Kriptoeszközök adózása 2026-ban

A kriptovaluták rég túlnőttek azon, hogy csak „tech-őrültek játékszerei” legyenek. Egyre többen fektetnek bitcoinba, ETH-ba vagy más tokenekbe, és egyre több magyar magánszemély szembesül azzal, hogy a kriptózás már nem csak pénzügyi kérdés: adózási is.

A NAV (és az EU) fókusza  a kriptóra látványosan erősödött. Már nem az a kérdés, hogy „észreveszik-e”, hanem az, hogy te hogyan tudsz előre gondolkodva, szabályosan és okosan adózni.

Ez a cikk abban segít, hogy érthetően lásd át:

• mikor kell adózni kriptó után,
• hogyan számold ki,
• milyen hibákat érdemes elkerülni,
• és hogyan legyél NAV-biztos 2026-ban.

Jó hír:2026-ban is kedvező a kripto adózása

A kriptózásból származó jövedelem 2026-ben is külön adózó jövedelemként kezelendő (SZJA tv. 67/C §), és az adó mértéke változatlanul 15%.
Vagyis: ha nyereséget érsz el, és azt realizálod, akkor a jövedelem után 15% SZJA-t fizetsz. Szochót továbbra sem.

De csak akkor kell adózni, ha valóban volt adóztatási pont – és itt jön a lényeg.

🔍 Mikor kell adózni? – A „fekete doboz” szabály érthetően

A kriptovilágot úgy képzeld el, mint egy fekete dobozt.
Ameddig a kriptón belül maradsz – nem adózik.

Nem adóztatási pont például:
✔ BTC → ETH csere
✔ ETH → USDT
✔ staking, farmolás, swapek, NFT trade kriptón belül

Akkor kell adózni, amikor kiveszel belőle, vagyis kriptóból valós értéket csinálsz:

Adófizetési pont keletkezik, ha:
💡 fiat pénzre váltasz (HUF, EUR, USD)
💡 kriptóval vásárolsz terméket vagy szolgáltatást (pl. kriptós bankkártya)
💡 nem-kripto eszközre cserélsz (pl. autó, telefon, szolgáltatás)

Ezekben az esetekben kell kiszámolni a jövedelmet, és ebből fizetsz 15% SZJA-t.

Másképp fogalmazva: amíg csak „kriptózol”, nincs adó – akkor lesz, amikor „pénzt csinálsz belőle”.

📌 Hogyan számolod ki a fizetendő adót?

A képlet egyszerű:

Bevétel – Költség = Eredmény (nyereség vagy veszteség)
→ a nyereség után 15% SZJA fizetendő
→ veszteséget átvihetsz a következő évekre (erről majd később)

Mi minősül bevételnek?
Annál az árfolyamnál érvényes érték, amikor „kijöttél a kriptóból”.
Piaci árat kell figyelembe venni – nem lehet „baráti áron” elszámolni.

Mi számolható el költségként?

• a kripto megszerzési értéke (vételár, tranzakciós díjakkal együtt)
• bányászat/validálás költségei (számítógép és alkatrésze, internet díja, áram díja)
• ha kriptóban kaptad fizetésed/szolgáltatás ellenértékét → a megszerzéskori érték

A tárgyévi eredményt az SZJA bevallás 164. sorában kell feltüntetni. Fontos! az adóévben elért összes nyereséget/veszteséget kell feltüntetned, nem ügyletenként kell elszámolni.

DE! ahhoz, hogy egy éves számot fel tudj tüntetni a bevallásban, év közben folyamatosan olyan nyilvántartást kell vezetni, amivel ezt alá tudod támaszani és egy NAV ellenőrnek is átlátható lesz. Ehhez elévülési időn belül (5 év)  meg kell őrizned minden dokumentumot (riportok, adás-vételi szerződések, esetleg képernyőfotók)

📉 Miért érdemes a veszteséget is bevallani?

Mert eddig 2 évig felhasználhattad adókiegyenlítésre, azaz a veszteséged beszámíthattad a nyereségbe.

A 2026. őszén elfogadott adócsomag ezt kiterjesztetette: bármely adóévben elért veszteség használható adókiegyenlítésre!

Ha egyik évben nyereség, másikban veszteség – a veszteséggel csökkentheted más évek adóját.

Gyakori hiba, hogy az adózók csak a nyereséget vallják be, a veszteséget nem – ezzel pénzt hagynak az asztalon.

🧠 FONTOS 2026-RE: „A NAV úgysem látja a kriptót” korszak lejárt

Új korszak kezdődik

Sokan még mindig azt gondolják, hogy a kriptó „láthatatlan”.
Ez pár éve még részben igaz volt – de 2026-ra ez megváltozott.

Az Unió ún. Mica rendelete átültetésre került a magyar szabályozásba is, ami a szolgáltatókra nagy változásokat jelent.

A NAV a nemzetközi információcsere keretében már 100+ országból kap adatot külföldi számlákról, befektetésekről és tranzakciókról.

Az Európai Unión belül a DAC8 irányelv alapján kifejezetten a kriptoügyletekkel kapcsolatban számos adat érkezik automatikusan 2026-tól. A kriptoszolgáltatók (tőzsde, brókerek, platformok) adatot adnak az adóhatóságnak Rólad, az ügyleteidről és ezeket az információkat az adóhatóságok megosztják egymással. tehát a külföldi ügyleteidről is tud majd a magyar NAV. Igaz nem azonnal, szépen lassan jönnek az adatok…

Az adóhatóságnak az elévülési időn belül (5 év) lehetősége van adóellenőrzést kezdeményezni. Tehát egy elmúlt adóév után nem törölheted meg a homlokodat, hogy ezt is megúsztad észrevétlenül.

Mit jelent ez gyakorlatban?

• Nem érdemes arra alapozni, hogy a NAV „nem látja” a külföldi kriptótőzsdéken történteket.
• Ellenőrzéskor az lesz a kérdés:
  „mennyi fiat ment be a kriptóba, és mennyi jött ki?”

Ha nem tudod alátámasztani az adatokat → gond.

Mire kíváncsi a NAV egy ellenőrzésnél?

Egy esetleges ellenőrzés során a NAV nem fogja egyesével elemezni a több száz/ezernyi kriptós tranzakciót.
Ők három kulcsadatot vizsgálnak:

1. Mennyi fiat pénz ment be a kriptóba?
   (banki utalások, kártyás vásárlás, crypto on-ramp szolgáltatók)
2. Mennyi fiat pénz jött ki belőle?
   (visszautalás bankszámlára, kártyás költések)
3. Mi az ezek közötti eredmény?
   (nyereség / veszteség)

Ezek alapján döntik el, hogy volt-e adófizetési kötelezettséged.
Éppen ezért nem kell minden swapot, NFT-tranzakciót vagy lánc közötti váltást „könyvelni”, de a végső fiatosításokat és azok alapját igen.

Azt gondolom, hogy egyre több adóellenőrzésre lehet számítani az információáramlás kapcsán. Ezen belül is jogkövetési vizsgálatokra, vagy az adóbevallásból kimaradt adatok kapcsán támogató eljárásokra, önellenőrzésre felhívásokra.

VÁLTOZÁSOK 2026-ban

Az Unió törekvése az, hogy szabályozza és szigorítsa a kriptoeszközök használatát. Ez főleg a szolgáltatókra, tanácsadókra vonatkozik. Ezzel kapcsolatban a magyar jogban is megjelentek már a szabályozások.

És ami Téged, mint magánszemélyt és az adózásod jobban érint:

A 2026-ös őszi adócsomag két pontos is hozzányúlt a szja törvényben a kriptohoz:

1. az adókiegyenlítést kiterjesztette bármely adóévben elért veszteségek felhasználására
2. Elvár Tőled olyan nyilvántartást, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege, amelyet a magánszemély a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként feltüntet.

Tehát azt szeretné látni, amit a bevallásba beírtál az hogy jött ki.

Ennek a nyilvántartásnak nincs meghatározott formátuma.

🗂️ Hogyan tarts rendet kriptósként?

Ha csak 3 tanácsot fogadsz meg, ezek legyenek:

✅ 1. Vezess nyilvántartást

Nem kell túlbonyolítani – elég egy Excel vagy Google Sheet.
Javaslom ezek legyenek benne:

1. Tranzakció dátuma, időpontja
2. Tranzakció típusa (vásárlás,eladás, csere, bányászta, hozam, airdrop)
3. Kriptoeszköz neve és mennyisége
4. Érték HUF/EUR/USD-a tranzakció pillanatában érvényes piaci érték
5. Forint érték
6. Átváltáshoz használt árfolyam és forrása (MNB..)
7. Költségek
8. Digitális tárca/platform adatai
9. Megjegyzés

🧾 2. Őrizd meg a bizonylataidat

• tőzsdei riportok (éves, havi)
• wallet címek
• tranzakció ID-k (hash)
• banki kivonatok

Tipp: évente egyszer töltsd le a teljes éves riportot minden platformról – utólag nehezebb.

🔍 3. Gondolkodj előre adózásban

Már év közben érdemes kalkulálni, nem májusban kapkodni.
Ha nagyobb kivételben gondolkodsz, előtte számolj vagy kérj tanácsot.

❌ Gyakori hibák

1. „Kriptón belül is adózik” – Nem. Csak a kilépéskor.
2. Nem vallják be a veszteséget – pedig később jól jöhet.
3. Kriptós bankkártyát adómentesnek hiszik – a vásárlás adóztatási pont.
4. Nincs nyilvántartás – és ellenőrzéskor nem tudsz mit bemutatni.
5. „Külföldi számla → NAV nem látja” – ez 2026-ra nem igaz.

Külföldi tőzsde, külföldi számla – kell adózni Magyarországon?

Röviden: igen, adóügyi illetőség a mérvadó.
Ha magyar adórezidens vagy → a világjövedelmed után Magyarországon adózol, pontosabban itthon be kell mutatni a teljes jövedelmed és a nemzetközi egyezmények és a belső jog szerint adózol vagy sem.

Teljesen mindegy:

• Binance-en kereskedsz,
• külföldi bankkártyával költesz,
• USDT-ben fizetnek ki,

ha magyar illetőségű magánszemély vagy, akkor az SZJA-t itthon kell megfizetni.

A NAV bevallási tervezet nem fogja tartalmazni ezeket automatikusan → neked kell beírni.

🧮 Egyszerű példa – így néz ki a gyakorlatban

Tegyük fel, hogy 2026-ban:

• 1 000 000 Ft-ért vásároltál kriptót
• majd eladtad 1 600 000 Ft értékben

→ Nyereség: 600 000 Ft
→ Fizetendő adó: 15% × 600 000 = 90 000 Ft

Ha volt korábbi el nem számolt veszteséged, csökkentheti ezt.

🔔 Összefoglalás 2026-ra – kriptó adózása 1 percben

Ha biztonságban akarsz kriptózni 2026-ban, gondolkodj előre

A kriptó ma már nem csak befektetés, hanem adózási felelősség is.
A jó hír az, hogy a szabályozás Magyarországon kifejezetten kedvező – ha tudatosan használod.

Ha szeretnéd elkerülni a hibákat, optimalizálni az adódat és NAV-biztosan csinálni, szívesen segítek.

📍 Szeretnél tisztán látni a saját kriptós helyzeteddel kapcsolatban?

👉 Kriptó adózási konzultáció – érthetően, gyakorlati példákkal, rád szabva
Segítek abban, hogy:

• jól számold a nyereséget/veszteséget
• ne fizess feleslegesen adót
• legyen a kriptód NAV-ra kész

Válassz egy adótanácsadási időpontot a helyzeted átnézéséhez:

1. RÉSZLETFIZETÉS MAGÁNSZEMÉLYKÉNT/EGYÉNI VÁLLALKOZÓKÉNT

2. AUTOMATIKUS RÉSZLETFIZETÉS 

3. RÉSZLETFIZETÉS CÉGKÉNT

ÖSSZEFOGLALÁS:

Honnan jön a tartozás?

Késedelmes befizetésért késedelmi pótlék

Hogyan rendezheted a tartozásod?

Tartós Befektetési Számla (TBSZ) adózása

A tartós befektetési számla (röviden: TBSZ) lényege, hogy minél tovább tartod a pénzed a számlán, annál kedvezőbb adózással számolhatsz: három év után már csökkentett kulcsokkal, öt év után pedig teljes adómentességgel veheted fel a hozamokat. Fontos azonban tudni, hogy a TBSZ hatálya kizárólag a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyekre terjed ki – aki időközben külföldre költözik és más országban válik adórezidenssé, elveszítheti ezt a kedvezményt.

A következő szakaszban részletesen végigvesszük, hogyan épül fel a TBSZ időszaka, milyen adókulcsokat kell figyelembe venni, és mikor válik adómentessé a megtakarítás. 

Hogyan működik a TBSZ?

A TBSZ – tartós befektetési szerződés – egy olyan adózási eszköz, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a befektetéseid hozamát akár teljesen adómentesen vehesd fel, ha türelmes vagy, és betartod a feltételeket. Fontos tudni, hogy nem befektetési forma, hanem egy keretszámla, amelybe különféle pénzügyi eszközöket (pl. állampapír, befektetési jegy, részvény stb.) helyezhetsz el.

A magánszemély adóévenként egy kifizetőnél rendelkezhet egy TBSZ számlával, de több kifizetőnél is lehet számlád, számlánként kötelezően 25 000 Ft-ot el kell helyezned.

A TBSZ egy pénzgyűjtési szakasszal kezdődik (ami adott év december 31-ig tart), csak ekkor lehet rajta pénzt elhelyezni. Majd a számlák záródnak.

Aztán következik egy 3 éves lekötési periódus, amikor a pénzed tartod. Illetve kivenni lehet belőle, de ha csak lehet, ezt ne tedd, ne törd fel, mert adó-és szocho terheli.

3 év vége után kezdődik egy kedvezményes adózású periódus. A 3. év végén felveheted a pénzed, vagy dönthesz úgy, hogy még tartod.

Ha elérted az 5.évet, a teljes összeget felveheted, ami után nincs sem adó, sem szocho fizetési kötelezettséged..

Hogyan működik a TBSZ adózási szempontból?

A TBSZ-nek két fő adózási előnye van:

1. **Adómentesség az 5 éves lekötési idő után:** Ha legalább 5 évig nem veszed fel a pénzt, akkor a TBSZ-en elért hozam (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) mentesül a személyi jövedelemadó (SZJA) és a szociális hozzájárulási adó (szocho) alól.
2. **Kedvezményes adózás 3 év után:** Ha 3 év után zárod a számlát, akkor a hozam után csak 10% SZJA-t kell fizetni, és 8% szochót kell fizetni..

Ha azonban a 3 vagy 5 éves lekötési idő előtt veszed ki a pénzt, akkor az összes hozamot a teljes személyi jövedelemadó és szocho terheli.

A TBSZ működése időalapú, és az alábbi szakaszokra bontható:

🟠 0. év – A gyűjtőév

A TBSZ megnyitásának éve a gyűjtőév, amely mindig január 1-jétől december 31-ig tart. Ebben az időszakban bármikor elhelyezhetsz pénzt a számlán, de csak ebben az évben. Az év végén a számlát lezárják, és a rajta lévő pénzből automatikusan elindul az 5 éves TBSZ-ciklus.

Fontos! Ha a gyűjtőév végéig visszavonod a pénzt, akkor nincs adókedvezmény, és a teljes hozam után 15% SZJA és 13% SZOCHO terheli a kifizetést.

🟡 1–3. év – Normál adózás időszaka

Ha az összeget 1–3 év között veszed ki a számláról, akkor ugyanúgy kell adóznod, mint ha nem is lett volna TBSZ:

• 15% személyi jövedelemadó (SZJA)

• 13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

A TBSZ tehát nem jelent automatikus adómentességet – időt kell adni a megtakarításnak.

🟢 4–5. év – Kedvezményes adózás időszaka

Ha kivársz legalább 4 teljes évet, akkor már kedvezményes adókulcsokkal számolhatsz:

• 10% SZJA

• 8% SZOCHO

Ez a TBSZ egyik legnagyobb előnye: a hosszabb távú megtakarítást az állam alacsonyabb adóval jutalmazza. Itt már érezhető az ösztönzés a hosszabb távú vagyonépítésre.

🟩 5 év után – Teljes adómentesség

Az igazi cél a 5 év utáni időpont. Ha kivárod az 5. év végét (azaz a nyitást követő hatodik év január 1-jét), a számlán elért hozamokat teljesen adómentesen veheted ki:

• 0% SZJA

• 0% SZOCHO

Ez azt jelenti, hogy akár több millió forint hozam is maradéktalanul nálad marad, semmilyen adót nem kell utána fizetned – feltéve, hogy magyar adóügyi illetőségű magánszemély maradtál végig.

Ez a konstrukció különösen előnyös lehet azoknak, akik előre gondolkodnak, és legalább 5 éves megtakarítási időszakban gondolkodnak

Lehet-e külföldi szolgáltatónál TBSZ-t nyitni?

A rövid válasz: igen, lehet, (ha a külföldi társaság és a magánszemély is teljesíti a feltételeket) de nem automatikusan jár vele a magyar adómentesség.
A hosszabb válasz kicsit összetettebb – nézzük végig lépésről lépésre:

✅ Külföldi TBSZ számla megnyitása technikailag lehetséges

A magyar szabályozás nem tiltja, hogy külföldi pénzügyi szolgáltatónál nyiss olyan számlát, amit tartós befektetési szerződésként szeretnél kezelni. Ehhez azonban teljesülnie kell néhány fontos feltételnek:

• A külföldi befektetési szolgáltató tisztában van a magyar jogszabályokkal, különösen a befektetési hozam meghatározásával.

• A külföldi szolgáltató nem tekinthető kifizetőnek, de  fontos, hogy igazolást adjon ki a magyar szja bevallás előtt. (első befizetés, tbsz jövedelem, lekötési időszak megszűnése, megszakítása)

• A befizetéseket, a lekötési időket, és a hozzáférést úgy kell strukturálni, mint egy hazai TBSZ esetében.

• A szerződést 30 napon belül be kell jelenteni a NAV felé, erre nincs külön nyomtatvány.

⚠️ A magyar adómentesség csak bejelentett külföldi TBSZ-re jár

A NAV csak akkor ismeri el a külföldi számlát TBSZ-ként, ha azt a fenti szabályok szerint bejelentetted, és a konstrukció formailag és tartalmilag megfelel a magyar TBSZ szabályozásnak. Beláthatjuk, hogy erre nem sok külföldi szolgáltató lesz nyitott.

Ha mindez teljesül, akkor a külföldi szolgáltatónál elhelyezett pénz hozama a magyar TBSZ-szabályok szerint:

• 3 év után kedvezményes adókulccsal,

• 5 év után teljesen adómentesen vehető ki.

De! Ez kizárólag a magyar SZJA és SZOCHO szempontjából igaz – és csak akkor, ha magyar adórezidens vagy végig a TBSZ futamideje alatt.

📘 Példa – francia TBSZ számlán realizált osztalékra

Egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély Franciaországban vezet TBSZ számlát, amelyet a magyar adóhatóság felé szabályosan bejelentett. A számlán olasz és amerikai részvényeket tart.

A 2025-ös évben osztalékfizetés történik:

• Az olasz részvények után 26% forrásadót vonnak le.

• az USA 30% forrásadót von le.

❓ Kérdés: Vissza lehet-e igényelni a túlzottan levont adót Magyarországon keresztül, ha a részvények TBSZ számlán vannak?

Mindig figyelni kell a kettős adóztatási egyezményre vagy annak hiányára!

✅ Olasz osztalék esetén: részben visszaigényelhető

• Magyarország és Olaszország között érvényes a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény.

• Ez alapján Olaszország legfeljebb 15% forrásadót vonhatna le magyar illetőségű magánszemélytől.

• Mivel 26%-ot vontak le, 11% túlvont adó keletkezett, amely visszaigényelhető az olasz adóhatóságtól.

• A visszaigényléshez szükséges:

  • magyar illetőség igazolása (NAV-tól),

  • megfelelő nyomtatványok és osztalékfizetés igazolása,

  • türelem és némi olasz nyelvismeret (vagy szakember bevonása).

✅ AZ USA-val megszűnt 2024. január 1-től az egyezményünk.

• a levont 30%-os adó nem visszaigényelhető.

MI történik, ha külföldre költözöm?

Egyre gyakoribb helyzet, hogy valaki Magyarországon nyit TBSZ számlát, majd időközben külföldre költözik – ideiglenesen vagy véglegesen. Ilyenkor felmerül a kérdés:

👉 Megmarad-e a TBSZ adómentessége? És mit kell tenni a NAV vagy a bank felé?

🇭🇺 A TBSZ magyar adókedvezmény – csak magyar adóilletőség mellett működik

A TBSZ egy magyar adójogi konstrukció, amelynek kedvezményeit akkor lehet igénybe venni, ha:

• magyar adóügyi illetőségű vagy (vagyis Magyarországon vagy adóköteles magánszemély),

• és a befektetésedet magyar szolgáltatónál vezeted, TBSZ szerződés keretében.

Ha külföldre költözöl, akkor adójogilag megszűnhet a magyar illetőséged. Ez azt jelenti, hogy:

• többé nem vagy jogosult a TBSZ adómentességére,

• a NAV nem fogja elfogadni a TBSZ lekötési időszakát és adókedvezményét,

• a magyar szolgáltatód is kérhet illetőség-igazolást, és ha azt nem tudod hozni, normál számlává minősíthetik át a TBSZ-t.

📌 Mit lehet tenni ilyen esetben?

Ha már van TBSZ-ed, és most költözöl el:

• Érdemes nem feltörni a számlát azonnal – lehet, hogy néhány év múlva visszaköltözöl, és újra magyar illetőségű leszel.

• Addig is ne fizess be új pénzt a meglévő TBSZ-re (úgysem lehet a gyűjtőév után), és ne vegyél ki pénzt, mert az megszakítja a lekötést.

• Jelentsd be a bankodnak, hogy külföldre költöztél, és nézd meg, mit kérnek: lehet, hogy adózási státusz nyilatkozatot kérnek (pl. CRS miatt).

Ha már külföldön élsz, és ott vagy illetőséggel:

• Nem nyithatsz Magyarországon új TBSZ-t, mert ahhoz magyar illetőség kell.

• A meglévő TBSZ-t nem fogod tudni adómentesen kivenni, ha nem vagy már magyar adóalany.

• A kivét után a magyar szolgáltató adóelőleget vonhat, de a végső adókötelezettség a külföldi illetőség országában alakul ki – amit neked kell ott lejelentened.

💡 Példák

Összefoglalva:

• A TBSZ legnagyobb előnye a adómentes hozam lehetősége 5 év után.

• Hatékony eszköz hosszútávú megtakarításhoz (lakás, nyugdíj, gyerek).

• Hátrány: hosszú távra kötelez, gyűjtőév korlát, feltöréskor adó és szochó.

Ha gondosan megtervezed, és tényleg nem kell a pénz a következő 5 évben, a TBSZ az egyik legjobb megoldás, hogy több maradjon a zsebedben.

2025-ben és a következő években jelentős változások lépnek életbe a személyi jövedelemadó-mentesség és a családi adókedvezmény területén: a 3, majd a 2 gyermekes anyák teljes adómentességet élveznek, szja-mentes lesz a CSED, GYED, ÖFD, növekszik 2 lépcsőben a családi adókedvezmény összege.

Ha maximalizálni szeretné a család a neki járó kedvezményeket, bizony nagyon oda kell figyelni, kinek mikor, mennyi jár, csak az anyukának jár, vagy át tudja tőle venni az apuka…

Tehát a következőkben három irányban történik változás, különböző dátumokkal:

1. két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége
2. CSED, GYED, ÖFD szja-mentessége
3. családi adókedvezmény növekedése

Ezeket foglalom össze ebben a cikkben.

Anyukák szja-mentessége – Kik jogosultak az szja-mentességre?

A jogosultság egyik alapfeltétele, hogy az édesanya jogosult legyen a családi pótlékra legalább két gyermek után, vagy legalább 12 éven keresztül jogosult volt rá. Fontos, hogy a kedvezmény csak a munkából származó jövedelemre vonatkozik.

Fontos, hogy az életed végéig tartó szja-mentesség nem azt jelenti, hogy innentől kezdve már soha semmire nem kell fizetned!

Milyen jövedelmekre vonatkozik az szja-mentesség?

Az szja-mentesség az alábbi jövedelmek esetén vehető igénybe:

• • minden, amit az szja-törvény 3. § 21 pont bérnek nevez: elsősorban a munkaviszonyoddal összefüggésben kapott összegek, nagyon egyszerűen a fizetésed (kivéve a végkielégítés),
  • álláskeresési járadék, segély, keresetpótló juttatások,
  • vállalkozói kivét és átalányadózó jövedelem (nem a teljes bevétel!),
  • őstermelői jövedelem,
  • megbízási díj,
  • képviselők jövedelme,
  • könyvvizsgálók jövedelme.

Milyen jövedelmekre nem jár az szja-mentesség?

Nem alkalmazható az adómentesség az alábbi jövedelmek esetén:

• • végkielégítés,
  • katás egyéni vállalkozók bevétele,
  • bérbeadásból származó jövedelem (pl. lakáskiadás),
  • szállásadás (pl. Airbnb),
  • osztalék,
  • tőkepiaci ügyletek nyeresége,
  • kriptovalutából származó jövedelem,
  • ingatlanértékesítéséből származó bevétel.

Nézzünk néhány példát!

Háromgyermekes anya 2025 októberétől

Egy háromgyermekes anya havi bruttó 727 700 forintot keres. 2025 októberétől nem kell 15% szja-t fizetnie, ami havi szinten 109 155 forint megtakarítást jelent. Ezen felül a családi adókedvezményt a házastársa érvényesítheti, így az nem vész el.

Kétgyermekes anya 2026-tól

Egy 35 éves, kétgyermekes, egyedülálló édesanya havi bruttó 500 000 forintot keres. 2026-tól mentesül az szja-fizetés alól, ami havi 75 000 forint többletet jelent. A megemelt családi adókedvezményt (80 000 forint/hó) a járulékok terhére tudja érvényesíteni, így havi nettó jövedelme akár 487 500 forintra nőhet.

Átalányadózó egyéni vállalkozó

Ha ez az anyuka  átalányadózó egyéni vállalkozóként tevékenykedik: az átalányadózásban eleve van egy szja-mentes keret, ami a minimálbértől függően évről-évre változik. Ez alatt a keret alatt senki nem fizet szja-t. E fölött az szja mentességgel érintett anyukák nem. Az szja mentesség időpontjától az átalányadózóként elért JÖVEDELEM mentes az szja alól.

A családi adókedvezmény változásai

A családi adókedvezmény 2025. július 1-jétől 50%-kal emelkedik, majd 2026. január 1-jétől újabb 50%-kal:

• • Egy gyermek esetén: 10 000 → 15 000 → 20 000 Ft
  • Két gyermek esetén: 20 000 → 30 000 → 40 000 Ft
  • Három vagy több gyermek esetén: 33 000 → 49 500 → 66 000 Ft/hó

A családi adókedvezmény a családnak jár! Ha az anya szja-mentes, akkor a kedvezményt a másik szülő érvényesítheti, vagy ha ez nem lehetséges, családi járulékkedvezményként is felhasználható.

Milyen jövedelmekre nem jár az szja-mentesség?

Amennyiben valaki többféle kedvezményre is jogosult, ezek érvényesítése meghatározott sorrendben történik: először a teljes mentességeket kell érvényesíteni, majd a személyhez kötöttet, majd a családnak járót:

(2025. július, majd október 1-től is változik)

2026. január 1-től ebben a sorrendben:

1. 30 év alatti anyák kedvezménye
2. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, három gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy két gyermeket nevelő anyák kedvezménye
3. CSED, GYED, ÖFD kedvezménye
4. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
5. személyi kedvezmény
6. első házasok kedvezménye
7. családi kedvezmény (adó, majd járulék)
8.  

Utolsó sorban az adóról való rendelkezés, tehát az önkéntes nyugdíj vagy egészségpénztárba/ nyugdíjmegtakarításra befizetett összeg 20%-a.

Ha nincs adófizetés, akkor nincs miből érvényesíteni a személyhez kötött kedvezményeket. Azokat, amiket át lehet adni a házastársnak, mint az első házasok vagy a családi adókedvezmény (ez utóbbit alapesetben  a közös lakcímen lakó, gyermeküket közösen nevelő élettársak), igénybe veheti a társ is.

Gyerekneveléshez kapcsolódó ellátások szja-mentessége

2025. július 1-jétől nem kell szja-t fizetni a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj után.

Az új szabályozás számos édesanya számára jelent anyagi könnyebbséget. Ugyanakkor időben kell cselekedni az adóoptimalizálás érdekében: átgondolni az adókedvezményeket, átadni a társnak, vagy összekombinálni, ha van szja-mentes és szja-köteles jövedelem is. Azért ez még kalkulátorral sem egyszerű.

Javaslat: érdemes részletesen utánajárni az egyéni jogosultságoknak, vagy igénybe venni adótanácsadó, könyvelő segítségét a kedvezmények teljeskörű kihasználásához.

Ha a család szeretne összefüggéseiben látni, gyertek el az “Adóoptimalizálás családoknak” online konzultációra:

Ma már nagyon sokan használják a Wise-t és Revolutot. Ez a cikk azt mutatja be, ha a náluk elhelyezett pénz után kamatot kaptál magyar adóügyi illetőségűként, mi a teendőd a bevallásban. Akkor is, ha levonták Tőled külföldön az adót. Akkor is, ha ez nem nagy összeg.

Tartalomjegyzék

Kamatjövedelem

Az szja törvény 65. §-a kamatjövedelemnek nevezi

„bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetésiszámla-követelés egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó részt”.

Ha Te banktól vagy pénzforgalmi szolgáltatótól a nála elhelyezett pénzed után kamatot kaptál, azt le kell adózni.

A magyar szja törvény 3. § alapján a jövedelemszerzés helye a kamatszerző illetőségének országa, azaz, ha Te magyar adóügyi illetőségű vagy, akkor Magyarország.

Wise – kamat utáni adózás

A Wise belga, Belgium és Magyarország között van kettős adóztatást elkerülő egyezmény, amelynek a szabályait ez esetben figyelembe kell vennünk.

A belga-magyar kettős adóztatási egyezmény szerint:

 „A kamat, amely az egyik szerződő államból származik, és amelyet a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, ebben a másik államban adóztatható.

 (2) Mindazonáltal ez a kamat abban a szerződő államban is, amelyből származik, ennek az államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, de ha a kamat tényleges haszonhúzója a másik szerződő államban bír illetőséggel, az így megállapított adó nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 15 százalékát.”

Vagyis, magyar adóügyi illetőség esetén Mo-n adózik a külföldön fizetett kamat, ugyanakkor nem vonhatnak kint sem többet, mint 15%.

Ennek elkerülésére érdemes a magyar adóhatóságtól egy illetőségigazolást kérni és azt a külföldi szolgáltatónak bemutatni.

A Wise 30% forrásadót von le. Magyarországon az szja 15%, a többlet levonást Belgiumból kellene visszakérni, ehhez érdemes egy belga tanácsadót segítségül kérni. Bár gondolom nem akkora összeg, hogy megérje ezért kinti tanácsadót keresni. 

Ez a tájékoztatás erre vonatkozik a Wise oldalán:

If you’re eligible for a lower withholding tax rate under the Belgium double tax treaty with your country of residence, apply to the Belgian tax authority using the official form for refund of Belgian WHT (Form 276 INT). 

Az egy tévhit, hogy ha már levonták tőlem külföldön a személyi jövedelemadót, akkor Magyarországon semmi dolgom nincs már ezzel a jövedelemmel. Magyar adóügyi illetőség esetén a nemzetközi jövedelmet is fel kell tüntetni a bevallásban, így azt a jövedelmet is, ami Magyarországon nem visel adóterhet, mert a kint megfizetett adó a kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmében beszámításra kerül.

Szocho-kötelezettség

A kamat Mo-n szocho-köteles. Mivel a külföldi kifizető nem minősül Magyarországon kifizetőnek, ezért a szocho-t a magánszemélynek kell megfizetnie.

A szocho-törvény szerint adóköteles

az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelme (Szja tv. 65. §), a Magyarországon adóztatható része után.

Itt ugyan adót nem visel a kamat, mert a kinti adót beszámítjuk. De az egyezmény szövegéből levezethető, hogy itt adóztatható összeg lenne.

Így a bevallás 09. lap 293. sorában a szochot is fel kell tüntetni, aminek a mértéke a bruttó kamat 13%-a.

Revolut – kamat utáni adózás

A revolut litván. A litván-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény 11. cikke így rendelkezik:

„1. A kamat, amely az egyik szerződő államban keletkezik, és amelyet a másik szerződő államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, ebben a másik államban adóztatható.

2. Azonban az ilyen kamat megadóztatható abban a szerződő államban is, amelyben keletkezik és összhangban ennek az államnak a törvényeivel, de ha a kamat haszonhúzója a másik szerződő államban belföldi illetőségű, az adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át.”

Vagyis a Revolut nem vonhatna le több adót, mint 10%. Ennek ellenére levonja a 15%-ot.

Természetesen ezt is Neked kell feltüntetned a magyar szja-bevallásodban, a fent említett sorokban.

Csak megjegyzem, hogy a helyes eljárás az lenne, ha a Mo-n 5% szja-t befizetnél, mert levonhatónak a 10%-ot kellene tekinteni… A 13% szocho-t is meg kell rá fizetni.

A cikkben idézett, felhasznált forrás: https://wise.com/help/articles/81gfquP1Gq67iPnOwUum0/tax-information-for-balance-cashback-if-you-live-in-the-eea

Személyi adóalap-kedvezmény

25 év alatti fiatalok kedvezménye

Első házasok kedvezménye

Családi adókedvezmény

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

30 év alatti anyák kedvezménye

Milyen kedvezményekre lehetsz még jogosult?

Előtakarékosságok

Egészségpénztár

Miről szól ez a bejegyzés?

Nagyon sok a könyvelőt kereső vállalkozó, aki nem horror áron dolgozó könyvelőt keres.

Szögezzük le, hogy itt is, akárcsak az élet más területén, a szakember nem adja olcsón a szakmai tudását.

Akkor miért nem akarják ezt megfizetni pont egy olyan területen, ahol egy mulasztási bírság képes tönkretenni egy kivállalakozást, ahol a pénzügyeid felügyeletéről van szó.

Eleve ez a kérdés nem merülhet fel egy cég életében, ahol a könyvelés, beszámolókészítés tényleg szakember feladata, aki nagyon ismeri a számvitelt.

Véleményem szerint ez a kérdés nem merülhet fel egy tételes költségelszámolású egyéni vállalkozónál sem, ahol több ponton történik az adóztatás és egy rossz döntés sok adót eredményezhet.

Tehát csak katásoknál és átalányadózóknál kérdés ez. (a régikata megszüntetésével ez mostanában főleg az átalányadózóknál)

Mi ez az ellenállás a könyvelői szolgáltatással szemben?

1. Az én gondolataim szerint ennek egy része pszichológia.

Az adózás egy teher, a rohadt állam elveszi a pénzem. Aki ebben segítkezik, az nem érdemel sokat. Ezt is érzem a könyvelőkeresésben.

Vállalkozói szemmel a könyvelési díj egy költség, pont  olyan, mint egy előfizetés vagy egy szakmai könyv, továbbképzés (csak sokkal jobb a hatása). Ha a vállalkozásod éves tervében ez nincs benne, vagy nem tudod kitermelni, akkor a vállalkozásod koncepciójával van baj..

2. Nem tudod, mit jelent a könyvelés.

Óóó, hányszor hallom, hogy csak egy számlát kell könyveli, meg évente 5 bevallást benyújtani, nem akarok sokat fizetni.

Ezt persze, a szomszéd kislány is meg tudná csinálni, ha venne egy könyvelőprogramot….Nem is ez a tudomány a könyvelési szolgáltatásban.

Hanem az, hogy meg tudlak védeni a hibázástól, ha mégis hibáztál, tudom, hogyan kell helyrehozni, hogy bármikor kérdezhetsz.

Nagyon nehezek azok a beszélgetések, amikor könyvelőt keres valaki és úgy hív fel. Mert nehezen tudom neki átadni, hogy a havi könyvelési díj nálam sokkal több és teljesen mást jelent mint a számlák rögzítése. Ilyenkor kellene az ügyfeleim válaszait bemásolnom, hogy leírják, hogy mennyire hálásak, hogy így figyelek rájuk, hogy mennyivel nyugodtabban alszanak most, mint a könyvelő nélküli időszakban.

Ahogy egy kolleganőm mondta: rajta tartom a kezem a vállalkozásuk pénzügyi ütőerén

Hogy én tényleg szólok, ha a határidő után 1 nappal hátralékot látok, mert elfelejtette befizetni, hogy a könyvelőprogramban, egy saját excelben és a bonyolultabb eseteket kézzel is átszámolom. Azt szoktam viccesen mondani, ha lekapcsolják a netet, én akkor is meg tudom mondani egy átalányadózónak, hogy mennyi a fizetnivalója.

Mert az alapok régóta és erősen megvannak, a törvény szövegéből levezetve…

Nálunk nincs a mulasztási bírságnak még az esélye sem meg. Apropó: augusztustól emelkedtek egyes bírság tételek: 400 e Ft/mulasztás az alap, de pl. be nem jelentett alkalmazott 2 M Ft.

Te tudod-e, hány adókötelezettség van Rád vonatkozóan és ezeket hol találod meg?

3. Csalódtál már olyanban, aki könyvelőnek mondta magát.

Meg fizettél is neki.

De tudod-e, ki lehet ma könyvelő Magyarországon?

Nincs ilyen defíníció: bárki könyvelhet egyéni vállalkozóknak és  20 M Ft alatti árbevételű cégeknek. Igen, akár a szomszéd kislány is…

Nagyon sokszor fordulnak hozzám olyanok, akiknek volt könyvelője és kiderül, hogy alapvető gondok vannak: nem adat be a bevallást a könyvelő, nem vette észre, hogy már áfás az alanyi mentes vállalkozó.

Nekik mind OLCSÓ könyvelőjük volt.

Gondold el, aki 5 (!!) kiló kenyér áráért elvállal, mennyi ügyfelet kell kiszolgálnia, hogy egy minimálbért összekaparjon? És akkor mennyi figyelem jut Rád?

Visszatérve az eredeti kérdésre: kell-e könyvelő?

Egy jó könyvelő igen! Egy cégnek mindenképpen. Egy vszja-s egyéni vállalkozónak mindenképpen.

Egy katás (mondjuk egy betanítás vagy mentorálás után) meg tudja csinálni a dolgait, ha minden hónapban csak annyi van, hogy kiállít néhány számlát a magyar ügyfeleinek. Nincs semmi extra a vállalkozói életében.

És mi a helyzet az átalányadózókkal?

Tudom, hogy a kata után ezt is sokan maguk csinálják.

Nekem ez egy kicsit meredek. Annyi jogszabály, annyi banánhéj van, amin el lehet csúszni…szja, TB, szocho, áfa törvény Rád vonatkozó részei, adóeljárási szabályok.

Olyan ez, mint egy többismeretlenes egyenlet. Ha az egyiket megváltoztatjuk, akkor más az eredmény.

Szerintem sokan élnek boldog tudatlanságban, mert nem tudják mennyi apróság befolyásolhatja az adózást.  És melyik törvényben kell azt keresni. Amiről nem tudok tehát, az nem fáj.

DE! Ha valakinek van egy pénzügyi végzettsége vagy affinitása és van kedve, ideje VALÓS helyekről tájékozódni, akkor meg lehet csinálni egyedül is. Ha nincs külföldi ügylet, nincs élethelyzet változás, nincs szünetelés, csak minden hónapban megy a magyar ügyfeleknek a számlázás, akkor igen, bevállalható.

De amíg a magyar kisvállalkozók zöme nem tudja mi a különbség a bevétel és a jövedelem között, mi az a pénzforgalmi szemlélet vagy mi a pénztárkönyv, addig jobb ezt SZAKEMBERRE  bízni.

Tényleg drága-e 20-25 ezer forint havonta egy átalányadózónak?

Aki nem tervezetten vállalkozik, csak hazardírozik, annak biztos.

A könyvelési díj egy költség, pont olyan, mint egy előfizetés vagy egy szakmai könyv, továbbképzés (csak sokkal jobb a hatása). Ha a vállalkozásod éves tervében ez nincs benne, vagy nem tudod kitermelni, akkor a vállalkozásod koncepciójával van baj..

Néhány dolgot hadd mondjak el a másik oldalról is:

Van-e különbség, hogy mellékállású, főállású vagy nyugdíjas keres könyvelőt?

Sokszor erre hivatkoznak, hogy olcsóbban jussanak a szolgáltatáshoz.

Elárulom Neked, hogy a munka mennyisége nem attól függ, hogy mi a jogviszonyod. Szerinted kivel kevesebb a munka, és az időráfordítás?

Nyugdíjas ügyfél, akinek valóban nem kell járulékbevallást beadni, de van havi 40 számlája és sokszor kérdez. 

Vagy egy főállású ev-vel, aki havi 2 számlát állít ki.

Vagy a másodállású egyéni vállalkozóval, aki szeretne fejlődni és újabb és újabb tervei vannak és mindent át kell beszélni, hogyan befolyásolja az adózását?

Összefoglalva: ha vannak jó alapjaid az adózásról és van időd, energiád minden Téged érintő dolgot megtanulni, a változásokat lekövetni, és a vállalkozásod tényleg egyszerűen, hónapról-hónapra ugyanúgy működik külföldi ügyletek nélkül, akkor ne legyen könyvelőd. Egyébként nézz szét a könyvelői piacon, kivel tudnál emberileg együtt dolgozni, milyen áron, mi a szakterülete (olyan nincs, hogy valaki mindenhez is ért!), van-e valahol egy elérhető szakmai életútja.