kedvezményének bővítése: 2026-tól módosul a fiatal anyák adókedvezménye is. Egyrészt eltörlik a havi jövedelmi plafont (2025-ben ez 656 785 Ft volt), így magasabb fizetés esetén is teljes mértékben érvényesíthető a kedvezmény. Másrészt már meglévő gyermekre is igénybe vehető – korábban csak arra a gyermekre járt az SZJA-alap kedvezmény, akire a családi pótlékra való jogosultság 2022. dec. 31. után nyílt meg. 2026-tól tehát minden 30 év alatti édesanya, aki jogosult családi pótlékra (akár magzatra is) a 30. születésnapja előtt, élhet az SZJA-mentességgel fiatal anyák számára. Továbbra is a 30. életév betöltésének évéig jár a kedvezmény, de az új szabály révén az akár már korábban született gyermek(ek) után is kihasználható az adóalap-mentesség. Ezzel párhuzamosan 2026-tól megszűnik az eddigi keresetkorlát, így a kedvezmény teljes évben érvényesíthető korlátlan összegű jövedelemig is.
• Adóalapkedvezmények érvényesítési sorrendje: A megnövelt kedvezmények és új mentességek miatt 2026-tól új sorrend szerint kell az SZJA-alapot csökkentő kedvezményeket érvényesíteni. Először a 30 év alatti anyák kedvezménye vonandó le, ezt követik a gyermeket nevelő anyák kedvezményei (négy- vagy többgyermekes, háromgyermekes, kétgyermekes anyák – Ezután következnek sorban a CSED/GYED/örökbefogadói díj adókedvezménye, a 25 év alatti fiatalok SZJA-mentessége, a személyi kedvezmény (súlyosan fogyatékos vagy beteg személyeknek járó), az első házasok kedvezménye, és végül a családi adókedvezmény.
• Ezek közül az első házasok és a családi adókedvezmény a házastárssal megosztható, így érdemes kedvezményeket optimalizálni.

KRIPTOS magánszemélyek

A 2026-ös őszi adócsomag két pontos is hozzányúlt a szja törvényben a kriptohoz:

1. az adókiegyenlítést kiterjesztette bármely adóévben elért veszteségek felhasználására
2. Elvár Tőled olyan nyilvántartást, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege, amelyet a magánszemély a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként feltüntet.

Tehát azt szeretné látni, amit a bevallásba beírtál az hogy jött ki.

Ennek a nyilvántartásnak nincs meghatározott formátuma.

Olvasd el a kriptoeszközök adózásáról szóló teljes cikket is:

Két nagy adócsomag-sok változás. Ezt hozta 2025 ősze.

Ha szeretnél személyre szabottan beszélgetni a saját helyzetedről, gyere el egy konzultációra:

Külföldi munkavállalás: adó-és TB teendőid

Az utóbbi években rengetegen vágtak bele abba, hogy hosszabb időre külföldön vállaljanak munkát. És bár mindenki más miatt indul útnak – jobb fizetés, új tapasztalat, kalandvágy vagy egyszerűen váltás –, van egy dolog, amit gyakran elfelejtenek: a magyar TB-bejelentést és az adóügyi illetőség kérdését.

Pedig ez a két apróság később nagyon is nagyot tud szólni.

Ez a cikk arról szól, amikor Te (hátrahagyva mindent) úgy döntesz, hogy külföldre költözöl és ott vállalsz munkát. Nem azok az esetek, amikor a céged kiküld külföldre vagy amikor Te állsz a főnököd elé, hogy a munkádat szeretnéd külföldről, távmunkában elvégezni, azokra az esetekre más szabályok vonatkoznak.
Megintcsak két irányban kell gondolkodni: az adózás és a biztosítottság (TB) szempontjából.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezek nem mindig járnak kéz a kézben, mivel külön szabályozás alá esnek.

Alapvetően ott kell a járulékot fizetni, ahol dolgozol, tehát ott válsz biztosítottá.
Az adózásban már jól ismerjük az egyezményes és nem egyezményes országok fogalmát. A TB-ben ugyanígy: vannak olyan országok, akikkel van TB egyezményünk és van, akikkel nincs. Ezek az egyezmények nem egységesek. Vannak teljes körű egyezmények, amelyek minden területre kiterjednek és vannak olyanok, amik a nyugdíjra igen, de az egészségügyre nem (ilyen pl az USA, akivel jelenleg adóegyezményünk nincs, de nyugdíjra vonatkozó TB egyezményünk igen)

Tehát adó szempontból is és TB szempontból is vizsgálni kell a kiszemelt országot.
Ha az EU bármely tagállamába, Svájcba, Egyesült Királyságba, Norvégiába, Lichtensteinbe vagy olyan országba költözöl, amivel van szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezményünk, ott vállalsz munkát, az ő TB rendszerük alá fogsz tartozni, a magyar alá ez esetben nem tartozhatsz.

Ilyenkor a magyar TB-ből ki KELL jelentkezni, hogy a két ország rendszere ne fusson párhuzamosan. (ez kötelező, nem választás kérdése). Ennek elmulasztása 10 ezertől 100 ezer Ft.ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Utána a TAJ „kék” jelzést kap, ami azt jelenti: ideiglenesen érvénytelen, mert máshol vagy biztosított.
Ez teljesen rendben van – pont így kell kinéznie.

Kell járulékot fizetni?

• EU/EGT/Svájc/UK → Nem kell. Ott biztosított vagy, elég az EU-kártya.
• Egyezményes ország (pl. Kanada, Szerbia, Japán) → a kétoldalú egyezmény dönti el, de sok esetben szintén mentesülsz.
• Nem egyezményes ország → itthon fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2025-ben havi 11 800 Ft), ha Tbj belföldinek minősülsz, azaz van magyar lakcímed, ezért ilyenkor érdemes elgondolkodni a magyar lakcím megszüntetéséről, de több szempontól is át kell vizsgálni.

Ha nem jelented be a külföldi biztosítást, a NEAK nem fog tudni róla – és továbbra is követelheti a járulékfizetést, sőt akár mulasztási bírságot is kiszabhat.
És ha közben orvoshoz mész a magyar TAJ kártyáddal, a támogatott ellátás árát vissza kell fizetned.
Ha EU-s tagállamba költöztél, kérj ott EU egészségbiztosítási kártyát és azzal Magyarországon is igénybe tudsz venni sürgős orvosi ellátást.
Számtalan olyan esettel találkoztam, hogy a külföldre kiköltözés nem jelentette be a NEAK-nál az ügyfél, a NEAK jelezte a NAV-nak, hogy az illetőnek itthon nincs jogviszonya, ezért írják elő neki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami az évek alatt akkorára szaporodott a késedelmi pótlékokkal együtt, hogy végrehajtási eljárás indult az ügyféllel szemben, aki ekkor szembesült a mulasztásával.

Ez a másik tipikus buktató.
Sokan gondolják úgy, hogy ha külföldön dolgoznak, akkor „automatikusan” ott adóznak.
Pedig ez nem mindig ilyen egyszerű.

A nemzetközi adózás egyik alapfogalma az adóügyi illetőség (tax residency).
Ez dönti el, hogy melyik ország tekint téged „saját adóalanyának”, és így hol kell bemutatnod (ez nem feltétlenül jelent adófizetési kötelezettséget) a teljes jövedelmedet.

A magyar szabályozás szerint a magyar állampolgár magyar adóügyi illetőségű. Ha tehát nem adóegyezményes országba költözöl, a magyar szja szerint magyar illetőségű maradsz.
Más a helyzet, ha olyan országba költözöl, amivel van hazánknak kettős adóztatást elkerülő egyezménye.

Ebben az esetben a fő szempontok:

• Hol van az állandó lakóhelyed?
• Hol van a családod, egzisztenciád központja?
• Hol élsz életvitelszerűen?
• Hol van a családod, egzisztenciád központja?
• Végül mi az állampolgárságod.

Ha például egy magyar munkavállaló Németországban dolgozik és ott él életvitelszerűen, akkor jellemzően német adóügyi illetőségű lesz, és ott kell adóznia.
Magyarország viszont csak korlátozott adóztatási joggal bír: például az itthoni ingatlan-bérbeadás vagy tőkejövedelem után. 

Ha úgy költöztél külföldre, hogy mégis maradt magyar kifizető (pl. korábbi munkáltató, vagy egy magyar cég, akinek most is dolgozol megbízási szerződéssel) fizet neked, akkor ő alapesetben levonja az SZJA-t és a szochót, mivel azt gondolja magyar az illetőséged.
Kivéve, ha benyújtod neki az adóügyi illetőséget igazoló nyomtatványt (Certificate of Tax Residency) a külföldi adóhatóságtól.

Ezzel tudod bizonyítani, hogy te már nem Magyarországon adózol, így nem vonhatnak le adót, vagy később visszaigényelheted a levont összeget.

Ez különösen fontos pl. digitális nomádoknál, online dolgozóknál, freelancereknél, akik külföldről kapnak megbízásokat magyar cégektől.

Amikor külföldre költözöl, kérheted az adóhatóságtól, hogy az addigi adódat határozattal állapítsa meg. Ez a gyakorlatban nem vagy kevéssé ismert előírás. A kiköltözés évében Magyarországon szerzett jövedelmet, önadózással a május 20-ig benyújtandó szja bevallásban szokták bevallani és nem jelentik be a NAV-nak a kiköltözést. Ennek elmaradását az adóhatóság nem bírságolja. Szóval: ha költözöl, NEAK.nak kötelezően jelezd, a NAV-nál elmarad, nem gond.

Ha véget ér a külföldi munkád, a TB-bejelentés fordítva is működik:
15 napon belül újra jelezd a kormányhivatalnál, hogy visszatértél.
Ehhez kell a külföldi biztosítás megszűnéséről szóló igazolás – ezzel állítják vissza a TAJ-t, a „kékből” újra „zöld” lesz.

Az adóügyi illetőséget ilyenkor szintén érdemes újra megvizsgálni, főleg, ha év közben költöztél haza – előfordul, hogy két országban is adóbevallást kell készíteni, és az egyezmény alapján osztani kell a jövedelmet.

✅ TB-bejelentés: 15 napon belül, kormányhivatal felé
✅ Adóügyi illetőség: az határozza meg, hol kell adóznod
✅ Külföldi biztosítás = TAJ kék, nem kell itthon járulék
✅ Nem egyezményes ország = fizetős itthon
✅ Hazatéréskor újabb bejelentés
✅ Magyar jövedelem = illetőségigazolás kell, különben levonják az adót

Nagyon sok ügyfelem keres meg utólag, amikor már elindultak, és „most jött egy levél a NAV-tól vagy a TB-től”.
Pedig ezek a helyzetek megelőzhetők lennének.
Ha külföldre készülsz dolgozni, érdemes még indulás előtt rendbe tenni az adózási és TB-helyzetedet – így nem kell később bírságot, dupla járulékot vagy visszafizetést rendezni.

👉 Ha külföldre költözöl, vagy már kint dolgozol, de nem vagy biztos abban, hogy a TB-d és az adózási helyzeted rendben van, foglalj időpontot egy konzultációra.
Segítek átnézni, mit kell bejelenteni, mit lehet visszaigényelni, és hogyan tudod legálisan, felesleges fizetés nélkül kezelni a külföldi jövedelmedet.

Kriptoeszközök adózása 2026-ban

A kriptovaluták rég túlnőttek azon, hogy csak „tech-őrültek játékszerei” legyenek. Egyre többen fektetnek bitcoinba, ETH-ba vagy más tokenekbe, és egyre több magyar magánszemély szembesül azzal, hogy a kriptózás már nem csak pénzügyi kérdés: adózási is.

A NAV (és az EU) fókusza  a kriptóra látványosan erősödött. Már nem az a kérdés, hogy „észreveszik-e”, hanem az, hogy te hogyan tudsz előre gondolkodva, szabályosan és okosan adózni.

Ez a cikk abban segít, hogy érthetően lásd át:

• mikor kell adózni kriptó után,
• hogyan számold ki,
• milyen hibákat érdemes elkerülni,
• és hogyan legyél NAV-biztos 2026-ban.

A kriptózásból származó jövedelem 2026-ben is külön adózó jövedelemként kezelendő (SZJA tv. 67/C §), és az adó mértéke változatlanul 15%.
Vagyis: ha nyereséget érsz el, és azt realizálod, akkor a jövedelem után 15% SZJA-t fizetsz. Szochót továbbra sem.

De csak akkor kell adózni, ha valóban volt adóztatási pont – és itt jön a lényeg.

🔍 Mikor kell adózni? – A „fekete doboz” szabály érthetően

A kriptovilágot úgy képzeld el, mint egy fekete dobozt.
Ameddig a kriptón belül maradsz – nem adózik.

Nem adóztatási pont például:
✔ BTC → ETH csere
✔ ETH → USDT
✔ staking, farmolás, swapek, NFT trade kriptón belül

Akkor kell adózni, amikor kiveszel belőle, vagyis kriptóból valós értéket csinálsz:

Adófizetési pont keletkezik, ha:
💡 fiat pénzre váltasz (HUF, EUR, USD)
💡 kriptóval vásárolsz terméket vagy szolgáltatást (pl. kriptós bankkártya)
💡 nem-kripto eszközre cserélsz (pl. autó, telefon, szolgáltatás)

Ezekben az esetekben kell kiszámolni a jövedelmet, és ebből fizetsz 15% SZJA-t.

Másképp fogalmazva: amíg csak „kriptózol”, nincs adó – akkor lesz, amikor „pénzt csinálsz belőle”.

📌 Hogyan számolod ki a fizetendő adót?

A képlet egyszerű:

Bevétel – Költség = Eredmény (nyereség vagy veszteség)
→ a nyereség után 15% SZJA fizetendő
→ veszteséget átvihetsz a következő évekre (erről majd később)

Mi minősül bevételnek?
Annál az árfolyamnál érvényes érték, amikor „kijöttél a kriptóból”.
Piaci árat kell figyelembe venni – nem lehet „baráti áron” elszámolni.

Mi számolható el költségként?

• a kripto megszerzési értéke (vételár, tranzakciós díjakkal együtt)
• bányászat/validálás költségei (számítógép és alkatrésze, internet díja, áram díja)
• ha kriptóban kaptad fizetésed/szolgáltatás ellenértékét → a megszerzéskori érték

A tárgyévi eredményt az SZJA bevallás 164. sorában kell feltüntetni. Fontos! az adóévben elért összes nyereséget/veszteséget kell feltüntetned, nem ügyletenként kell elszámolni.

DE! ahhoz, hogy egy éves számot fel tudj tüntetni a bevallásban, év közben folyamatosan olyan nyilvántartást kell vezetni, amivel ezt alá tudod támaszani és egy NAV ellenőrnek is átlátható lesz. Ehhez elévülési időn belül (5 év)  meg kell őrizned minden dokumentumot (riportok, adás-vételi szerződések, esetleg képernyőfotók)

📉 Miért érdemes a veszteséget is bevallani?

Mert eddig 2 évig felhasználhattad adókiegyenlítésre, azaz a veszteséged beszámíthattad a nyereségbe.

A 2026. őszén elfogadott adócsomag ezt kiterjesztetette: bármely adóévben elért veszteség használható adókiegyenlítésre!

Ha egyik évben nyereség, másikban veszteség – a veszteséggel csökkentheted más évek adóját.

Gyakori hiba, hogy az adózók csak a nyereséget vallják be, a veszteséget nem – ezzel pénzt hagynak az asztalon.

🧠 FONTOS 2026-RE: „A NAV úgysem látja a kriptót” korszak lejárt

Új korszak kezdődik

Sokan még mindig azt gondolják, hogy a kriptó „láthatatlan”.
Ez pár éve még részben igaz volt – de 2026-ra ez megváltozott.

Az Unió ún. Mica rendelete átültetésre került a magyar szabályozásba is, ami a szolgáltatókra nagy változásokat jelent.

A NAV a nemzetközi információcsere keretében már 100+ országból kap adatot külföldi számlákról, befektetésekről és tranzakciókról.

Az Európai Unión belül a DAC8 irányelv alapján kifejezetten a kriptoügyletekkel kapcsolatban számos adat érkezik automatikusan 2026-tól. A kriptoszolgáltatók (tőzsde, brókerek, platformok) adatot adnak az adóhatóságnak Rólad, az ügyleteidről és ezeket az információkat az adóhatóságok megosztják egymással. tehát a külföldi ügyleteidről is tud majd a magyar NAV. Igaz nem azonnal, szépen lassan jönnek az adatok…

Az adóhatóságnak az elévülési időn belül (5 év) lehetősége van adóellenőrzést kezdeményezni. Tehát egy elmúlt adóév után nem törölheted meg a homlokodat, hogy ezt is megúsztad észrevétlenül.

Mit jelent ez gyakorlatban?

• Nem érdemes arra alapozni, hogy a NAV „nem látja” a külföldi kriptótőzsdéken történteket.
• Ellenőrzéskor az lesz a kérdés:
  „mennyi fiat ment be a kriptóba, és mennyi jött ki?”

Ha nem tudod alátámasztani az adatokat → gond.

Mire kíváncsi a NAV egy ellenőrzésnél?

Egy esetleges ellenőrzés során a NAV nem fogja egyesével elemezni a több száz/ezernyi kriptós tranzakciót.
Ők három kulcsadatot vizsgálnak:

1. Mennyi fiat pénz ment be a kriptóba?
   (banki utalások, kártyás vásárlás, crypto on-ramp szolgáltatók)
2. Mennyi fiat pénz jött ki belőle?
   (visszautalás bankszámlára, kártyás költések)
3. Mi az ezek közötti eredmény?
   (nyereség / veszteség)

Ezek alapján döntik el, hogy volt-e adófizetési kötelezettséged.
Éppen ezért nem kell minden swapot, NFT-tranzakciót vagy lánc közötti váltást „könyvelni”, de a végső fiatosításokat és azok alapját igen.

Azt gondolom, hogy egyre több adóellenőrzésre lehet számítani az információáramlás kapcsán. Ezen belül is jogkövetési vizsgálatokra, vagy az adóbevallásból kimaradt adatok kapcsán támogató eljárásokra, önellenőrzésre felhívásokra.

VÁLTOZÁSOK 2026-ban

Az Unió törekvése az, hogy szabályozza és szigorítsa a kriptoeszközök használatát. Ez főleg a szolgáltatókra, tanácsadókra vonatkozik. Ezzel kapcsolatban a magyar jogban is megjelentek már a szabályozások.

És ami Téged, mint magánszemélyt és az adózásod jobban érint:

A 2026-ös őszi adócsomag két pontos is hozzányúlt a szja törvényben a kriptohoz:

1. az adókiegyenlítést kiterjesztette bármely adóévben elért veszteségek felhasználására
2. Elvár Tőled olyan nyilvántartást, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege, amelyet a magánszemély a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként feltüntet.

Tehát azt szeretné látni, amit a bevallásba beírtál az hogy jött ki.

Ennek a nyilvántartásnak nincs meghatározott formátuma.

🗂️ Hogyan tarts rendet kriptósként?

Ha csak 3 tanácsot fogadsz meg, ezek legyenek:

✅ 1. Vezess nyilvántartást

Nem kell túlbonyolítani – elég egy Excel vagy Google Sheet.
Javaslom ezek legyenek benne:

1. Tranzakció dátuma, időpontja
2. Tranzakció típusa (vásárlás,eladás, csere, bányászta, hozam, airdrop)
3. Kriptoeszköz neve és mennyisége
4. Érték HUF/EUR/USD-a tranzakció pillanatában érvényes piaci érték
5. Forint érték
6. Átváltáshoz használt árfolyam és forrása (MNB..)
7. Költségek
8. Digitális tárca/platform adatai
9. Megjegyzés

🧾 2. Őrizd meg a bizonylataidat

• tőzsdei riportok (éves, havi)
• wallet címek
• tranzakció ID-k (hash)
• banki kivonatok

Tipp: évente egyszer töltsd le a teljes éves riportot minden platformról – utólag nehezebb.

🔍 3. Gondolkodj előre adózásban

Már év közben érdemes kalkulálni, nem májusban kapkodni.
Ha nagyobb kivételben gondolkodsz, előtte számolj vagy kérj tanácsot.

❌ Gyakori hibák

1. „Kriptón belül is adózik” – Nem. Csak a kilépéskor.
2. Nem vallják be a veszteséget – pedig később jól jöhet.
3. Kriptós bankkártyát adómentesnek hiszik – a vásárlás adóztatási pont.
4. Nincs nyilvántartás – és ellenőrzéskor nem tudsz mit bemutatni.
5. „Külföldi számla → NAV nem látja” – ez 2026-ra nem igaz.

Külföldi tőzsde, külföldi számla – kell adózni Magyarországon?

Röviden: igen, adóügyi illetőség a mérvadó.
Ha magyar adórezidens vagy → a világjövedelmed után Magyarországon adózol, pontosabban itthon be kell mutatni a teljes jövedelmed és a nemzetközi egyezmények és a belső jog szerint adózol vagy sem.

Teljesen mindegy:

• Binance-en kereskedsz,
• külföldi bankkártyával költesz,
• USDT-ben fizetnek ki,

ha magyar illetőségű magánszemély vagy, akkor az SZJA-t itthon kell megfizetni.

A NAV bevallási tervezet nem fogja tartalmazni ezeket automatikusan → neked kell beírni.

🧮 Egyszerű példa – így néz ki a gyakorlatban

Tegyük fel, hogy 2026-ban:

• 1 000 000 Ft-ért vásároltál kriptót
• majd eladtad 1 600 000 Ft értékben

→ Nyereség: 600 000 Ft
→ Fizetendő adó: 15% × 600 000 = 90 000 Ft

Ha volt korábbi el nem számolt veszteséged, csökkentheti ezt.

🔔 Összefoglalás 2026-ra – kriptó adózása 1 percben

Ha biztonságban akarsz kriptózni 2026-ban, gondolkodj előre

A kriptó ma már nem csak befektetés, hanem adózási felelősség is.
A jó hír az, hogy a szabályozás Magyarországon kifejezetten kedvező – ha tudatosan használod.

Ha szeretnéd elkerülni a hibákat, optimalizálni az adódat és NAV-biztosan csinálni, szívesen segítek.

📍 Szeretnél tisztán látni a saját kriptós helyzeteddel kapcsolatban?

👉 Kriptó adózási konzultáció – érthetően, gyakorlati példákkal, rád szabva
Segítek abban, hogy:

• jól számold a nyereséget/veszteséget
• ne fizess feleslegesen adót
• legyen a kriptód NAV-ra kész

Válassz egy adótanácsadási időpontot a helyzeted átnézéséhez:

1. RÉSZLETFIZETÉS MAGÁNSZEMÉLYKÉNT/EGYÉNI VÁLLALKOZÓKÉNT

2. AUTOMATIKUS RÉSZLETFIZETÉS 

3. RÉSZLETFIZETÉS CÉGKÉNT

ÖSSZEFOGLALÁS:

Honnan jön a tartozás?

Késedelmes befizetésért késedelmi pótlék

Hogyan rendezheted a tartozásod?

Google Adsense bevételek adózása

Sok tartalomkészítő előbb-utóbb szembesül azzal, hogy a hobbiból indult blog, weboldal vagy YouTube-csatorna bevételt termelhet. A Google AdSense pontosan ezt kínálja: hirdetésekből jövedelemhez juthatsz. De hogyan kell ezt helyesen kezelni adózóként? Kinek számlázol? Kell-e utána adót fizetni? Nézzük a legfontosabb tudnivalókat.

Aki rendszeresen, üzletszerűen, nyereségszerzés céljára irányuló gazdasági tevékenységet végez, ahhoz minimum egyéni vállalkozónak kell lenni.

De ezt a legtöbb ember nem szereti meghallani és abból kiindulva, hogy az adsense bevételei alacsonyak (kinek mi az alacsony, ugye), egyáltalán nem akar vállalkozó lenne és kapaszkodnak az adószámos magánszemély fogalmába (ami valójában nem létező fogalom a magyar adótörvényekben).

A valóságban nagyon sokan így szereznek bevételt és adózzák le, mint önálló tevékenységből származó jövedelem)

Az adószámod arra kéred meg, amilyen tevékenységet végzel. Ezeket hívjuk ÖVTJ kódoknak, cégek esetében TEÁOR kódoknak. Javasolható kódok:

• Weboldalon hirdetési felület biztosítása: internetes reklámhely értékesítése. (731201, 631002)
• Saját videós tartalmak (pl. YouTube): film-, videó- és televízióműsor-készítés.(591101)

Fontos, hogy a cég tevékenységi körei mindig tükrözzék, miből származik ténylegesen a bevétel.

A legtöbb esetben a partnered nem az amerikai Google, hanem a Google Ireland Limited. Ez azt jelenti, hogy közösségi (EU-s) szolgáltatásnyújtásról van szó. Emiatt szükséged van közösségi adószámra – ha eddig még nem igényeltél ilyet, ezt pótolni kell. Ezt lehet kérni az adószám megszerzésekor, vagy később adat-és változásbejelentő nyomtatványon.

Az adóhatóságnak 30 napja van arra, hogy ezt Neked megküldje, de ennél sokkal hamarabb szokták.

A közösségi adószámot a közösségi ügylet ELŐTT kell igényelni.

• Fióktípus: mindig vállalkozás (business/entity). Ha tévedésből magánszemélyként hozod létre, utólag már nem tudod átállítani.
• Számlázási adatok: a cég hivatalos neve és címe kerüljön ide.
• Adóügyi nyilatkozat: a rendszerben a W-8BEN-E űrlapot kell kitölteni, amivel igazolod, hogy nem amerikai adórezidensként működsz. Ez adminisztratív kötelezettség, amerikai adófizetést nem von maga után.

A Google ugyan számla nélkül is utalja a pénzt, de neked kötelező számlát kiállítanod minden bevételről.

A számlán kötelezően szerepeljen:

• a Google Ireland Limited neve és dublini címe,
• a saját közösségi adószámod, valamint a Google közösségi adószáma (IE6388047V),
• a megjegyzés: „Fordított adózás” és „Áfa tv. területi hatályán kívüli szolgáltatás”.

Áfát nem számítasz fel, mert közösségi szolgáltatásnyújtásról van szó.
A teljesítési dátum általában a kifizetés napja – vagyis amikor a Google átutalja a pénzt.

Magánszemélyként, vállalkozóként aznap keletkezik bevételed, amikor jött pénz.

A bevételből hogyan vezeted le a jövedelmedet, az a Te adózási módodtól függ.

Önálló tevékenységből származó jövedelemnél vagy 10%-os költséghányadot vagy tételes költségelszámolást használsz. A magánszemély negyedévente szja-t és szochot fizet,

Egyéni vállalkozó csak az szja alatti lehetsz (mivel a katás nem számlázhat cégnek), ahol tételes költségelszámolást vagy átalányadózást választhatsz. Egyéni vállalkozó szja-t és járulékokat a rá irányadó módon fizeti (függ az adózási módtól, a jogviszony állásától …)

Adózni a jövedelemre kell és meghatározott nyilvántartást kell vezetned az adózásod alátámasztására.

Más adónemek tekintetében:

• Társasági adó (TAO) vagy KIVA: a bevétel beleszámít az adóalapba. TAO esetén 9% adó terheli a nyereséget, KIVA esetén pedig akkor adózik, ha a nyereséget kifizeted.
• Iparűzési adó (IPA): az AdSense-bevétel teljes összege növeli a nettó árbevételedet, így az IPA-alapot is.

Mindig áfa alany vagy, akkor is, ha alanyi adómentességet választottál. A közösségi ügyletekben nem járhatsz el alanyi adómentes minőségedben, foglalkozni kell az áfával. Mivel ez fordított adózású közösségi ügylet, áfát itthon nem fizetsz, de adminisztratív teendőd van:

• ÁFA és összesítő nyilatkozat: minden hónapban, amikor volt ügyleted, utólag a hónap 20-ik napjáig be kell nyújtani az áfa bevallást ( 65-ös bevallás) és a közösségnek a közösségi összesítést (A60-as nyomtatványt). Ez adatközlés, tényleges áfafizetés nincs (fordított adózás miatt).

• ✔️ Van EU-s adószámod?
• ✔️ Be van küldve a W-8BEN-E nyilatkozat?
• ✔️ Business típusú az AdSense-fiókod?
• ✔️ Minden kifizetésről kiállítasz számlát a Google Ireland részére?
• ✔️ Szerepel rajta a fordított adózás és az EU-s adószámok?
• ✔️ Tájékoztattad a könyvelődet a külföldi bevételről?

Az AdSense nemcsak lehetőséget ad a tartalmaid pénzzé tételére, hanem adminisztratív kötelezettségeket is hoz. Ha odafigyelsz a fiók beállítására, a számlázásra és az adózási szabályokra, akkor biztos lehetsz abban, hogy minden a helyén van. Így te nyugodtan foglalkozhatsz azzal, ami igazán fontos: a tartalomkészítéssel és a bevételeid növelésével.