Digitális nomád vagy? adózni és járulékot fizetni is kell – csak nem mindegy, hol

Digitális nomád vagy? adózni és járulékot is fizetni kell-csak nem mindegy hol

A világ egyre inkább kinyílt számunkra. Egy laptop, stabil internetkapcsolat – és máris dolgozhatsz egy horvát tengerpartról, spanyol városból vagy thaiföldi kávézóból. A digitális nomád életforma ma már nem kiváltság, hanem sokak számára elérhető valóság. De vajon az adóhatóságok is ilyen szabadon kezelik ezt a mobilitást?

Spoiler: nem. A „mindenhonnan dolgozom, sehol sem adózom” hozzáállás könnyen megbosszulhatja magát – akár visszamenőleg is.

 Olvasd el ezt a cikket is a témában:

A mobilitás nem mentest az adózás alól

Sokan úgy gondolják, ha évente egyik országban sem töltenek 183 napnál többet, akkor nem keletkezik adókötelezettségük sehol. Ez azonban csak részigazság, ráadásul félreérthető.

Minden magánszemélynek legalább egy országban van adóügyi illetősége, sőt bizonyos esetekben akár több ország is belföldi illetőségűként tekinthet rá, és igényt tarthat az adóra. A különbség csak az, hogy melyik állam milyen szabályrendszer alapján jár el, és hogyan működik az adott ország(ok) és Magyarország közötti adóegyezmény.

A digitális életforma összetett adózási és társadalombiztosítási kötelezettségekkel jár.

Ez a cikk azoknak szól, akik digitális nomádként élnek vagy ezt tervezik – akár Magyarországról dolgoznak külföldre, akár külföldiként dolgoznak Magyarországról

Ki számít digitális nomádnak?

A digitális nomád nem más, mint egy távmunkás – de nem a klasszikus home office értelemben. Olyan freelancer, vállalkozó vagy alkalmazott, aki munkáját digitális technológia segítségével végzi, helyhez nem kötötten, gyakran országot váltva.

2022-től Magyarország is bevezette a „Fehér Kártyát”: ez egy speciális tartózkodási engedély, amely maximum 2 évre biztosít jogszerű tartózkodást harmadik országbeli (nem EU-s) nomádoknak, ha Magyarországon kívüli cégnek dolgoznak vagy onnan irányítják vállalkozásukat. Magyar cégnél nem lehetnek alkalmazottak, magyar cégben nem lehet tulajdonrészük.

Először is válasszuk ketté: vannak adószabályok, melyek mentén adót fizetsz (Magyarországon ez a 15%-os szja) és vannak TB szabályok, amelyek alapján a járulékot fizeted, az orvosi ellátást kapod. (ez 18,5 % TB járulék és 13% szocho)

FONTOS! ez 2 külön szál, ez 2 külön szakma! Egy szituáció vizsgálatakor mind az adózást, mind a járulékot meg kell vizsgálni. (egy kis önreklám: tudtommal én vagyok az egyedüli adó-és TB szakértő, aki nemzetközi vonalon mindkettővel foglalkozik)

De hol kell adóznom?

Az attól is függ, merre nomádkodsz.

A legfontosabb kérdés: hol vagy adóügyi illetőséggel bíró személy?

Adóügyi illetősége mindenkinek van, legalább egy.

Magyar szabályozás (szja törvény) szerint akkor vagy belföldi illetőségű, ha:

• magyar (kettős) állampolgár vagy és van itthon lakcímed,
• legalább 183 napot tartózkodsz egy évben Magyarországon EGT állampolgárként,
• harmadik országbeliként huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezel
• ezen kívül bárki, akinek

itt van a létérdek központja (család, bankszámla, vállalkozás),

kizárólag itt van az állandó lakóhelyed (nem feltétlenül a lakcímkártyádon szereplő hely), vagy a szokásos tartózkodási helye.

A saját belső joga alapján több ország is mondhatja Rád, hogy ottani az adóügyi illetőséged. A  kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezmények (több mint 80 országgal) segítenek eldönteni, hogy hol kell ténylegesen adózni. Ezek az OECD modellszerződés logikáját követik: sorrendben vizsgálják az állandó lakóhelyet, létérdekek központját, szokásos tartózkodási helyet, végül az állampolgárságot.

Ha egzotikus vidékeken utazgatsz, amely országokkal NINCS kettős adóztatást elkerülő egyezmény, hiába a jó tanács: ne állj meg sehol fél évnél (183 napnál) hosszabb időre, sajnos nem állja meg a helyét.. Az állampolgárságodról csak nem mondtál le! És a magyar szja törvény úgy kezdődik, magyar az illetőséged, ha magyar állampolgár vagy és itt van lakóhelyed. Ezzel ez az elmélet meg is bukott…

Hol adózik a jövedelem?

• Ha magyar illetőségű vagy, a világ minden táján szerzett jövedelmedet elvileg Magyarország adóztatja.
• Ha van egyezmény az adott országgal, akkor :
• mentesítenek a magyar adó alól, vagy
• Ha nincs egyezmény, beszámítják a külföldön megfizetett adót (max. a magyar 15%-ig, és csak 90%-os arányban).

👉 Példa: Chilében (nincs egyezmény) 40% szja-t fizettél → Magyarországon max. 13,5% levonható, a többit itthon is meg kell fizetni.

FONTOS! a jövdelemszerzés helye minden jövedelemtípus szerint definiálva van a magyar szja törvényben (tehát nem a köznapi értelemben vett szerzés helyét használjuk)

Vállalkozóként nomádkodsz?

Ha vállalkozó vagy, a nyereséged főszabály szerint az adóügyi illetőséged szerinti országban adózik. Azonban ha huzamosabb ideig másik országban végzed a tevékenységedet, ott is keletkezhet telephelyed – és ezzel együtt adókötelezettséged is.

Telephely akkor keletkezhet, ha az adott országban rendszeres, tartós üzleti jelenlétet alakítasz ki. Ennek megítélése mindig egyedi, és több tényezőtől függ:

• van-e ott irodád, berendezésed, állandó bázisod,
• képviseled-e magad más személy által (pl. ügynök, helyi partner),
• mennyi ideig vagy jelen az adott országban – jellemzően több hónapos tevékenység esetén vizsgálják ezt.

Egyes nemzetközi adóegyezmények konkrét időtartamot is meghatároznak (pl. építési tevékenység esetén 6 vagy 12 hónapot), más esetekben a tevékenység jellegét és tartósságát veszik figyelembe.

👉 Ahol telephelyed keletkezik, ott adózni is kell – az ott realizált bevételek után

Külföldi nomád Magyarországon

Ha külföldi vagy, és Magyarországról dolgozol külföldi cégnek, akkor is keletkezhet adókötelezettséged:

• ha a jövedelmed Magyarországról származik (itt dolgozol),
• vagy telephelyet létesítesz (pl. székhelyed, irodád van itt),
• vagy ha itt töltött időd meghaladja az éves 183 napot.

Ilyenkor magánszemélyként kell szja-előleget fizetni és éves bevallást benyújtani.

TB-bonyolultabb ügy

Itt is vannak egyezményes és nem egyezményes országok. (ezek nem azonosak az adózásban ismert egyezményes országokkal!)Minden egyezmény egyedileg szabályozza, mire vonatkozik, mire nem, kizárja-e a kettős biztosítottságot, vagy nem.

Ha EGT-országból érkezel (pl. Németország, Olaszország), ott egységes a szabályozás: csak egy tagállamban lehetsz biztosított, csak egy helyen fizethetsz járulékot. Ha párhuzamosan több tagállamban végzed a munkád, minden szituációra meghatározza az EK rendlet, mely állam joghatósága alá tartozol. (A1 igazolás mutatja mely ország TB rendszerében vagy biztosított),

Az EGT tagállamokon kívül  vannak országok, akivel van TB egyezmény (pl az USA-val van TB egyezmény, ők csak az adóegyezményt mondták fel) Itt az egyezmények szövege számít.

És vannak azok a harmadik országok, akikkkel nincs TB egyezmény. Ilyenkor maradsz a magyar TB rendszerében. Ha megvan a magyar lakcímed. Mert akkor TB szerint belföldi vagy. Ha nomádkodsz, utazgatsz, a magyar lakcímed bizonyára megvan, miért szüntetnéd meg?

Valószínű van valami biztosítottságot teremtő TB jogviszonyod (munkaviszony, vállalkozás). Ha nem lenne, havi egészségügyi szolgáltatási járulékot fognak kérni Tőled.

És ha magyar vagy, de külföldről dolgozol munkaviszonyban?

Akkor is számít:

• milyen munkavállalási engedélyed van,
• a munkáltatódnak keletkezik-e telephelye az adott országban,
• te hol töltöd a napjaid nagy részét, és hol kezeled a pénzed stb

A szociális biztonsági koordinációs szabályok szerint egyszerre csak egy országban lehet biztosított státuszod, de nem mindig könnyű megállapítani, melyik ez.

👉 Például ha több országban dolgozol, a lakóhelyed szerinti ország marad illetékes, ha ott végzed a tevékenységed legalább 25%-át.

A digitális nomád életmód szabadságot ad, de nem jelent adómentességet. A munkavégzés helye, az illetőség, a tevékenység jellege, a TB-igazolások, a nemzetközi egyezmények – mind szerepet játszanak abban, hogy hol, hogyan, és mennyit kell adóznod és járulékot fizetned.

Ahogy látod, a szabályozás összetett. Egyedileg, a Te élethelyzeted érdemes vizsgálni. Nincsenek instant megoldások.