Külföldi nyaralás, üzleti út vagy tanulmányút előtt sokan ellenőrzik az útlevelüket és a szállásfoglalásukat, de az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról gyakran megfeledkeznek.

Pedig egy váratlan betegség vagy baleset esetén komoly segítséget jelenthet.

Fontos azonban tudni, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem jelent teljes körű egészségbiztosítást, és nem helyettesíti az utasbiztosítást.

Mi az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) igazolja, hogy tulajdonosa Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

A kártya segítségével az Európai Gazdasági Térség más tagállamaiban, Svájcban, valamint bizonyos esetekben az Egyesült Királyságban az átmeneti külföldi tartózkodás során orvosilag szükségessé váló egészségügyi ellátások vehetők igénybe.

Mely országokban használható?

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya az Európai Unió 27 tagállamában, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban használható.

Szerbiában a két ország közötti egyezmény alapján sürgősségi ellátások vehetők igénybe átmeneti tartózkodás során

Mire jogosít az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

A kártya kizárólag az adott ország társadalombiztosításával szerződött szolgáltatóknál használható.

Segítségével az adott ország biztosítottjaival azonos feltételek mellett vehető igénybe az orvosilag szükségessé váló ellátás.

Ez lehet:

• sürgősségi orvosi ellátás;
• kórházi kezelés;
• gyógyszerfelírás;
• krónikus betegségekhez kapcsolódó szükséges kezelés;
• terhesség alatti szükséges egészségügyi ellátás.

Fontos tudni, hogy ha az adott országban a helyi biztosítottaknak önrészt kell fizetniük, akkor ezt a magyar biztosítottaknak is viselniük kell.

Mire nem jó az EU-kártya?

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem helyettesíti az utasbiztosítást.

Nem fedezi:

• a magánorvosi ellátásokat;
• a beteg hazaszállításának költségét;
• a hegyi mentést;
• a poggyászkárokat;
• a külföldi gyógykezelés céljából történő utazást.

Éppen ezért külföldi utazás előtt továbbra is célszerű utasbiztosítást kötni.

Mennyi ideig érvényes az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

Korábban a kártyát általában három évre állították ki, azonban 2024. január 1-jétől az Európai Egészségbiztosítási Kártya az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság végéig, de legfeljebb 120 hónapra, azaz 10 évre érvényes.

Fontos azonban, hogy a kártya érvényessége nem jelenti automatikusan azt, hogy a jogosultság is fennáll.

Ha a kártyabirtokos magyar egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnik – például külföldi biztosítási jogviszony létesítése miatt –, a kártyát vissza kell szolgáltatni.

Hogyan lehet igényelni?

A kártyát a kormányhivatalok és a kormányablakok állítják ki.

Az igénylés történhet:

• személyesen;
• meghatalmazott útján;
• postai úton;
• Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton.

A kiállítás alapesetben díjmentes.

Milyen dokumentumok szükségesek?

Az igényléshez általában szükséges:

• személyazonosító okmány;
• TAJ-számot igazoló okmány;
• új típusú személyi igazolvány esetén lakcímkártya;
• kiskorúak esetében lakcímkártya;
• szükség esetén a biztosítási jogosultság igazolása.

Ügyfélkapus benyújtás esetén személyazonosító okmány másolatát nem kell csatolni.

5 gyakori tévhit az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról

Külföldön dolgozol? Erre különösen figyelj!

Nemzetközi társadalombiztosítási szakértőként gyakran találkozom azzal a tévhittel, hogy egy még érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártya automatikusan használható akkor is, ha valaki már külföldön biztosított.

Pedig a kártya mögött álló magyar jogosultság megszűnése esetén a kártyát vissza kell szolgáltatni, és a jogosulatlanul igénybe vett ellátások költségeit az érintett viselheti.

Összefoglalás

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya hasznos segítség külföldi utazás során, de nem helyettesíti az utasbiztosítást, és nem jelent teljes körű egészségügyi fedezetet.

A kártyát ma már akár 10 évre is kiállíthatják, de csak addig használható jogszerűen, amíg a magyar egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság is fennáll.

Külföldön dolgozol vagy külföldre költözöl?

z Európai Egészségbiztosítási Kártya csak egy része a társadalombiztosítási kérdéseknek.

Ha több országot érintő élethelyzetben van, és szeretné tisztázni, melyik országban biztosított, vagy milyen igazolásokra van szüksége, foglaljon konzultációs időpontot.

Május 20. után a legtöbb magánszemély fellélegzik: „Végre kész az adóbevallás.”

Adótanácsadóként minden évben találkozom olyan esetekkel, amikor valaki időben beadta a bevallását, mégis később derült ki, hogy valami nem stimmelt.

Mutatom, mit érdemes még ellenőrizni az SZJA-szezon után, hogy teljesen megnyugodhass.

1. Nézd meg az adószámládat!

Ez az egyik legfontosabb lépés, amit nagyon kevesen tesznek meg. Nem elég abból kiindulni, hogy a bevallást elküldted.

Lépj be a NAV felületére, és ellenőrizd az adószámládat:

Sok félreértést és kellemetlenséget lehet megelőzni egy kétperces ellenőrzéssel.

Az adószámla lekérdezéséhez itt találsz leírást:

Nézd meg, hogy az adott év május 20-án van-e a bal oldalon ilyen: éves bevallás.

Ha év közben adóelőleget kell fizetni (tipikusan ilyen az egyéni vállalkozó vagy bérbeadó), akkor ezt keresd:

2. Figyeld, érkezik-e NAV-üzenet

A NAV nem mindig ellenőrzést indít, sokszor egyszerűen csak jelzi, hogy valamilyen adat nem egyértelmű vagy hiányzik.

Éppen ezért érdemes időnként ránézni:

Nem egy ügyfelemnél fordult már elő, hogy a NAV hónapokkal később küldött megkeresést, amit egyszerűen nem vett észre.

3. Ha fizetendő adód van, ellenőrizd, hogy befizetted-e

Igen, ez triviálisnak hangzik.

Mégis minden évben találkozom olyan ügyfelekkel, akik biztosak benne, hogy befizették az adót, aztán az adószámlán mégis tartozás szerepel.

Érdemes ellenőrizni:

A késedelmes befizetésért késedelmi pótlék jár(hat). 5000 Ft felett előírják a késedelmi pótlék adónemen.

4. Nem tudod egy összegben befizetni? Van megoldás

A napokban egy Facebook-csoportban is előkerült a kérdés. Sokan nem tudják, hogy a NAV többféle fizetési könnyítést biztosít.

A magánszemélyek évente egyszer akár 2 millió forint adótartozásra is kérhetnek 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetést. A NAV ilyenkor nem vizsgálja a jövedelmi helyzetet vagy a fizetési nehézség okát, a kedvezmény automatikusan jár, ha a feltételek teljesülnek.

Erről egyébként készítettem külön YouTube-videót is, ahol megmutatom, hol éred el a kérelmet elektronikus formában:

5. Külföldi befektetésed volt? Ne nyugodj meg túl korán

A külföldi brókercégektől származó adatok sokszor csak később kerülnek a NAV látókörébe.

Éppen ezért érdemes megőrizni:

Sokkal könnyebb most letölteni őket, mint három év múlva kétségbeesetten keresni. Ha az adóhatóság hiányolja a bevallásodból a külföldi adatot, támogató eljárás alá vonhat. Na, nem most, akár 2-3 év múlva.

Sokan azt gondolják, hogy ha a NAV nem jelentkezett egy éven belül, akkor minden rendben. Ez nem feltétlenül igaz. A külföldi befektetési adatok alapján akár évekkel később is indulhat támogató eljárás.

Itt egy korábbi cikkem erről, de most is helytálló:

6. Mentsd el a bevallást és a kapcsolódó dokumentumokat

Az egyik leggyakoribb mondat, amit hallok: „Biztos megvan valahol.”

Ez általában azt jelenti, hogy nincs meg.

Érdemes külön mappába elmenteni:

Pár perc munka most, sok óra bosszúság később. A NAV 5 évre visszamenőleg ellenőrizhet. Ennyi az elévülési idő.

Upsz! Utólag rájöttél, hogy valami kimaradt vagy rosszul írtad be? Semmi gond! Utólag, elévülési időn belül lehet korrigálni.

Nem minden hiba egyforma

Van különbség aközött, hogy:

Az sem mindegy, hogy a hiba eredményeként:

Ha a korrigálás adót, adóalapot is érint akkor ezt úgy hívjuk: önellenőrzés. Ha csak valami elírás, akkor az helyesbítés. Az utólagos korrekció (legyen az önellenőrzés vagy helyesbítés) lényegében azt jelenti, hogy saját magad javítod ki a korábban benyújtott bevallást.

Nem új bevallást készítesz, nem törlöd a régit, hanem korrigálod a hibát. A NAV rendszerében pontosan látszani fog, hogy az eredeti bevallást módosítottad.

Mikor érdemes önellenőrizni?

Például akkor, ha utólag derül ki, hogy:

A legrosszabb megoldás általában az, ha tudsz a hibáról, de nem csinálsz semmit.

Mi történik, ha több adót kell fizetni?

Ez az a pont, amitől a legtöbben megijednek.

Pedig sokszor még így is jobban jársz, mintha a NAV tárná fel a hibát.

Ha az önellenőrzés eredményeként plusz adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az adót be kell fizetni, és bizonyos esetekben önellenőrzési pótlék is felmerülhet.

Ez azonban jellemzően még mindig kedvezőbb helyzet, mint egy későbbi adóellenőrzés.

Mi van akkor, ha túl sok adót fizettél?

Ilyen is gyakran előfordul. Például:

Ilyenkor az önellenőrzés eredményeként visszajárhat az adó egy része.

Sokan nem tudják, hogy az önellenőrzés nem csak a NAV érdeke, a magánszemélyé is lehet. A keletkező túlfizetést pedig vissza lehet igényelni.