DAC, CRS, FATCA
Adóügyi információcsere a világban
A NAV többet tud Rólad, mint gondolnád…
Az elmúlt években egyre több magánszemélyt ért meglepetésként, hogy a NAV tudomást szerzett a külföldi számláikról, ingatlanaikról vagy digitális jövedelmeikről – anélkül, hogy ők bármit bejelentettek volna. Ez nem varázslat. Ez a DAC-rendszer működése. És már nemcsak elmélet – a NAV minden évben eljárásokat is indít, melynek a célja, hogy önkéntesen feltárd és bevalld a hiányosságodat.
Mi a DAC?
A DAC az Európai Unió tagállamai közötti automatikus adóügyi információcsere-rendszer neve (Directive on Administrative Cooperation). Célja, hogy az adóhatóságok adatot küldjenek egymásnak az adózókról – főleg külföldi bankszámlák, digitális platformos jövedelmek, ingatlanok és befektetések tekintetében.
📌 Jelentése a gyakorlatban?
Ha Magyarországon van az adóügyi illetőséged (nézz utána más bejegyzéseimben, már többször írtam róla) , de van egy német számlád vagy bérbe adsz egy horvát apartmant Airbnb-n, a NAV akkor is tudhat róla, ha te nem jelentetted be.
DAC-generációk – minden új DAC újabb adatcsatorna
Az EU-n belüli együttműködés mára olyan részletes, hogy többféle DAC is létezik, mind más-más területre vonatkozó automatikus adatszolgáltatással:
🧩 DAC1 – Az alapok (2011)
- Az első szabályozás, amely lehetővé tette, hogy az adóhatóságok kérjenek egymástól információt.
💳 DAC2 – Pénzügyi számlák (2015)
- A bankok automatikusan jelentik a külföldi számlákat az adóhatóságoknak.
- Ez az OECD-féle CRS szabvánnyal összehangolt.
Példa: Ha Ausztriában van számlád, és magyar adóilletőségű vagy, az osztrák bank automatikusan adatot küld a NAV-nak.
💼 DAC3 – Részvények, befektetések
- Ha valaki vállalatban részesedést szerez más országban, az is láthatóvá válhat az adóhatóság számára.
📢 DAC4 – Multinacionális cégek
- A nagyvállalatok országonkénti bevallásait osztják meg egymással a hatóságok.
🕵️ DAC5 – Cégnyilvántartások elérése
- A NAV (és más tagállami hatóságok) hozzáférhetnek a vállalkozások tényleges tulajdonosainak adataihoz.
⚖️ DAC6 – Gyanús adóstruktúrák bejelentése
- Kötelező jelenteni azokat az adózási megoldásokat, amelyek túlzottan optimalizálnak, és mesterséges szerkezetekre épülnek.
Kiket érinthet? Adótanácsadókat, ügyvédeket, könyvelőket – és közvetetten az ő ügyfeleiket is.
🏘️ DAC7 – Digitális platformok (2023-tól)
- Airbnb, Uber, Bolt, Fiverr, Upwork – a digitális platformok jelentik az eladók bevételeit a NAV-nak.
Magánszemélyek is érintettek!
Ha lakást adsz ki, szolgáltatást nyújtasz vagy terméket értékesítesz egy platformon keresztül, az adat automatikusan megérkezhet a NAV-hoz.
🪙 DAC8 – Kriptovaluták világa (2026-tól)
- A kripto-tőzsdék is beszállnak a jelentésbe, így a NAV a jövőben a digitális pénzekről is automatikusan értesülhet.
DAC≠ CRS ≠ FATCA
- DAC → EU-n belüli adatcsere (pl. NAV ↔ osztrák, német, spanyol adóhatóság)
- CRS → Világszintű automatikus adatcsere (100+ ország)
- FATCA → Amerikai szabályozás az amerikai állampolgárok külföldi számláiról
📌 Fontos: Ha kettős állampolgár vagy (pl. magyar–amerikai), különösen figyelned kell a FATCA miatti jelentési kötelezettségekre is.
CRS, FATCA – hogyan kapcsolódnak?
CRS, FATCA-hogyan kapcsolódnak?
- CRS (Common Reporting Standard): Az OECD által kidolgozott globális szabvány, amely lehetővé teszi, hogy több mint 100 ország automatikusan adatot cseréljen egymással a magánszemélyek pénzügyi számláiról. A magyar NAV is része ennek a rendszernek.
- 📌 Példa: ha van egy bankszámlád Németországban, és magyar adóilletőségű vagy, a német bank jelenteni fog a NAV-nak.
- FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act): amerikai törvény, amely az amerikai állampolgárok külföldi számláira vonatkozik.
A DAC az EU-s változat – de ezek össze vannak hangolva, így az adatáramlás globális.
Miért fontos ez neked?
Ha bármelyik igaz rád:
✅ van külföldi bankszámlád
✅ digitális platformon keresel pénzt (pl. Airbnb, Upwork)
✅ külföldi befektetésed vagy céged van
✅ kriptovalutába fektettél
akkor valószínűleg érintett vagy az automatikus adatcserében.
És nem biztos, hogy tudsz róla.
Mindez hogy csapódik le a NAV-nál?
A NAV nem csak megkapja, dolgozik is az adatokkal: ha úgy ítéli meg, hogy itthoni adóköteles jövedelem keletkezhetett, kérhet tőled nyilatkozatot, vagy akár el is rendelheti az adóellenőrzést.
Ez az adóhatóság támogató eljárása, melyről a linket lentebb találod.
📌 Fontos: Az információcsere 2–3 év késéssel „ér be”, ezért például egy 2025-ös vizsgálat még lehet, hogy egy 2021-es külföldi jövedelemhez kapcsolódik.
Mert az adatcsere több év csúszással „ér be”, és a NAV akár 5 évre visszamenőleg is vizsgálódhat.
Mit tegyél?
- Tudd meg, van-e külföldi jövedelmedre itthoni adófizetési kötelezettséged.
- Ha volt olyan jövedelmed vagy számlád, amit nem vallottál be, fontold meg az önellenőrzést.
- Kérj tanácsot.
Ha szeretnél beszélni az ügyedről, foglalj időpontot itt:
Köszönöm, hogy elolvastad.
Katona Melinda vagyok, regisztrált adótanácsadó, minősített nemzetközi adózási és TB szakértő, és másik oldalról coach és tréner.
Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg másokkal is.
Ha szeretnél többet olvasni a témában, iratkozz fel a hírlevelemre!
Az információ hatalom: aktuális információkat küldök Neked, így elsőkézből értesülsz az adóügyeidet érintő dolgokról.
Nem spam-elem tele fiókodat, havonta 1-2 levélre számíthatsz.
Tudod, hogy van egy segítőd az adózásban, hozzám bátran fordulhatsz! Nincs rossz kérdés, csak fel nem tett kérdés!