183 nap külföldön

183 nap külföldön – mit jelent ez adózás szempontjából? 

Sokan úgy döntenek, hogy külföldre költöznek, ott élnek, és onnan dolgoznak online. Ez a rugalmasság rengeteg új lehetőséget nyit meg, de fontos tisztában lenni azzal is, hogy ez adózási kérdéseket vet fel. Az egyik legtöbbször emlegetett szabály ilyenkor a „183 nap szabály” – de mit is jelent ez pontosan, és miért olyan fontos?

Valamiért makacsul tartja magát az a mítosz, ha nem állsz meg egy helyben 183 napot akkor ott nem kell adózni.

Ez a tévhit benn ragadt a külföldön utazgatók, onnan dolgozók, a digitális nomádok gondolataiban, ezért szeretném ezt tisztázni ebben a cikkben.

Először is nézzük meg, mely jogszabályhelyek említik a 183 napot.

1. Személyi jövedelemadó (szja) törvény

3. § 2. pont: belföldinek minősül az a személy,

– aki magyar állampolgár, kivéve ha egy másik államban rendelkezik adóügyi illetőséggel. és nincs magyar lakcíme

-uniós (EGT) állampolgár, aki legalább 183 napig Mo-n tartózkodik

-huzamos tartózkodási jogosultsággal bíró személy

-hontalan

-bárki, akinek Mo-n van az állandó lakóhelye/létérdek központja/szokásos tartózkodási helye (ebben a sorrendben)

Tehát nem m a 183 napos tartózkodás dönti el az illetőséget a magyar jogszabály szerint, csak tartalmaz ezzel kapcsolatba egy lehetséges utat. A magyar szabályozás szerint sokkal fontosabb az állampolgárság. Majd látni fogjuk, hogy a nemzetközi egyezményekben nem ez a döntő, de még cask nem is a 183 nap…

Miért ilyen fontos az adóügyi illetőség pontos meghatározása?

Ha magyar állampolgár vagy és olyan egzotikus vidékeken utazgatsz, amely országokkal Magyarországnak NINCS kettős adóztatást elkerülő egyezménye, akkor a magyar jogszabály az irányadó, tehát magyar állampolgárkén magyar az adóügyi illetőséged.

Ha magyar az adóügyi illetőséged, a teljes világjövdelemed itt kell bemutatni és leadózni a beszámítás szabályaival.

Ha Magyarországnak VAN kettős adóztatást elkerülő egyezménye az adott országgal, akkor a kettős egyezmény szövege az irányadó,

Azok meg azt kérdezik megelőször: hol az állandó lakóhelyed? Ha ez Neked kizárólag Magyarországon van, akkor magyar az illetőséged és a teljes világjövdelemed itt kell bemutatni a mentesítés intézményével.

Ezt követi a sorrendben a létérdek központja, a szokásos tartózkodási hely, majd az állampolgárság.

Tehát valahová mindenképpen tartozol adózás szempontjából. Nagyon ritka, hogy nem sikerül a szempontrendszer alapján eldönteni. Na, de akkor az országok gazdasági minisztériumai leegyeztetik, ki viszi az adóztatás jogát.

2. Adózás rendjéről szóló törvény

Az szja törvény említi a szokásos tartózkodási hely fogalmát, amely összefüggésben van a 183 nappal. Ezt pedig az Art törvény 7. § 44 pontjában találjuk:

„a természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább száznyolcvanhárom napot belföldön tartózkodott,”

Tehát 1 nap az nem egy nap, ha utaztál reggel, az egy nap Mo-n és leszálltál este Egy másik országban, az ott is egy nap a számításaban. Így adódik az, hogy egy év nem 365 napból áll..

Vagyis, ha valaki hazánkban van 183 napot (pontosabban érintette a lába a magyar földet, és az egy napnak számít), az megalapozza a tartózkodási helyet. A tartózkodási hely megalapozhatja a magyar adóügyi illetőséget.

3. Társadalombiztosítás

Eddig az adóról volt szó, a járulékok fizetése, a biztosítottság, az egy másik szál, teljesen független az adószabályoktól.

Tb viszonylatában nem a 183 napos szabály az irányadó, hanem a nemzetközi egyezmények, ennek hiányában a magyar Tbj törvény.

A biztosítottság szempontjából nem az a fontos hogy meddig, hanem hogy hol tartózkodsz (dolgozol, vállalkozol). Ez a kiküldetés kivételével nincs a napok számához kötve.

4. Általános forgalmi adó (Áfa)

A 183 nap ebben a törvényben nem jelenik meg. Az áfa szempontjából nem meghatározó a tartózkodási idő, hanem a teljesítési hely, letelepedettség és gazdasági tevékenység helye a lényeges

5. Társasági adó (Tao)

A 183 nap a Tao tv-ben nem szerepel mint kulcsfogalom. A tao esetében a belföldi illetőség meghatározása jellemzően cégjogi, székhelyhez vagy irányításhoz kötött.

6. Kettős adóztatást kizáró egyezmények (OECD mintaegyezmény alapján)

Itt viszont nagyon egzakt a 183 nap. De csak a másik országban végzett munkaviszony viszonylatában, amit az egyezményekben  általában 14. cikk  – Nem önálló munkavégzés/munkaviszonyból származó jövedelem tartalmaz, mint az egyik kritérium:
  – A másik államban végzett munkabér jövedelem csak akkor adóztatható ott, ha az ott tartózkodás meghaladja a 183 napot az adott naptári évben /  bármely 12 hónapos időszakban.-ezt minden egyezményben különböző.
  – Ha nem haladja meg, akkor az adózási jog az illetőség szerinti államot illeti, feltéve, hogy a munkadíjat nem az ottani munkáltató fizeti, és a munkavállaló nem az ottani telephelyen dolgozik.

Tehát a 183 nap mindig csak egyik eleme az illetőség vagy adóztatási jog eldöntésének, önmaga nem elegendő kritérium, mindig összetett vizsgálat része.

Amit érdemes megtenned:

Ha külföldre költözöl vagy már kint élsz, és onnan dolgozol, érdemes:

1. Visszamenőleg megnézni, melyik országban hány napot töltöttél. (erről táblázatot is vezetni, dokumetumokkal alátámasztva)
2. Megvizsgálni, hol van a „létérdekeid” központja.
3. Ellenőrizni, milyen kettős adóztatási egyezmény vonatkozik rád.
4. Adóügyi és tb-illetőségre külön is gondolni.
5. Szakértőhöz fordulni, mielőtt egy másik országban vállalsz munkát vagy vállalkozol.