Külföldi munkavállalás: adó-és TB teendőid

Az utóbbi években rengetegen vágtak bele abba, hogy hosszabb időre külföldön vállaljanak munkát. És bár mindenki más miatt indul útnak – jobb fizetés, új tapasztalat, kalandvágy vagy egyszerűen váltás –, van egy dolog, amit gyakran elfelejtenek: a magyar TB-bejelentést és az adóügyi illetőség kérdését.

Pedig ez a két apróság később nagyon is nagyot tud szólni.

Ez a cikk arról szól, amikor Te (hátrahagyva mindent) úgy döntesz, hogy külföldre költözöl és ott vállalsz munkát. Nem azok az esetek, amikor a céged kiküld külföldre vagy amikor Te állsz a főnököd elé, hogy a munkádat szeretnéd külföldről, távmunkában elvégezni, azokra az esetekre más szabályok vonatkoznak.
Megintcsak két irányban kell gondolkodni: az adózás és a biztosítottság (TB) szempontjából.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezek nem mindig járnak kéz a kézben, mivel külön szabályozás alá esnek.

1️⃣ A TB-bejelentés – amikor „kék lámpa” lesz a TAJ-ból

Alapvetően ott kell a járulékot fizetni, ahol dolgozol, tehát ott válsz biztosítottá.
Az adózásban már jól ismerjük az egyezményes és nem egyezményes országok fogalmát. A TB-ben ugyanígy: vannak olyan országok, akikkel van TB egyezményünk és van, akikkel nincs. Ezek az egyezmények nem egységesek. Vannak teljes körű egyezmények, amelyek minden területre kiterjednek és vannak olyanok, amik a nyugdíjra igen, de az egészségügyre nem (ilyen pl az USA, akivel jelenleg adóegyezményünk nincs, de nyugdíjra vonatkozó TB egyezményünk igen)

Tehát adó szempontból is és TB szempontból is vizsgálni kell a kiszemelt országot.
Ha az EU bármely tagállamába, Svájcba, Egyesült Királyságba, Norvégiába, Lichtensteinbe vagy olyan országba költözöl, amivel van szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezményünk, ott vállalsz munkát, az ő TB rendszerük alá fogsz tartozni, a magyar alá ez esetben nem tartozhatsz.

Ilyenkor a magyar TB-ből ki KELL jelentkezni, hogy a két ország rendszere ne fusson párhuzamosan. (ez kötelező, nem választás kérdése). Ennek elmulasztása 10 ezertől 100 ezer Ft.ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Utána a TAJ „kék” jelzést kap, ami azt jelenti: ideiglenesen érvénytelen, mert máshol vagy biztosított.
Ez teljesen rendben van – pont így kell kinéznie.

Kell járulékot fizetni?

• EU/EGT/Svájc/UK → Nem kell. Ott biztosított vagy, elég az EU-kártya.
• Egyezményes ország (pl. Kanada, Szerbia, Japán) → a kétoldalú egyezmény dönti el, de sok esetben szintén mentesülsz.
• Nem egyezményes ország → itthon fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2025-ben havi 11 800 Ft), ha Tbj belföldinek minősülsz, azaz van magyar lakcímed, ezért ilyenkor érdemes elgondolkodni a magyar lakcím megszüntetéséről, de több szempontól is át kell vizsgálni.

Ha nem jelented be a külföldi biztosítást, a NEAK nem fog tudni róla – és továbbra is követelheti a járulékfizetést, sőt akár mulasztási bírságot is kiszabhat.
És ha közben orvoshoz mész a magyar TAJ kártyáddal, a támogatott ellátás árát vissza kell fizetned.
Ha EU-s tagállamba költöztél, kérj ott EU egészségbiztosítási kártyát és azzal Magyarországon is igénybe tudsz venni sürgős orvosi ellátást.
Számtalan olyan esettel találkoztam, hogy a külföldre kiköltözés nem jelentette be a NEAK-nál az ügyfél, a NEAK jelezte a NAV-nak, hogy az illetőnek itthon nincs jogviszonya, ezért írják elő neki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami az évek alatt akkorára szaporodott a késedelmi pótlékokkal együtt, hogy végrehajtási eljárás indult az ügyféllel szemben, aki ekkor szembesült a mulasztásával.

2️⃣ Adóügyi illetőség – vagyis hol kell adóznod valójában?

Ez a másik tipikus buktató.
Sokan gondolják úgy, hogy ha külföldön dolgoznak, akkor „automatikusan” ott adóznak.
Pedig ez nem mindig ilyen egyszerű.

A nemzetközi adózás egyik alapfogalma az adóügyi illetőség (tax residency).
Ez dönti el, hogy melyik ország tekint téged „saját adóalanyának”, és így hol kell bemutatnod (ez nem feltétlenül jelent adófizetési kötelezettséget) a teljes jövedelmedet.

A magyar szabályozás szerint a magyar állampolgár magyar adóügyi illetőségű. Ha tehát nem adóegyezményes országba költözöl, a magyar szja szerint magyar illetőségű maradsz.
Más a helyzet, ha olyan országba költözöl, amivel van hazánknak kettős adóztatást elkerülő egyezménye.

Ebben az esetben a fő szempontok:

• Hol van az állandó lakóhelyed?
• Hol van a családod, egzisztenciád központja?
• Hol élsz életvitelszerűen?
• Hol van a családod, egzisztenciád központja?
• Végül mi az állampolgárságod.

Ha például egy magyar munkavállaló Németországban dolgozik és ott él életvitelszerűen, akkor jellemzően német adóügyi illetőségű lesz, és ott kell adóznia.
Magyarország viszont csak korlátozott adóztatási joggal bír: például az itthoni ingatlan-bérbeadás vagy tőkejövedelem után. 

3️⃣ És mi van, ha mégis kapsz magyar jövedelmet?

Ha úgy költöztél külföldre, hogy mégis maradt magyar kifizető (pl. korábbi munkáltató, vagy egy magyar cég, akinek most is dolgozol megbízási szerződéssel) fizet neked, akkor ő alapesetben levonja az SZJA-t és a szochót, mivel azt gondolja magyar az illetőséged.
Kivéve, ha benyújtod neki az adóügyi illetőséget igazoló nyomtatványt (Certificate of Tax Residency) a külföldi adóhatóságtól.

Ezzel tudod bizonyítani, hogy te már nem Magyarországon adózol, így nem vonhatnak le adót, vagy később visszaigényelheted a levont összeget.

Ez különösen fontos pl. digitális nomádoknál, online dolgozóknál, freelancereknél, akik külföldről kapnak megbízásokat magyar cégektől.

Amikor külföldre költözöl, kérheted az adóhatóságtól, hogy az addigi adódat határozattal állapítsa meg. Ez a gyakorlatban nem vagy kevéssé ismert előírás. A kiköltözés évében Magyarországon szerzett jövedelmet, önadózással a május 20-ig benyújtandó szja bevallásban szokták bevallani és nem jelentik be a NAV-nak a kiköltözést. Ennek elmaradását az adóhatóság nem bírságolja. Szóval: ha költözöl, NEAK.nak kötelezően jelezd, a NAV-nál elmarad, nem gond.

4️⃣ A visszatérés – ne felejts el „hazajelentkezni”!

Ha véget ér a külföldi munkád, a TB-bejelentés fordítva is működik:
15 napon belül újra jelezd a kormányhivatalnál, hogy visszatértél.
Ehhez kell a külföldi biztosítás megszűnéséről szóló igazolás – ezzel állítják vissza a TAJ-t, a „kékből” újra „zöld” lesz.

Az adóügyi illetőséget ilyenkor szintén érdemes újra megvizsgálni, főleg, ha év közben költöztél haza – előfordul, hogy két országban is adóbevallást kell készíteni, és az egyezmény alapján osztani kell a jövedelmet.

5️⃣ Kis összefoglaló – hogy ne vessz el az apróbetűkben

✅ TB-bejelentés: 15 napon belül, kormányhivatal felé
✅ Adóügyi illetőség: az határozza meg, hol kell adóznod
✅ Külföldi biztosítás = TAJ kék, nem kell itthon járulék
✅ Nem egyezményes ország = fizetős itthon
✅ Hazatéréskor újabb bejelentés
✅ Magyar jövedelem = illetőségigazolás kell, különben levonják az adót

5️⃣ Kis összefoglaló – hogy ne vessz el az apróbetűkben

Nagyon sok ügyfelem keres meg utólag, amikor már elindultak, és „most jött egy levél a NAV-tól vagy a TB-től”.
Pedig ezek a helyzetek megelőzhetők lennének.
Ha külföldre készülsz dolgozni, érdemes még indulás előtt rendbe tenni az adózási és TB-helyzetedet – így nem kell később bírságot, dupla járulékot vagy visszafizetést rendezni.

👉 Ha külföldre költözöl, vagy már kint dolgozol, de nem vagy biztos abban, hogy a TB-d és az adózási helyzeted rendben van, foglalj időpontot egy konzultációra.
Segítek átnézni, mit kell bejelenteni, mit lehet visszaigényelni, és hogyan tudod legálisan, felesleges fizetés nélkül kezelni a külföldi jövedelmedet.

Google Adsense bevételek adózása

Sok tartalomkészítő előbb-utóbb szembesül azzal, hogy a hobbiból indult blog, weboldal vagy YouTube-csatorna bevételt termelhet. A Google AdSense pontosan ezt kínálja: hirdetésekből jövedelemhez juthatsz. De hogyan kell ezt helyesen kezelni adózóként? Kinek számlázol? Kell-e utána adót fizetni? Nézzük a legfontosabb tudnivalókat.

Kell-e vállalkozást alapítani?

Aki rendszeresen, üzletszerűen, nyereségszerzés céljára irányuló gazdasági tevékenységet végez, ahhoz minimum egyéni vállalkozónak kell lenni.

De ezt a legtöbb ember nem szereti meghallani és abból kiindulva, hogy az adsense bevételei alacsonyak (kinek mi az alacsony, ugye), egyáltalán nem akar vállalkozó lenne és kapaszkodnak az adószámos magánszemély fogalmába (ami valójában nem létező fogalom a magyar adótörvényekben).

A valóságban nagyon sokan így szereznek bevételt és adózzák le, mint önálló tevékenységből származó jövedelem)

TEÁOR/ÖVTJ kódok-illeszkedjen a valós tevékenységhez

Az adószámod arra kéred meg, amilyen tevékenységet végzel. Ezeket hívjuk ÖVTJ kódoknak, cégek esetében TEÁOR kódoknak. Javasolható kódok:

• Weboldalon hirdetési felület biztosítása: internetes reklámhely értékesítése. (731201, 631002)
• Saját videós tartalmak (pl. YouTube): film-, videó- és televízióműsor-készítés.(591101)

Fontos, hogy a cég tevékenységi körei mindig tükrözzék, miből származik ténylegesen a bevétel.

Kinek számlázol?

A legtöbb esetben a partnered nem az amerikai Google, hanem a Google Ireland Limited. Ez azt jelenti, hogy közösségi (EU-s) szolgáltatásnyújtásról van szó. Emiatt szükséged van közösségi adószámra – ha eddig még nem igényeltél ilyet, ezt pótolni kell. Ezt lehet kérni az adószám megszerzésekor, vagy később adat-és változásbejelentő nyomtatványon.

Az adóhatóságnak 30 napja van arra, hogy ezt Neked megküldje, de ennél sokkal hamarabb szokták.

A közösségi adószámot a közösségi ügylet ELŐTT kell igényelni.

Adsense fiók

• Fióktípus: mindig vállalkozás (business/entity). Ha tévedésből magánszemélyként hozod létre, utólag már nem tudod átállítani.
• Számlázási adatok: a cég hivatalos neve és címe kerüljön ide.
• Adóügyi nyilatkozat: a rendszerben a W-8BEN-E űrlapot kell kitölteni, amivel igazolod, hogy nem amerikai adórezidensként működsz. Ez adminisztratív kötelezettség, amerikai adófizetést nem von maga után.

Számlázás

A Google ugyan számla nélkül is utalja a pénzt, de neked kötelező számlát kiállítanod minden bevételről.

A számlán kötelezően szerepeljen:

• a Google Ireland Limited neve és dublini címe,
• a saját közösségi adószámod, valamint a Google közösségi adószáma (IE6388047V),
• a megjegyzés: „Fordított adózás” és „Áfa tv. területi hatályán kívüli szolgáltatás”.

Áfát nem számítasz fel, mert közösségi szolgáltatásnyújtásról van szó.
A teljesítési dátum általában a kifizetés napja – vagyis amikor a Google átutalja a pénzt.

Bevétel

Magánszemélyként, vállalkozóként aznap keletkezik bevételed, amikor jött pénz.

A bevételből hogyan vezeted le a jövedelmedet, az a Te adózási módodtól függ.

Önálló tevékenységből származó jövedelemnél vagy 10%-os költséghányadot vagy tételes költségelszámolást használsz. A magánszemély negyedévente szja-t és szochot fizet,

Egyéni vállalkozó csak az szja alatti lehetsz (mivel a katás nem számlázhat cégnek), ahol tételes költségelszámolást vagy átalányadózást választhatsz. Egyéni vállalkozó szja-t és járulékokat a rá irányadó módon fizeti (függ az adózási módtól, a jogviszony állásától …)

Adózni a jövedelemre kell és meghatározott nyilvántartást kell vezetned az adózásod alátámasztására.

Más adónemek tekintetében:

• Társasági adó (TAO) vagy KIVA: a bevétel beleszámít az adóalapba. TAO esetén 9% adó terheli a nyereséget, KIVA esetén pedig akkor adózik, ha a nyereséget kifizeted.
• Iparűzési adó (IPA): az AdSense-bevétel teljes összege növeli a nettó árbevételedet, így az IPA-alapot is.

Áfa teendők

Mindig áfa alany vagy, akkor is, ha alanyi adómentességet választottál. A közösségi ügyletekben nem járhatsz el alanyi adómentes minőségedben, foglalkozni kell az áfával. Mivel ez fordított adózású közösségi ügylet, áfát itthon nem fizetsz, de adminisztratív teendőd van:

• ÁFA és összesítő nyilatkozat: minden hónapban, amikor volt ügyleted, utólag a hónap 20-ik napjáig be kell nyújtani az áfa bevallást ( 65-ös bevallás) és a közösségnek a közösségi összesítést (A60-as nyomtatványt). Ez adatközlés, tényleges áfafizetés nincs (fordított adózás miatt).

Gyors ellenőrzőlista

• ✔️ Van EU-s adószámod?
• ✔️ Be van küldve a W-8BEN-E nyilatkozat?
• ✔️ Business típusú az AdSense-fiókod?
• ✔️ Minden kifizetésről kiállítasz számlát a Google Ireland részére?
• ✔️ Szerepel rajta a fordított adózás és az EU-s adószámok?
• ✔️ Tájékoztattad a könyvelődet a külföldi bevételről?

Összegzés

💡Segítségre van szükséged?

Tartós Befektetési Számla (TBSZ) adózása

Hogyan működik a TBSZ adózási szempontból?

A TBSZ-nek két fő adózási előnye van:

1. **Adómentesség az 5 éves lekötési idő után:** Ha legalább 5 évig nem veszed fel a pénzt, akkor a TBSZ-en elért hozam (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) mentesül a személyi jövedelemadó (SZJA) és a szociális hozzájárulási adó (szocho) alól.
2. **Kedvezményes adózás 3 év után:** Ha 3 év után zárod a számlát, akkor a hozam után csak 10% SZJA-t kell fizetni, és 8% szochót kell fizetni..

Ha azonban a 3 vagy 5 éves lekötési idő előtt veszed ki a pénzt, akkor az összes hozamot a teljes személyi jövedelemadó és szocho terheli.

A TBSZ működése időalapú, és az alábbi szakaszokra bontható:

🟠 0. év – A gyűjtőév

A TBSZ megnyitásának éve a gyűjtőév, amely mindig január 1-jétől december 31-ig tart. Ebben az időszakban bármikor elhelyezhetsz pénzt a számlán, de csak ebben az évben. Az év végén a számlát lezárják, és a rajta lévő pénzből automatikusan elindul az 5 éves TBSZ-ciklus.

Fontos! Ha a gyűjtőév végéig visszavonod a pénzt, akkor nincs adókedvezmény, és a teljes hozam után 15% SZJA és 13% SZOCHO terheli a kifizetést.

🟡 1–3. év – Normál adózás időszaka

Ha az összeget 1–3 év között veszed ki a számláról, akkor ugyanúgy kell adóznod, mint ha nem is lett volna TBSZ:

• 15% személyi jövedelemadó (SZJA)

• 13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

A TBSZ tehát nem jelent automatikus adómentességet – időt kell adni a megtakarításnak.

🟢 4–5. év – Kedvezményes adózás időszaka

Ha kivársz legalább 4 teljes évet, akkor már kedvezményes adókulcsokkal számolhatsz:

• 10% SZJA

• 8% SZOCHO

Ez a TBSZ egyik legnagyobb előnye: a hosszabb távú megtakarítást az állam alacsonyabb adóval jutalmazza. Itt már érezhető az ösztönzés a hosszabb távú vagyonépítésre.

🟩 5 év után – Teljes adómentesség

Az igazi cél a 5 év utáni időpont. Ha kivárod az 5. év végét (azaz a nyitást követő hatodik év január 1-jét), a számlán elért hozamokat teljesen adómentesen veheted ki:

• 0% SZJA

• 0% SZOCHO

Ez azt jelenti, hogy akár több millió forint hozam is maradéktalanul nálad marad, semmilyen adót nem kell utána fizetned – feltéve, hogy magyar adóügyi illetőségű magánszemély maradtál végig.

Ez a konstrukció különösen előnyös lehet azoknak, akik előre gondolkodnak, és legalább 5 éves megtakarítási időszakban gondolkodnak

Lehet-e külföldi szolgáltatónál TBSZ-t nyitni?

MI történik, ha külföldre költözöm?

DAC, CRS, FATCA

Adóügyi információcsere a világban

A NAV többet tud Rólad, mint gondolnád…

Az elmúlt években egyre több magánszemélyt ért meglepetésként, hogy a NAV tudomást szerzett a külföldi számláikról, ingatlanaikról vagy digitális jövedelmeikről – anélkül, hogy ők bármit bejelentettek volna. Ez nem varázslat. Ez a DAC-rendszer működése. És már nemcsak elmélet – a NAV minden évben eljárásokat is indít, melynek a célja, hogy önkéntesen feltárd és bevalld a hiányosságodat.

Mi a DAC?

A DAC az Európai Unió tagállamai közötti automatikus adóügyi információcsere-rendszer neve (Directive on Administrative Cooperation). Célja, hogy az adóhatóságok adatot küldjenek egymásnak az adózókról – főleg külföldi bankszámlák, digitális platformos jövedelmek, ingatlanok és befektetések tekintetében.

📌 Jelentése a gyakorlatban?
Ha Magyarországon van az adóügyi illetőséged (nézz utána más bejegyzéseimben, már többször írtam róla) , de van egy német számlád vagy bérbe adsz egy horvát apartmant Airbnb-n, a NAV akkor is tudhat róla, ha te nem jelentetted be.

Az EU-n belüli együttműködés mára olyan részletes, hogy többféle DAC is létezik, mind más-más területre vonatkozó automatikus adatszolgáltatással:

DAC≠ CRS ≠ FATCA

• DAC → EU-n belüli adatcsere (pl. NAV ↔ osztrák, német, spanyol adóhatóság)
• CRS → Világszintű automatikus adatcsere (100+ ország)
• FATCA → Amerikai szabályozás az amerikai állampolgárok külföldi számláiról

📌 Fontos: Ha kettős állampolgár vagy (pl. magyar–amerikai), különösen figyelned kell a FATCA miatti jelentési kötelezettségekre is.

CRS, FATCA – hogyan kapcsolódnak?

CRS, FATCA-hogyan kapcsolódnak?

• CRS (Common Reporting Standard): Az OECD által kidolgozott globális szabvány, amely lehetővé teszi, hogy több mint 100 ország automatikusan adatot cseréljen egymással a magánszemélyek pénzügyi számláiról. A magyar NAV is része ennek a rendszernek.
• 📌 Példa: ha van egy bankszámlád Németországban, és magyar adóilletőségű vagy, a német bank jelenteni fog a NAV-nak.
•  
• FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act): amerikai törvény, amely az amerikai állampolgárok külföldi számláira vonatkozik.

A DAC az EU-s változat – de ezek össze vannak hangolva, így az adatáramlás globális.

Miért fontos ez neked?

Ha bármelyik igaz rád:

✅ van külföldi bankszámlád
✅ digitális platformon keresel pénzt (pl. Airbnb, Upwork)
✅ külföldi befektetésed vagy céged van
✅ kriptovalutába fektettél

akkor valószínűleg érintett vagy az automatikus adatcserében.

És nem biztos, hogy tudsz róla.

Mindez hogy csapódik le a NAV-nál?

A NAV nem csak megkapja, dolgozik is az adatokkal: ha úgy ítéli meg, hogy itthoni adóköteles jövedelem keletkezhetett, kérhet tőled nyilatkozatot, vagy akár el is rendelheti az adóellenőrzést.

Ez az adóhatóság támogató eljárása, melyről a linket lentebb találod.

📌 Fontos: Az információcsere 2–3 év késéssel „ér be”, ezért például egy 2025-ös vizsgálat még lehet, hogy egy 2021-es külföldi jövedelemhez kapcsolódik.

Mert az adatcsere több év csúszással „ér be”, és a NAV akár 5 évre visszamenőleg is vizsgálódhat.

Digitális nomád vagy? adózni és járulékot is fizetni kell-csak nem mindegy hol

A világ egyre inkább kinyílt számunkra. Egy laptop, stabil internetkapcsolat – és máris dolgozhatsz egy horvát tengerpartról, spanyol városból vagy thaiföldi kávézóból. A digitális nomád életforma ma már nem kiváltság, hanem sokak számára elérhető valóság. De vajon az adóhatóságok is ilyen szabadon kezelik ezt a mobilitást?

Spoiler: nem. A „mindenhonnan dolgozom, sehol sem adózom” hozzáállás könnyen megbosszulhatja magát – akár visszamenőleg is.

 Olvasd el ezt a cikket is a témában:

A mobilitás nem mentest az adózás alól

Sokan úgy gondolják, ha évente egyik országban sem töltenek 183 napnál többet, akkor nem keletkezik adókötelezettségük sehol. Ez azonban csak részigazság, ráadásul félreérthető.

Minden magánszemélynek legalább egy országban van adóügyi illetősége, sőt bizonyos esetekben akár több ország is belföldi illetőségűként tekinthet rá, és igényt tarthat az adóra. A különbség csak az, hogy melyik állam milyen szabályrendszer alapján jár el, és hogyan működik az adott ország(ok) és Magyarország közötti adóegyezmény.

A digitális életforma összetett adózási és társadalombiztosítási kötelezettségekkel jár.

Ez a cikk azoknak szól, akik digitális nomádként élnek vagy ezt tervezik – akár Magyarországról dolgoznak külföldre, akár külföldiként dolgoznak Magyarországról

A digitális nomád nem más, mint egy távmunkás – de nem a klasszikus home office értelemben. Olyan freelancer, vállalkozó vagy alkalmazott, aki munkáját digitális technológia segítségével végzi, helyhez nem kötötten, gyakran országot váltva.

2022-től Magyarország is bevezette a „Fehér Kártyát”: ez egy speciális tartózkodási engedély, amely maximum 2 évre biztosít jogszerű tartózkodást harmadik országbeli (nem EU-s) nomádoknak, ha Magyarországon kívüli cégnek dolgoznak vagy onnan irányítják vállalkozásukat. Magyar cégnél nem lehetnek alkalmazottak, magyar cégben nem lehet tulajdonrészük.

De hol kell adóznom?

Az attól is függ, merre nomádkodsz.

A legfontosabb kérdés: hol vagy adóügyi illetőséggel bíró személy?

Adóügyi illetősége mindenkinek van, legalább egy.

Magyar szabályozás (szja törvény) szerint akkor vagy belföldi illetőségű, ha:

• magyar (kettős) állampolgár vagy és van itthon lakcímed,
• legalább 183 napot tartózkodsz egy évben Magyarországon EGT állampolgárként,
• harmadik országbeliként huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezel
• ezen kívül bárki, akinek

itt van a létérdek központja (család, bankszámla, vállalkozás),

kizárólag itt van az állandó lakóhelyed (nem feltétlenül a lakcímkártyádon szereplő hely), vagy a szokásos tartózkodási helye.

A saját belső joga alapján több ország is mondhatja Rád, hogy ottani az adóügyi illetőséged. A  kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezmények (több mint 80 országgal) segítenek eldönteni, hogy hol kell ténylegesen adózni. Ezek az OECD modellszerződés logikáját követik: sorrendben vizsgálják az állandó lakóhelyet, létérdekek központját, szokásos tartózkodási helyet, végül az állampolgárságot.

Ha egzotikus vidékeken utazgatsz, amely országokkal NINCS kettős adóztatást elkerülő egyezmény, hiába a jó tanács: ne állj meg sehol fél évnél (183 napnál) hosszabb időre, sajnos nem állja meg a helyét.. Az állampolgárságodról csak nem mondtál le! És a magyar szja törvény úgy kezdődik, magyar az illetőséged, ha magyar állampolgár vagy és itt van lakóhelyed. Ezzel ez az elmélet meg is bukott…

Hol adózik a jövedelem?

• Ha magyar illetőségű vagy, a világ minden táján szerzett jövedelmedet elvileg Magyarország adóztatja.
• Ha van egyezmény az adott országgal, akkor :
• mentesítenek a magyar adó alól, vagy
• Ha nincs egyezmény, beszámítják a külföldön megfizetett adót (max. a magyar 15%-ig, és csak 90%-os arányban).

👉 Példa: Chilében (nincs egyezmény) 40% szja-t fizettél → Magyarországon max. 13,5% levonható, a többit itthon is meg kell fizetni.

FONTOS! a jövdelemszerzés helye minden jövedelemtípus szerint definiálva van a magyar szja törvényben (tehát nem a köznapi értelemben vett szerzés helyét használjuk)

183 nap külföldön – mit jelent ez adózás szempontjából? 

Sokan úgy döntenek, hogy külföldre költöznek, ott élnek, és onnan dolgoznak online. Ez a rugalmasság rengeteg új lehetőséget nyit meg, de fontos tisztában lenni azzal is, hogy ez adózási kérdéseket vet fel. Az egyik legtöbbször emlegetett szabály ilyenkor a „183 nap szabály” – de mit is jelent ez pontosan, és miért olyan fontos?

Valamiért makacsul tartja magát az a mítosz, ha nem állsz meg egy helyben 183 napot akkor ott nem kell adózni.

Ez a tévhit benn ragadt a külföldön utazgatók, onnan dolgozók, a digitális nomádok gondolataiban, ezért szeretném ezt tisztázni ebben a cikkben.

Először is nézzük meg, mely jogszabályhelyek említik a 183 napot.

3. § 2. pont: belföldinek minősül az a személy,

– aki magyar állampolgár, kivéve ha egy másik államban rendelkezik adóügyi illetőséggel. és nincs magyar lakcíme

-uniós (EGT) állampolgár, aki legalább 183 napig Mo-n tartózkodik

-huzamos tartózkodási jogosultsággal bíró személy

-hontalan

-bárki, akinek Mo-n van az állandó lakóhelye/létérdek központja/szokásos tartózkodási helye (ebben a sorrendben)

Tehát nem m a 183 napos tartózkodás dönti el az illetőséget a magyar jogszabály szerint, csak tartalmaz ezzel kapcsolatba egy lehetséges utat. A magyar szabályozás szerint sokkal fontosabb az állampolgárság. Majd látni fogjuk, hogy a nemzetközi egyezményekben nem ez a döntő, de még cask nem is a 183 nap…

Miért ilyen fontos az adóügyi illetőség pontos meghatározása?

2. Adózás rendjéről szóló törvény

Az szja törvény említi a szokásos tartózkodási hely fogalmát, amely összefüggésben van a 183 nappal. Ezt pedig az Art törvény 7. § 44 pontjában találjuk:

„a természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább száznyolcvanhárom napot belföldön tartózkodott,”

Tehát 1 nap az nem egy nap, ha utaztál reggel, az egy nap Mo-n és leszálltál este Egy másik országban, az ott is egy nap a számításaban. Így adódik az, hogy egy év nem 365 napból áll..

Vagyis, ha valaki hazánkban van 183 napot (pontosabban érintette a lába a magyar földet, és az egy napnak számít), az megalapozza a tartózkodási helyet. A tartózkodási hely megalapozhatja a magyar adóügyi illetőséget.

Eddig az adóról volt szó, a járulékok fizetése, a biztosítottság, az egy másik szál, teljesen független az adószabályoktól.

Tb viszonylatában nem a 183 napos szabály az irányadó, hanem a nemzetközi egyezmények, ennek hiányában a magyar Tbj törvény.

A biztosítottság szempontjából nem az a fontos hogy meddig, hanem hogy hol tartózkodsz (dolgozol, vállalkozol). Ez a kiküldetés kivételével nincs a napok számához kötve.

A 183 nap ebben a törvényben nem jelenik meg. Az áfa szempontjából nem meghatározó a tartózkodási idő, hanem a teljesítési hely, letelepedettség és gazdasági tevékenység helye a lényeges

A 183 nap a Tao tv-ben nem szerepel mint kulcsfogalom. A tao esetében a belföldi illetőség meghatározása jellemzően cégjogi, székhelyhez vagy irányításhoz kötött.

Itt viszont nagyon egzakt a 183 nap. De csak a másik országban végzett munkaviszony viszonylatában, amit az egyezményekben  általában 14. cikk  – Nem önálló munkavégzés/munkaviszonyból származó jövedelem tartalmaz, mint az egyik kritérium:
  – A másik államban végzett munkabér jövedelem csak akkor adóztatható ott, ha az ott tartózkodás meghaladja a 183 napot az adott naptári évben /  bármely 12 hónapos időszakban.-ezt minden egyezményben különböző.
  – Ha nem haladja meg, akkor az adózási jog az illetőség szerinti államot illeti, feltéve, hogy a munkadíjat nem az ottani munkáltató fizeti, és a munkavállaló nem az ottani telephelyen dolgozik.

Ha külföldre költözöl vagy már kint élsz, és onnan dolgozol, érdemes:

1. Visszamenőleg megnézni, melyik országban hány napot töltöttél. (erről táblázatot is vezetni, dokumetumokkal alátámasztva)
2. Megvizsgálni, hol van a „létérdekeid” központja.
3. Ellenőrizni, milyen kettős adóztatási egyezmény vonatkozik rád.
4. Adóügyi és tb-illetőségre külön is gondolni.
5. Szakértőhöz fordulni, mielőtt egy másik országban vállalsz munkát vagy vállalkozol.

Egyéni vállalkozás alapítása magyar székhellyel, más uniós tagállambeli lakóhellyel

Visszatérő kérdés ügyfelektől, de még könyvelői csoportokban is, hogy lehet egy magyar székhelyű egyéni vállalkozást létrehozni úgy, hogy a magyar állampolgár más uniós tagállamban lakik és tevékenykedik, (általában munkaviszonyban áll), és eszébe jut más uniós tagállamban élve, hogy milyen jó lenne egy magyar egyéni vállalkozásból pénzt keresni.

A könyvelő csoportokban nagyon egyszerűen elintézik egymás között a könyvelők: A1-es nyomtatvánnyal minden további nélkül alapíthat egy magyar egyéni vállalkozást.

De valóban így van? Ez ennyire egyszerű lenne? Mint megszokhattuk, a nemzetközi szabályok ennél összetettebbek és nem lehet egyszavas válaszokkal elintézni.

Ebben a cikkben ezt a kérdést vizsgáljuk meg, mind az adó, mind pedig a járulékok oldaláról.

Adózás

Minden uniós tagállammal van Magyarországnak kettős adóztatást elkerülő egyezménye, ezek szerkezete és tartalma közel azonos (általában a 7-es cikk szól a vállalkozási nyereségről).

Ez azt mondja ki: a vállalkozás nyeresége ott adózik, ahol a vállalkozás van, kivéve, ha a nyereséget a telephely termelte meg. Röviden, a megtermelt nyereség abban az országban adózik, ahol a nyereséget elérték.

Nézzük a szituációt: van egy magyar székhelyű egyéni vállalkozásod, de te nem Magyarországon laksz, hanem Ausztriában / Németországban / Szlovákiában – ezek a leggyakoribb országok amelyek  a kérdésekben szerepelnek, de igaz ez bármelyik uniós tagállamra – tehát a lakóhelyed és a tartózkodásod az egy másik tagállamban van, nem utazol haza Magyarországra, hanem a vállalkozási tevékenységet online módon, a lakóhelyed szerinti tagállamban végzed.

Azáltal, hogy van egy olyan térben és időben állandó hely, ahol a vállalkozási tevékenységet kifejted, ott telephelyed keletkezik, vagyis nem a székhely szerinti államban termeled meg a vállalkozásod nyereségét, hanem a telephelyeden.

Az adót természetesen a könyvelőd Magyarországon fizetteti meg veled, és a magyar állam nem is fog ellenállást tanúsítani, hogyha be akarsz fizetni a kasszájába.

Az a tagállam viszont, ahol a nyereséget megtermelted, teljesen jogosan kérheti tőled, hogy a nyereséged után járó adót fizesd be az ő államkasszájukba, merthogy a kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapján annak valóban ott a helye.

Ez igen vonzó lehet, hiszen az átalányadózásban van egy a minimálbértől függő olyan sáv, amely alatt szja-at nem kell fizetni.

Járulékfizetés

Nézzük meg a kötelezettségeknek a másik oldalát, méghozzá a járulékfizetést. 

Külföldön, egy uniós tagállamban van munkaviszonyod. Az unión belül az egy állam egy joghatóság elve érvényesül, azaz csak egy tagállamban lehetsz biztosított, és ez azt jelenti, hogy csak egy tagállamban kell járulékot fizetned.

Ez az egyik alapelv a nemzetközi TB-ben, amit a 883/2004 EK rendelet kimond. És erre szokták mondani a könyvelők nagyon egyszerűen, hogy hozzál A1-es igazolást, és ezzel Magyarországon másodállásúnak minősülsz. De nem másodállásúnak  fogsz ezáltal minősülni, hanem nullás kóddal (más tagállamban biztosított kóddal) fogod tudni létrehozni az egyéni vállalkozásod. Ez azzal is jár, hogy az átalányadózóknál a negyedéves járulékbevallást – a tételes költségelszámolás esetén a havi járulékbevallást – nem tudod és nem is kell beadni.

Tehát az A1-es igazolás egy olyan nyomtatvány, amely azt igazolja, hogy egy adott tagállam joghatósága alá tartozol, és ezért nem fogsz Magyarországon járulékot fizetni.

A könyvelőd pedig Magyarországon vezeti a kötelezően előírt nyilvántartásokat, és fizetteti veled az szja-t. Esetlegesen még adókedvezményt is érvényesít az esetedben.

Azonban, ha a te adóügyi illetőséged nem magyar (márpedig szinte biztos, azáltal, hogy egy másik tagállamban élsz), akkor Magyarországon adókedvezményt csak akkor tudsz igénybe venni, ha az adóévi összes jövedelemed legalább 75 százaléka Magyarországon adóztatható és más országban nem veszel igénybe ehhez hasonló kedvezményt.

Az szja törvény 65. §-a kamatjövedelemnek nevezi

Ha Te banktól vagy pénzforgalmi szolgáltatótól a nála elhelyezett pénzed után kamatot kaptál, azt le kell adózni.

A magyar szja törvény 3. § alapján a jövedelemszerzés helye a kamatszerző illetőségének országa, azaz, ha Te magyar adóügyi illetőségű vagy, akkor Magyarország.

A Wise belga, Belgium és Magyarország között van kettős adóztatást elkerülő egyezmény, amelynek a szabályait ez esetben figyelembe kell vennünk.

A belga-magyar kettős adóztatási egyezmény szerint:

Vagyis, magyar adóügyi illetőség esetén Mo-n adózik a külföldön fizetett kamat, ugyanakkor nem vonhatnak kint sem többet, mint 15%.

Ennek elkerülésére érdemes a magyar adóhatóságtól egy illetőségigazolást kérni és azt a külföldi szolgáltatónak bemutatni.

A Wise 30% forrásadót von le. Magyarországon az szja 15%, a többlet levonást Belgiumból kellene visszakérni, ehhez érdemes egy belga tanácsadót segítségül kérni. Bár gondolom nem akkora összeg, hogy megérje ezért kinti tanácsadót keresni. 

Ez a tájékoztatás erre vonatkozik a Wise oldalán:

Az egy tévhit, hogy ha már levonták tőlem külföldön a személyi jövedelemadót, akkor Magyarországon semmi dolgom nincs már ezzel a jövedelemmel. Magyar adóügyi illetőség esetén a nemzetközi jövedelmet is fel kell tüntetni a bevallásban, így azt a jövedelmet is, ami Magyarországon nem visel adóterhet, mert a kint megfizetett adó a kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmében beszámításra kerül.

A kamat Mo-n szocho-köteles. Mivel a külföldi kifizető nem minősül Magyarországon kifizetőnek, ezért a szocho-t a magánszemélynek kell megfizetnie.

A szocho-törvény szerint adóköteles

Itt ugyan adót nem visel a kamat, mert a kinti adót beszámítjuk. De az egyezmény szövegéből levezethető, hogy itt adóztatható összeg lenne.

Így a bevallás 09. lap 293. sorában a szochot is fel kell tüntetni, aminek a mértéke a bruttó kamat 13%-a.

A revolut litván. A litván-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény 11. cikke így rendelkezik:

Vagyis a Revolut nem vonhatna le több adót, mint 10%. Ennek ellenére levonja a 15%-ot.

Természetesen ezt is Neked kell feltüntetned a magyar szja-bevallásodban, a fent említett sorokban.

Csak megjegyzem, hogy a helyes eljárás az lenne, ha a Mo-n 5% szja-t befizetnél, mert levonhatónak a 10%-ot kellene tekinteni… A 13% szocho-t is meg kell rá fizetni.