Így számlázz szolgáltatást külföldre alanyi mentesként!

Ha külföldi ügyfélnek számláznál, oda kell figyelned néhány fontos szabályra. Még akkor is érdemes tisztában lenned ezekkel a dolgokkal, ha a könyvelőd intézi az ügyeidet, hiszen a számlázás a Te feladatod. Nézzük is meg a részleteket!

Ha nincs, akkor mindenképpen igényeld: egyéni vállalkozóként a ’T101E vagy cégként a T201T nyomtatványon. Ha van adószámod, akkor pedig számlázási szempontból nem mindegy, hogy milyen országban él a külföldi ügyfeled. Nézzük meg!

Máshogy kell kiállítani a számlát például egy EU-n belüli és egy EU-n kívüli ügyfélnek. Emellett eltérés van az adóalanynak és a magánszemélynek történő számlakiállítás esetén is. Hogyan állítsd ki a számlákat a különféle esetekben?

1. Ha a magánszemély ügyfeled az EU-n belüli: Ebben az esetben az AAM (alanyi adómentes) jelölést kell szerepeltetned a számlán és a magyar belföldi magánszemélyekre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venned.

Amikor magánszemélynek nyújtasz szolgáltatást, az alapelv az, hogy a szolgáltatás teljesítési hely marad Magyarországon.

Vannak azonban olyan digitális szolgáltatások, amelyt az áfa törvény 45/A §. szerint a magánszemély lakóhelye szerinti országban teljesülnek. Ezek az ún. távolról nyújtható szolgáltatások. Ilyen például a honlapüzemeltetés, karban tartás, távoktatás, információ rendelkezésre bocsátása, reklámszolgáltatás, tanácsadás…ha globális információs hálózaton keresztül történik.

Ha egy évben 10.000 euró feletti összeget (3,1 M Ft) számlázol egy EU-n belüli ügyfélnek, akkor az adott ország ÁFÁ-ját kell feltüntetned. Ekkor az ÁFA a vevő országát illeti meg, de a vevőnek kell megfizetnie és nem neked. 

Ha külföldi magánszemélynek számlázol, akkor az évi 10.000 eurót meghaladó összegről negyedévente bevallást kell készíteni az OSS rendszerben. Erről lentebb olvashatsz.

2. Ha harmadik országbeli (tehát EU-n kívüli) partnernek számlázol, akkor szolgáltatás esetén az alanyi adómentességet (AAM) kell feltüntetned a számlán. De ne felejtsd el a fenti, digitális termékekre, távszolgáltatásra szóló rész ez esetben is igaz.

Itt azt kell kiderítened, hogy az ügyfeled melyik országban tevékenykedik/működik. Ha az EU területén, akkor közösségen belüli számlázásról lesz szó. Ha pedig nem EU-tagországba számlázol, akkor a harmadik országba történő számlázás szabályai szerint kell eljárnod. Ilyen ország például Európán belül Svájc, az USA és más nem EU-tagországok.

EU-s közösségi ügylet esetén mindkét félnek van meglévő közösségi (EU, VAT) adószáma. Ha neked még nincsen, akkor ajánlott igényelni, hiszen a kiváltása ingyenes. De honnan tudhatod, hogy az ügyfelednek van közösségi adószáma? Az általad kiállított számlának meg kell felelnie a valóságnak, ezért ide kattintva érdemes lekérdezni az ügyféltől kapott közösségi adószámot. 

Ha pedig az adóalany harmadik országbeli, akkor a közösségi adószám helyett az adóregisztrációs számra vagy cégjegyzékszámra lesz szükséged a számla kiállításához.

A kiállított számlán két adószám szerepel: a tiéd és az ügyfeledé. Ekkor fordított adózás történik, ami azt jelenti, hogy a számla csupán egy nettó összeget fog tartalmazni. De akkor mi lesz az ÁFÁ-val? Ha te Magyarországon élsz, az ügyfeled pedig az EU-ban, akkor az ÁFÁ-t nem neked, hanem az ügyfelednek kell megfizetnie a saját adókulcsának megfelelően. 

AAM (alanyi adómentes) adózóként mindenképpen fel kell tüntetned a számlán az alábbi szöveget: „Az ÁFA területi hatályán kívüli szolgáltatásnyújtás, az ÁFÁ-t a megrendelő adóalany a saját országában köteles rendezni. (fordított ÁFA, reverse charge VAT)”

Emellett kötelező feltüntetni az MNB aznapi árfolyamát is, ha devizában számlázol. A számla pedig lehet kétnyelvű is, ezzel segíted az ügyfeled, az adóhivatal és a könyvelőd munkáját. 

Fontos még, hogy abban a hónapban, amikor közösségi külföldi ügyleted volt, be kell adnod a ’65-ös ÁFA-bevallást, emellett az ’A60-as összesítőben is fel kell tüntetned. Ilyet az EU-s partnered is állít ki, és az EU áfa tekintetében olyan, mint egy nagy család: mindenki megoszt mindent a másikkal, az adatok összefutnak.

Mivel itt az ügyfél nem az EU területén él (vagy működteti vállalkozását, ha vállalkozásnak/cégnek számlázol), ezért itt a közösségi adószám helyett az adóregisztrációs vagy cégjegyzékszámot kell megjeleníteni a számlán. EU-n kívüli ügylet esetén, ha adóalanyról van szó, akkor csak a ’65-ös áfabevallást kell beadni, összesítő, A60-as nyilatkozatot nem.

Ha szolgáltatást értékesítesz, kiállított számlákon az „ÁFA-tv. hatályán kívüli” kifejezést kell feltüntetned.

Az alanyi adómentesség éves, 365 napra szóló bevételi kerete 12 M Ft. (Olvasd el mikor nem járhatsz el alanyi mentesként). Amikor AAM számlát állítasz ki, az beleszámít az AAM keretbe.

Amikor azonban a tevékenységed „kimutat” a magyar áfán kívülre, azaz a magyar áfa törvény területi hatályán kívül esik (ÁTHK/TEHK), akkor az nem terheli az adómentes keretedet.

A számlázás történhet forintban és a partnered devizájában is. Ami viszont a számlakiállításkor fontos, hogy a szolgáltatás vagy termék összegét az MNB aznapi árfolyamának megfelelő forint-értékben is rá kell írnod. Az MNB a pontos árfolyamot a Magyar Közlönyben teszi közzé, visszamenőleg pedig a honlapjukról is letölthető. Az aznapi árfolyam a bevételszerzés időpontjának felel meg.

A One-Stop Shop egy olyan egyablakos rendszer, ami jelentősen megkönnyíti a külföldre történő adózást és bevallásokat. Ha ugyanis eléred az éves 10.000 eurós (3,1 M Ft) bevételi értékhatárt, akkor nem kötelező adószámot kérned az adott országba és nem kell az ottani szabályoknak megfelelned. Elég csupán a saját országodban bejelentkezni az OSS rendszerébe.

Az OSS rendszer alkalmas arra, hogy negyedévente bevallást készíts. A NAV az OSS rendszerben lévő bevallások alapján továbbítja az ÁFÁ-t a meghatározott országoknak.

Az OSS rendszerbe nemcsak az értékhatár átlépés miatt, hanem önként is beléphetsz, azonban 2 év végéigig kötelezően benn maradsz.